Van-e arra logikus magyarázat, hogy Völner Pál szabadlábon van?

2022. január 25. – 07:49

Van-e arra logikus magyarázat, hogy Völner Pál szabadlábon van?
Fotó: Marjai János / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Hogyan lehetséges, hogy az utóbbi idők legsúlyosabb politikai korrupciós botrányának egyik főszereplőjét, egy volt igazságügyi államtitkárt nem tartóztattak le, vagy ahogyan régen hívták, nem tették előzetesbe? Utánajártunk, hogy ilyenkor ki és mi alapján dönt, és mi lehet a kulcsmomentum ebben a kérdésben.

Viszonylag sokáig sikerült titkolni, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét a feleségével együtt a ferihegyi repülőtéren elfogták, és aztán le is tartóztatták. Csak az akció után egy héttel, tavaly november közepén szellőztette meg a Blikk név nélkül, hogy mi történhetett, majd december elején a 24.hu írt arról, immár névvel, hogy teljes a hírzárlat Schadl György ügyében.

A DK feljelentette az ügyészeket

Aztán felgyorsultak az események. Pár napra rá egy ügyészi mentelmijog-kikérésből kiderült, hogy az ügyben Völner Pál államtitkár is érintett. Ő pillanatok alatt eltűnt a közéletből, a sajtó pedig az egész ügy iratanyagát elkezdte feldolgozni.

Schadl azóta is letartóztatásban van, egészen friss hír, hogy márciusig biztosan marad is,

Völner Pállal szemben azonban semmilyen kényszerintézkedést nem rendeltek el a hatóságok.

A Demokratikus Koalíció szerint egyértelműen politikai okok állnak a háttérben, az ellenzéki párt fel is jelentette az ügyészeket, akik Völner letartóztatását indítványozhatnák, de nem tették. (Az ügyészi indítványokról aztán a bíróság dönt, ha nincs indítvány, nincs miről dönteni.) A DK politikai befolyásolásról, „Orbán politikai akarata alapján működő igazságszolgáltatásról” beszélt.

Az ügyészség elutasította a feljelentést, közleményükben azt írták:

  • a letartóztatás indítványozása nem kötelező, hanem lehetőség;
  • csak törvényben meghatározott okokból lehet indítványozni;
  • és csak akkor, ha a cél (sikeres büntetőeljárás) máshogy nem biztosítható, a „letartóztatás ugyanis nem cél, hanem eszköz”.

„Az ügyészség tájékoztatása minden esetben követő jellegű”

Aztán megkérdeztük mi is az ügyészséget, miért nem indítványozták eddig a letartóztatást, felmerült-e egyáltalán, nem tartanak-e attól, hogy Völner akadályozza a büntetőeljárást, de egy hasonlóan szikár jogi szöveget kaptunk válaszul, miszerint

„az ügyészségi tevékenységgel kapcsolatban – az ügyészségi nyomozás esetében – kizárólag a büntetőeljárás megindításával kapcsolatban hozott ügyészi döntésekről, a kényszerintézkedésekkel kapcsolatos ügyészi indítványokról, a nyomozás során foganatosított eljárási cselekményekről és a vádemelésről adható felvilágosítás. Az ügyészség tájékoztatása minden esetben követő jellegű, erre tekintettel csak a már megtörtént nyomozati cselekményekre vonatkozóan nyilatkozunk, így további kérdéseire válasz nem adható.”

Amúgy szakmai döntés

Az ügyészség válaszának értelmezéséhez, pontosabban a kényszerintézkedések mechanizmusának megismeréséhez Surdy Miklós ügyvédtől, volt bírótól kértünk jogi magyarázatot.

Surdy azt mondta: az, hogy ki ellen van kényszerintézkedés – letartóztatás, bűnügyi felügyelet –, egy ügyészi indítvánnyal indul, és az ügyészség ebben szabadon dönt, semmiféle előírás nincs arra, hogy kötelezően kérnie kellene ilyet. Pályafutásának tapasztalata egyébként az, hogy a súlyos ügyekben az ügyészség 90 százalék feletti arányban meg is teszi az indítványt.

Ez egy szakmai döntés, mondja Surdy, az ügyészségnek azt kell mérlegelnie, és ezeket a törvény nevesíti is, hogy a terhelt

  • elszökhet-e;
  • elkövetheti-e a bűncselekményt újra;
  • befolyásolhatja-e az eljárást azzal, hogy például tanúkra nyomást gyakorol, vagy bizonyítékokat tüntet el, hamisít meg.

Surdy úgy véli, az ügyészség valószínűleg úgy döntött, Völner ismert ember, magas rangú politikus, így a szökéstől nem kell tartani. Völner egyébként maga jelentkezett az ügyészségen a mentelmi jogának kiadása után közvetlenül.

Már megvolt minden bizonyíték

A bűncselekmény újbóli elkövetése sem merülhetett fel, hiszen a gyanú szerint Völner Schadltól vett át pénzeket, és intézett el neki dolgokat, ennek folytatása fogalmilag kizárt, ha Schadl le van tartóztatva – mondta az ügyvéd.

Ami pedig a harmadik pontot illeti, ott azt érdemes figyelembe venni, hogy Völner mentelmi joga miatt ez nem egy átlagos büntetőeljárás: mire ugyanis a nyomozás eljutott odáig, hogy a politikus mentelmi jogát kikérjék, és így az ő esetében is elindulhasson az eljárás, addigra már a bizonyítékoknak rendelkezésre kellett állniuk az egész ügyben, mondta Surdy példaként említve, amit a sajtóból tudunk, hogy hosszú és kiterjedt lehallgatás folyt a nyomozás közben.

Simonkát, Mengyit, Boldog Istvánt, Farkas Flóriánt sem tartóztatták le

Erre egyébként jól rímel a Simonka György-ügy, amelyben Hadházy Ákos tett feljelentést az ügyészség ellen, amiért nem tartóztatták le a fideszes képviselőt. Ott az ügyészség valamivel bőbeszédűbb volt, mint most, és a hivatalos válaszukban le is írták, hogy

„az alapul szolgáló bűnügyben a mentelmi jog felfüggesztéséig törvényi tilalma is volt a letartóztatásnak, ezt követően azonban már a tényállás olyan mértékben felderített volt, hogy a nyomozás és bizonyítás akadályozása már nem volt lehetséges”.

Úgy látszik egyébként, hogy ez a mentelmi jogot érintő büntetőügyekben rendre így megy a fideszes politikusoknál. Nemcsak Völnert és Simonkát, hanem Mengyi Rolandot, Boldog Istvánt, Farkas Flóriánt sem tartóztatták le, miközben ezekben az ügyekben a többi szereplő közül többeket igen.

Érdemes arra is emlékezni, hogy a mentelmi joggal nem rendelkező politikusok ellen viszont volt kényszerintézkedés: Nagy János volt agrárminisztériumi helyettes államtitkárt bűnügyi felügyelet alá helyezték, az MSZP-s Hunvald Györgynél 2009-ben, a szintén MSZP-s Simon Gábornál 2014-ben indítványozták az előzetest.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom