A biztonsági szervek rászálltak a pilótára, aki a fideszes elit repülőútjait figyelte. Aztán feltűnt a Pegasus-célpontok között is

2021. november 22. – 10:12

A biztonsági szervek rászálltak a pilótára, aki a fideszes elit repülőútjait figyelte. Aztán feltűnt a Pegasus-célpontok között is
Illusztráció: szarvas / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Pető György, az egykori ismert RTL Klub-os újságíróból lett pilóta 2021 nyarán felhívta az egyik magyar titkosszolgálat központi telefonszámát. Pető olvasta a Direkt36 első cikkeit a Pegasus kémszoftverrel történt megfigyelésekről, és miután korábban többször megkörnyékezték őt is különféle magyar nemzetbiztonsági szervek, feltámadt benne a gyanú, hogy esetleg ő is célponttá vált.

Egy olyan titkosszolgával akart beszélni, aki évekkel korábban kapcsolatba lépett vele, és akivel többször személyesen is találkoztak. „Másnap a titkosszolga egy mobilszámról vissza is hívott. Megkérdeztem tőle: biztos, hogy nem tettetek semmit a telefonomra?” – idézte fel a nyári beszélgetést Pető György. A titkosszolga azt válaszolta neki, esküszik, hogy soha semmit nem csinált a telefonjával.

Az évek óta pilótaként dolgozó egykori tévés riporternek jó volt a megérzése: a telefonszáma valóban szerepel abban a kiszivárgott, összesen több mint 50 ezer telefonszámot tartalmazó adatbázisban, mely számokat az izraeli NSO Group ügyfelei Pegasus-megfigyelés célpontjának választottak ki. Kósa Lajos fideszes képviselő nemrég elismerte, hogy Magyarország megvásárolta a kémszoftvert, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig azt, hogy a Pegasus-megfigyelésekről szóló hírek közt „van olyan, ahol van valamilyen valóságalapja” a megjelent beszámolóknak.

Pető érthetetlennek tartja, miért került a biztonsági szervek célkeresztjébe, mivel a munkájának és ügyfeleinek nincs magyarországi kötődése. „Szerintem én senkinek nem lehetek érdekes” – mondta. Vannak ugyanakkor arra utaló jelek, hogy a magyar titkosszolgálatokat valójában Pető máig élő médiás kapcsolatai érdekelték.

Pető György karrierjét a kilencvenes években a Magyar Televízióban kezdte, majd 1997 és 2000 között az akkor induló RTL Klub riportere lett. Dolgozott az RTL Klub New York-i tudósítójaként is, majd a Helyszíni Szemle című bűnügyi magazin műsorvezetőjeként stábjával bűnesetek helyszíneire mentek ki forgatni.

A pilótavizsgát már a '90-es években letevő Pető később a médiát otthagyva inkább főállásban is repüléssel kezdett el foglalkozni. Kommunikációs igazgató lett a légügyi hatóságnál majd a Budapest Airportnál, jelenleg pedig pilótaként repül külföldön.

Miután régi kollégaként rengeteg újságíró jól ismeri, sokan tőle szoktak szakmai segítséget kérni nemcsak általánosabb légügyi témákban, de például akkor is, ha mondjuk Orbán Viktor, Mészáros Lőrinc és más kormányközeli emberek repülőútjairól írnak. Petőt legutóbb például idén tavasszal olyan cikkek megírásakor keresték meg szakértőként, melyek feltárták, hogy az OE-LEM lajstromszámú, a NER-elit által gyakran használt magángép a vírushelyzet szempontjából veszélyesnek minősülő Dubajba indult. Ekkor az is kiderült, hogy a gépen Mészáros Lőrinc és későbbi felesége, Várkonyi Andrea utazhattak.

„Nincs semmilyen motivációm, ha tudok, segítek. Ezek publikus adatok, és érthetetlen a titkolózás a magánrepülőzéssel kapcsolatban” – mondta a Direkt36-nak Pető azokról a nyílt forrásból is elérhető repülési adatokról, melyeket olykor segít értelmezni újságíróknak. Ezeket az információkat bárki láthatja a repülők útvonalait követő applikációk segítségével.

