Bár elterjedt a hír, egyáltalán nem biztos, hogy a Pegasus gyártója szerződést bontott a magyar kormánnyal

A Pegasus kémszoftver gyártója, az izraeli NSO szerződést bontott a magyar kormánnyal, ami így nem használhatja többé a tavalyi év gigabotrányát kirobbantó kiberfegyvert – szaladt végig a hír a magyar médián. Csak egy gond van vele: hogy ebben a formában egyáltalán nem biztos, hogy igaz.

Mi történt?

Hétfőn megjelent egy nagy tényfeltáró anyag a lengyel Wyborcza című lapban, amiben arról írnak, hogy a lengyel kormány törvénymódosítások és csalások árán szerezhette be az NSO Group izraeli kiberbiztonsági cég Pegasus kémszoftverét. Ez az eredeti cikk, amihez előfizetésre van szükség, de van egy ingyenes, angol verzió is, bár nem ennyire részletes. A cikket kedden mi is szemléztük.

A Wyborcza cikkének közvetve és közvetlenül két magyar vonatkozása van. Egyrészt a szerzők azt írják, hogy Orbán Viktor, Beata Szydło lengyel és Benjamin Netanjahu akkori izraeli miniszterelnök Budapesten, egy V4-es találkozón egyezhetett meg arról, hogy Magyarország és Lengyelország használhassa a Pegasust.

A másik magyar szál egy svájci lapban, a Neue Zürcher Zeitungban (NZZ) került elő. A cikk a Wyborczában megjelent írásra hivatkozva fejti ki a lengyel Pegasus-mutyit, és azt is megemlítik, hogy az NSO megvonta a kémszoftver licencét többek között Magyarországtól és Lengyelországtól is. Ez a rész németül úgy hangzik, hogy

„die israelische NSO Group, welche Pegasus in Absprache mit dem Verteidigungsministerium an befreundete Staaten verkauft, hat laut Medienberichten zahlreiche Lizenzen zurückgezogen. Heute werden statt 102 nur noch 37 Länder beliefert. Polen und Ungarn seien als einzige EU-Mitglieder von der Streichung betroffen,”

ami a DeepL fordító szerint magyarul annyit jelent, hogy

„sajtóértesülések szerint az izraeli NSO Group, amely a védelmi minisztériummal egyetértésben a Pegasust baráti államoknak értékesíti, számos engedélyt visszavont. Ma 102 helyett csak 37 országot látnak el. Lengyelország és Magyarország az egyetlen EU-tagállam, amelyet érint a törlés.”

Ez alapján az ember valóban azt gondolhatná, hogy kész, szerződésbontás, a magyar kormány nem használhatja tovább a hírhedt kémszoftvert – de valójában inkább félreértésről lehet szó. Az NZZ egy tavaly novemberi CTech-cikkre hivatkozik, amiben az áll, hogy az izraeli védelmi minisztérium drasztikusan leszűkítette azon országok körét, amikkel az izraeli kiberbiztonsági cégek üzletelhetnek. Az esetről mi is írtunk.

Tehát egyrészt nem az NSO döntött a korlátozásról, másrészt nem derül ki, hogy a döntés a már meglévő szerződésekre is vonatkozik-e, vagy sem. Tehát egyáltalán nem biztos, hogy az NSO felbontotta a szerződését Magyarországgal. (Az ilyen esetekben szokásos kötbérek miatt valószínűbbnek látszik az a verzió, hogy a jövőbeni szerződésekről szól csak a minisztériumi döntés.)

A hír a licencmegvonásról itthon először a Népszaván jelent meg hír, de hamar frissítették a cikket, mert kiszúrták a svájci lap pontatlanságát. Erre a cikkre hivatkozva írt az ügyről a 444.hu és az Index is. A 444.hu nem sokkal a Népszava után szintén írt egy frissítést, de a cikk írásakor (15:23) a címlapi ajánlóban még mindig szerződésbontásról írtak. Az Index cikke ugyanekkor frissítés nélkül, továbbra is a szerződésbontást említő címmel szerepelt a címlapon.

Az ügyben csupán két szereplő van, aki meg tudná erősíteni vagy cáfolni a hírt: Magyarország kormánya és az NSO Group. Mindkét félnek küldtünk kérdéseket, de eddig csak a Belügyminisztérium válaszolt.

„Az az ország, amelyik a nyilvánosság számára tájékoztatást ad a rendelkezésére álló vagy nem álló hírszerzési, kémelhárítási, bűnfelderítési technológiákról, ezeket a képességeit csökkenti. A Belügyminisztérium – ahogy tette ezt eddig is – az ilyen jellegű kérdésekre az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága zárt ülésén kész válaszolni”

– áll a minisztérium levelében.

Frissítés – 17:35:

Az NSO Group is válaszolt, bár nem voltak sokkal közlékenyebbek, mint a minisztérium:

„Szerződéses és nemzetbiztonsági okokból az NSO Group nem foglalkozik, nem erősíti meg és nem tagadja egyik ügyfelének kilétét sem.”

Amennyiben további választ kapunk, frissítjük a cikkünket.

A Direkt36 még júliusban írt arról a Telexen, hogy Magyarországon ellenzéki politikusok, üzletemberek, újságírók és diákok ellen vethették be azt a kémprogramot, amelyet az NSO terroristák, kiberbűnözők és bűnszervezetek ellen fejlesztett ki. A kémszoftvert több, a kormánnyal kritikus újságíró, civil aktivista és gazdasági szereplő készülékén is megtalálták, de még Áder János köztársasági elnök testőrének és a fideszes elit pilótájának a telefonján is.

Bár a kormány hónapokig ködösített az ügyben, Kósa Lajos novemberben egy újságírói kérdésre elismerte, hogy a magyar kormány beszerezte a kémszoftvert. Pintér Sándor belügyminiszter pedig az Európai Parlament képviselői delegációjának budapesti látogatásakor beszélt arról, hogy a Pegasus kémszoftver használata minden esetben jogszerűen történt.