Az ügyészség visszadobta a DK Völner-ügyes feljelentését

A Fővárosi Nyomozó Ügyészség elutasította a DK decemberi feljelentését, amit a Völner-ügyben eljáró ügyészek ellen, amiért nem kezdeményezték Völner Pál letartóztatását, írja közleményben az ügyészség.

A DK a feljelentést akkor úgy indokolta, szerintük az ügyész hivatalai visszaélést követtett el, mert az ügyészség az ennél jóval csekélyebb súlyú ügyekben is arra szokott hivatkozni, hogy már amiatt felmerül a szökés veszélye, hogy az illetőt szabadságvesztés fenyegeti.

Az ügyészség a feljelentés elutasításáról most azt írta, a Büntetőeljárásól szóló törvényben nincs olyan eset, amikor az ügyész köteles indítványozni a letartóztatást. A törvény viszont előírja, hogy büntetőeljárásban alapvető jogot korlátozni csak a törvényben meghatározott okból, módon és mértékben lehet, feltéve, hogy az elérni kívánt cél kisebb korlátozással nem biztosítható. A közlemény szerint csak akkor lehet kényszerintézkedést alkalmazni, „ha az elérni kívánt cél kényszerintézkedés alkalmazása nélkül nem biztosítható, a letartóztatás ugyanis nem cél, hanem eszköz”. Így pedig az eljáró ügyészek szerintük nem követtek el bűncselekményt.

A Völner-ügy december 7-én robbant ki, amikor a Legfőbb Ügyészség közölte, hogy fideszes parlamenti képviselő, igazságügyi államtitkár a megalapozott gyanú szerint rendszeresen, alkalmanként 2–5 millió forintot kapott a Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől. Az ügynek tizenkét gyanúsítottja van, köztük nyolc végrehajtó. Völner lemondott államtitkári posztjáról, egy héttel később felfüggesztették a mentelmi jogát, és önként jelentkezett a Központi Nyomozó Főügyészségen.

Völner nyilatkozatában azt írta, hogy az indítvány „meglehetősen zavaros, elnagyolt, ellentmondásos, több helyen összefüggéstelen, bizonyos részeiből az sem derül ki, hogy a Legfőbb Ügyészség milyen bűncselekmény megállapítását feltételezi”. Szerinte a Legfőbb Ügyészség indítványa személyét érintően számtalan valótlan állítást tartalmaz, melyekre konkrétan majd a nyomozó hatóság részére fog reagálni.

A Schadl–Völner-ügy 1734 oldalas nyomozati anyagairól részleteiben a 444 ír. Az első részből az derült ki, hogy az ügy kulcsszereplője szakmányban intézte el a sikeres egyetemi vizsgákat az ismerőseinek, köztük Rogán Antal kabinetfőnökének és Völner egy rokonának. Az érintett egyetemek reakcióiról itt és itt írtunk. A második részben arról írnak, az igazságügyi vezetők és embereik teljesen hétköznapi módon szervezték ügyleteiket, annyira sérthetetlennek érezték magukat, hogy Schadl György a minisztérium bejáratánál adott át hárommillió forintot Völner Pálnak.