„Semmi leleplezés nincs ebben. Nem titkos információkat osztottam meg. Ha valaki ennyire aggódik, hogy a privát repülései kiderülnek, akkor ne használjon magánrepülőt.”

Pető ezenkívül tévékben, rádiókban is rendszeresen feltűnik vendégként, ahol szintén repülési témákban kérdezik, és ezeknek a politikához többnyire semmi közük. Nemrég például az RTL reggeli műsorában többek közt arról beszélt, hogy a repülők hajtóművének van egy speciális festése, amivel a madarakat próbálják elijeszteni.

Az exújságíró-pilóta mégis azért gyanakszik arra, hogy médiás kapcsolatai miatt kerülhetett célkeresztbe, mert legalább egy esetben biztosan ez történt. Évekkel ezelőtt ugyanis a Terrorelhárítási Központ (TEK) emberei személyesen találkoztak vele, hogy megkérjék, Orbán Viktor miniszterelnök magánrepülőzésével kapcsolatban ne adjon újságíróknak információkat. Később olyan is előfordult, hogy egy megfigyelőkocsinak tűnő jármű parkolt le állandó lakcíménél. Pegasus-célponttá válása idején pedig éppen az egyik magyar titkosszolgálat ültette le több alkalommal is elbeszélgetni.

Attól még, hogy egy telefonszám feltűnik a kiszivárgott adatbázisban, még nem biztos, hogy sikerrel fel is törték a telefont. A készülékek utólagos vizsgálatával azonban számos esetben ezt be lehetett bizonyítani. Pető iPhone-ját is megvizsgáltuk az Amnesty International technikai szakértői segítségével, ám az elemzés nem mutatta ki a kémszoftver nyomait.

Ennek lehet az a magyarázata, hogy végül a Pegasus üzemeltetői úgy döntöttek, mégsem törik fel a telefonját. De az is lehetséges, hogy megpróbáltak behatolni a telefonjába, csak egyszerűen technikai okok miatt ezt nem sikerült végrehajtani. Petőt ugyanis 2018 őszén és 2019 tavaszán éppen akkor célozták meg a kémszoftverrel, amikor munkája miatt külföldre repült és jórészt Magyarországon kívül tartózkodott. A Pegasusnak ismert egy technikai korlátja: a kémszoftvert gyártó izraeli NSO az eszközt elhárítási, nyomozati célokra adja el külföldi államoknak, és csak különleges esetben engedélyezi ügyfelei számára, hogy külföldön tartózkodó célpontra is kémkedjenek vele. Az pedig már korábban is előfordult magyar célpontok készülékének vizsgálatakor, hogy amikor külföldön tartózkodtak, olyankor a Pegasus sem futott a telefonjukon.

Ez történt például Németh Dániel fotós-újságíróval is, aki a fideszes elit külföldi utazásainak feltárásán dolgozott. Németh akkor vált célponttá, amikor idén nyáron éppen Mészáros Lőrinc családja és más kormányközeli üzletemberek dél-olaszországi luxusjachtos, magánrepülős nyaralását dokumentálta a Partizánnak. A fotós-újságíró telefonjának technikai elemzése kimutatta, hogy a Pegasus nyomai épp akkor szűntek meg telefonján, amikor egy hajnali géppel Budapestről Olaszországba indult.

Az Amnesty International egyik szakértője a Direkt36-nak ugyanakkor elmondta, hogy az elemzésük egy módszertani probléma miatt nem is lehetett teljes körű. Pető ugyanis a készülékére már letöltötte az operációs rendszernek éppen a Pegasus miatt kiadott biztonsági frissítéseit. Az Apple az iOS 14.7.1-es verziófrissítésével azonban nem csupán az iPhone-ok napvilágra került biztonsági réseit foltozta be, de azt is lehetetlenné tette, hogy azonosítani lehessen az egyik legismertebb Pegasus-behatolást, mely az iMessage üzenetküldő applikáció hibáit használja ki.

