Varga Judit: Az elmúlt ötven-száz évben kevés fantasztikusabb dolog történt az egyetemekkel, mint a modellváltás

Varga Judit igazságügyi miniszter szerint az egyetemi modellváltás szabadságot, illetve felelősséget jelent, valamint, mint az MTI idézi a minisztert,

„ennél fantasztikusabb dolog kevés történt az elmúlt ötven-száz évben a magyar egyetemekkel”.

Varga Judit, aki egyben a Miskolci Egyetem kuratóriumának elnöke is, egy „Európa jövője a fiatalok kezében” című kerekasztal-beszélgetésen részletezte, miért tartja előnyösnek a modellváltást.

Navracsics Tibor kormánybiztos, a Pannon Egyetem kuratóriumának elnöke is osztotta az igazságügyi miniszter véleményét, ő úgy érzi, „a nyugati modellhez közelíti” és a „sikerhez vezeti” a modellváltás az egyetemeket. Navracsics egyenesen „áldásként” hivatkozott arra, hogy az intézmények „megszabadultak a közalkalmazotti törvénytől.”

Navracsics a jelen lévő ifjúság kérdésére hozzátette, hogy az európai ifjúságpolitika zsákutcája, amiben a fiatalok „már fiatal nyugdíjasokká válnak”, akik szerinte az államtól olyan juttatásokat várnak, amikből akkor is megélnének, ha nem lenne munkájuk / nem fejezik be az egyetemet, vagy esetleg „kiégnek”.

Szavaihoz kapcsolódva Varga Judit úgy értékelte, hogy a liberális mainstream okozta „káoszban” az örök dolgokhoz kell visszanyúlni. Varga az egyetemek és a fiatalok témája mellett kitért arra is, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke „a baloldali többségű Európai Parlamentnek akar imponálni”, így „az EP folyamatosan nyomás alá fogja helyezni a nem liberális mainstreamhez tartozó országokat” – a miniszter ide értette valószínűleg Magyarországot is.

A modellváltás első hullámáról tavaly januárban írtunk, amikor behívták az Innovációs és Technológiai Minisztériumba (ITM) a szegedi, a pécsi és a debreceni egyetemek rektorait, és Palkovics László ismertette velük a minisztériumi forgatókönyvet: saját kérésükre kikerülnek az állami fenntartásból. Az intézményeknek csak pár napjuk volt rá, hogy a kormányzati ütemterv szerint önként kérjék a modellváltást, pedig az alapítványosítás meghatározza a hazai felsőoktatás következő évtizedeit.

Végül a három vidéki egyetem mellett a Semmelweis is a modellváltás mellett döntött, a Semmelweisről itt, a PTE és a zavaros SZTE modellváltás melletti döntéséről itt, a Debreceni Egyetemről pedig itt írtunk. Az ellenzéki pártok tavaly áprilisban úgy fogalmaztak, a „magyar felsőoktatás kiszervezése merénylet”.

Tavaly nyáron létrehozták a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványokat is, mely alapján 2021. augusztus 1-jétől tíz egyetem alapítványi fenntartásba került át. A lista alapján tavaly szeptembertől a tíz, listán szereplővel együtt már összesen már 21 modellváltó egyetemen kezdhette tanulmányait a hazai hallgatók közel 70 százaléka, azaz 180 ezer fiatal. 30 ezer egyetemista egyházi fenntartású intézményekben maradt, azaz tavaly ősztől már csak a hallgatók 20 százaléka vett részt állami képzésben.

Hogy miről is szól az egyetemi modellváltás, mik az elméleti előnyei és kockázatai, arról ebben a cikkünkben írtunk, a konkrét forintosítható gyakorlati előnyökről pedig ez a cikkünk szólt.