A magyar kormány nem reagált a Pető célponttá válásával kapcsolatos kérdéseinkre.

Randevú a terrorelhárítókkal

2015. január 11-én vasárnap a világ vezetői Párizsban gyűltek össze, hogy pár nappal a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni iszlamista terrortámadás után egy megemlékező tömegfelvonuláson vegyenek részt. Ott volt Orbán Viktor magyar miniszterelnök is, aki magával vitte Trócsányi László igazságügyi minisztert és Hajdu Jánost, a TEK főigazgatóját is.

Pető Györggyel ekkor léptek először kapcsolatba a magyar biztonsági szervek. A pilóta visszaemlékezése szerint azzal irányította magára a hatóságok figyelmét, hogy elkezdett utánanézni annak, vajon Orbán Viktor hogyan, mivel utazhatott Franciaországba.

Egy, a repülők útvonalait regisztráló, nyílt adatokkal dolgozó adatbázisból gyorsan összerakta, hogy jó eséllyel a Csányi Sándor vezette OTP-csoporthoz tartozó Air Invest magángépén érkezhetett Párizsba, hiszen a miniszterelnök azt korábban is használta. Még egy dolog feltűnt neki: hogy Orbán a magángéppel nem Budapestre utazik vissza, hanem a nemzetközi pénzügyi világ egyik központjába, a svájci Zürichbe. Mivel Pető a karrierváltása ellenére napi kapcsolatban maradt számos újságíróval, ez a felfedezése is hamarosan megjelent hírként. Később Orbán sajtósai a zürichi kitérőt el is ismerték, de azzal magyarázták, hogy a miniszterelnök a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) gálája miatt ment Svájcba.

Pető György egykori RTL KLub-os műsorának plakátja.
Pető György egykori RTL KLub-os műsorának plakátja.

Még a hír megjelenésének napján, tehát vasárnap délután Pető családi ismerőseinél ebédelt, amikor feltűnt neki, hogy a házzal szemben és a hozzá tartozó telek túloldalán egy-egy fehér furgon parkol, benne két-két férfival. Pár perc múlva megcsörrent a telefonja. „Azt mondták, hogy a Terrorelhárítási Központtól keresnek, mert szeretnének velem elbeszélgetni, és ha nem működöm együtt, akkor bevisznek” – idézte fel a telefonhívást Pető.

Végül abban maradtak, hogy aznap este 18 órakor az Aréna Plázában találkoznak. Két bőrdzsekis figura várt rá a Pizza Hut gyorsétteremben. A TEK-esek kifejtették neki, hogy veszélybe sodorta Orbán Viktor miniszterelnök életét azzal, hogy az útvonaláról információkat osztott meg a médiával. Hozzátették, hogy ez adott esetben akár terrorcselekmény előkészületének is számíthat, majd végül nyomatékosan megkérték Petőt, hogy többet ne csináljon ilyet, amit ő meg is ígért nekik.

Pető nem gondolja, hogy akkoriban állandó figyelés alatt állhatott, mivel erre szerinte semmivel nem adott okot sem akkor, sem azóta. Arra gyanakszik, hogy inkább valamelyik újságírót vagy szerkesztőséget figyelhették meg, és rajtuk keresztül találtak el hozzá is.

A 2015 eleji incidensnek egy jó pár évig semmilyen érzékelhető következménye nem lett. Pető nem adott többé tippet a miniszterelnök magánrepülőzéseinek útvonaláról, amikor viszont újságírók megkeresték a kérdéseikkel, ha tudott, segített. Pár évvel később azonban ismét volt egy furcsa epizód az életében, amely mögött szintén a nemzetbiztonsági szolgálatokat sejti.

Megfigyelőkocsi a régi ház előtt

2018. július 10-én Pető családja régi házához indult, hogy az ott tárolt biciklijét elhozza. 13 óra után pár perccel érkezett meg, és már akart is volna beparkolni a ház udvarára – csakhogy a kocsibeállót egy Ford Tourneo típusú furgon állta el. Petőnek két dolog lett igazán gyanús. Az egyik, hogy bár nyár közepe volt, a furgon tetejére egy olyan zárt csomagtartó volt erősítve, amilyet Pető korábban leginkább télisport-eszközök szállításakor látott. A másik, hogy a dobozból oldalt ujjnyi vastag kábelek lógtak ki és mentek be az utastérbe. Pető gyorsan készített pár fotót a Fordról, melyeket később a Direkt36-tal is megosztott:

A furgon a tetődobozzal és a furcsa vezetékkel
A furgon a tetődobozzal és a furcsa vezetékkel

Ezután kiszállt a kocsijából, hogy odamenjen a Fordhoz bekopogni az ablakon és megkérdezni, kit keresnek, és segíthet-e. Ketten ültek a furgonban, elöl a sofőr, mögötte a hátsó ülésen pedig egy másik férfi, laptoppal az ölében. Meglepődtek a kopogtatáson, majd gyorsan el is hajtottak. Pető a Direkt36-nak elmondta: nem volt emlékei szerint semmilyen közvetlen előzménye a furgon felbukkanásának, de a felbukkanását magyarázza, hogy a régi családi házban volt a bejelentett hivatalos lakcíme.

Miután a fotón látszik a furgon rendszáma, az Ügyfélkapu segítségével lekérdeztük az autó műszaki adatait. A lekérdezés furcsa eredményt hozott: a kocsinak nincs eredetiségvizsgálata, nincsenek okmányadatai, még műszaki vizsgája sem volt az idei évig, és bár 2012-es gyártmány, csak 2021-ben állították forgalomba.

„Ilyen gyanús adatlapot magánszemély nem tud összehozni” – mondta egy, a Direkt36 által megkérdezett gépjárműszakértő. Legalább ilyen furcsa azonban, hogy míg Pető fotóján a rendszám egy Fordon van rajta, a lekérdezés szerint az idéntől már egy Mazda3-hoz tartozik.

Nem jellemző, de elviekben lehetséges egyik autóról a másikra átvinni rendszámokat: például, ha az egyiket totálkárosra törik és kivonják a forgalomból, vagy ha a rendszámot egyedi rendszámként megvásárolják és függetlenítik a kocsitól. Utóbbinak a lekérdezésben nincsen nyoma, ráadásul az átvitel a szakértő szerint úgy történt meg, mintha direkt ügyeltek volna rá, hogy Mazda a gyártási évével (2012) passzoló, „visszadátumozott”, feltűnésmentes rendszámot kapjon. A forgalmi rendszámok kezdőbetűi alapján ugyanis be lehet lőni, hogy azokat melyik évben adták azt ki: a szóban forgó M-es kezdetű rendszám kb. 2013-as lehet, míg 2020-tól napjainkig már S-es rendszámokat adnak ki. „Olyan, mintha egy normál Ford kisbuszt kivontak volna a forgalomból, hogy aztán abba zombiként belebújjon ez a Mazda” – magyarázta a szakértő.

Több volt titkosszolgát is megkérdeztünk, hogy találkoztak-e munkájuk során hasonló furgonnal, és hogy vajon mire lehet jó egy kocsi tetejére szerelt csomagtartó. Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) egyik már leszerelt munkatársa elmondta, hogy ilyen autót nem feltétlenül csak a titkos megfigyeléseket a többi szolgálat és hatóság számára elvégző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ), de például az AH is használ olykor. „A kocsi fémből van, a tetődoboz műanyagból, kevésbé árnyékol, ezért érdemesebb abban tartani a technikát” – magyarázta a volt titkosszolga. Ez a technika pedig bármi lehet: antenna a wifihálózat monitorozásához vagy éppen a házban elrejtett mikrofon jelének vételéhez, esetleg átjátszótorony, amire aztán a környék mobiltelefonjai felcsatlakoznak, és amivel akár be nem regisztrált mobiltelefonok azonosítóit (IMEI és IMSI számait) is be lehet gyűjteni.

A megfigyelőkocsinak látszó furgon feltűnését követően pár hónappal célozták meg Pető György készülékét a Pegasusszal, majd hamarosan ismét felbukkantak a magyar titkosszolgálatok emberei.

Jelentkezik ismét a titkosszolgálat

2019 őszén Pető Györgyöt ismét találkozóra hívták telefonon – ezúttal azonban nem a TEK, hanem egy másik magyar titkosszolgálat. Hogy melyik, és hogy ezután pontosan mi történt, arról Pető azért nem számolhatott be, mert elmondása szerint titoktartást írattak alá vele. Annyit elárult, hogy megítélése szerint őt valójában egy fedősztorival keresték meg azért, hogy ürügyet teremtsenek több olyan személyes találkozóra, melynek során őt különféle módokon átvizsgálhatták. Pető ennek az okát sem igazán értette, mivel szerinte róla semmiféle hasznos információt nem tudhattak meg, ráadásul mindenben együttműködött.

Ezek a találkozások nem voltak fenyegetők, kifejezetten próbáltak barátságosak lenni vele. Ezek során ugyanakkor az is megtörtént, hogy a titkosszolgálat egy olyan szituációt teremtett, ahol Petőnek ki kellett adnia a kezéből az iPhone-ját. Bár azt mondták neki, hogy a beszélgetés érzékenysége miatt azt biztonságosan elzárják és senki nem fér majd hozzá, valójában nem tudja, hogy hosszú órákon keresztül mi történt a készülékkel.

A Direkt36 kérdésére két, korábban az AH-nál dolgozó titkosszolga is elmondta: a szolgálatnál teljesen bevett gyakorlat, hogy valakitől kicsalják a telefonját. Például azt mondták egy célszemélynek, sőt meg is mutatták neki, hogy a telefonját berakják egy széfbe, valójában azonban a technikai munkatársak onnan nem sokkal később kivették, gyorsan feltörték, majd minden fontosabb adatot átmásoltak róla. Vagy éppen a reptéren egy szúrópróbaszerű vámvizsgálatnak álcázott akcióban öt percre elvették a telefont, majd egy hátsó szobában gyorsan leszívták róla az információkat.

„Mi sem volt egyszerűbb ennél, iPhone-nal, bármivel meg lehet csinálni. Az ilyesmihez még egy Pegasus sem kellett” – mondta az egyik volt titkosszolga, hozzátéve, hogy egy szintén izraeli eszköz segítségével a telefont lezáró jelkód vagy ujjlenyomatkód feltörése sem okozott problémát.

Ez volt tehát az oka annak, hogy Pető a telefonja feltörésére gyanakodott, majd a Pegasus-ügy kirobbanása után ezért feltételezte, hogy ő maga is célponttá válhatott. Ezután kereste meg és vonta kérdőre a vele korábban kapcsolatban lévő titkosszolgálatot, melynek tisztje letagadta, hogy bármit csináltak volna a mobiltelefonjával.

Miután Kósa Lajos nyilvánosan elismerte, hogy a magyar állam használja a Pegasust, Pető ismét megpróbálta felhívni a titkosszolga mobilszámát. A szám akkor már nem élt.

Pető György döbbenetesnek és rendkívül visszásnak tartja, hogy a 21. századi Magyarországon egyáltalán felmerülhet, hogy újságíróra, sőt még az újságíróknak nyilatkozó szakértőkre is ráküldjenek egy olyan kiberfegyvert, mint a Pegasus. „Olvastam, hogy milyen iszonyat drága valakit megfigyelni ezzel a kémszoftverrel, hogy kb. 10-20 millió forint. Ha a pénzt felét inkább ideadnák nekem, felőlem akár be is kamerázhatják a lakásomat” – mondta a Direkt36-nak.

Ennek a cikknek a szerzője a Direkt36, egy nonprofit szervezet, amely olvasói támogatásokból működik. Támogasd te is a tényfeltáró újságírást, kattints, ha szeretnél csatlakozni a Direkt36 támogatói köréhez.

Lepj meg minket karácsonyra!

Legyél a rendszeres támogatónk!

A Telex csak tőled függ.

Támogatom