Pintér Sándor az EP-delegációnak a Pegasusról: A szoftver alkalmazása minden esetben jogszerűen történt

Aggasztó a demokrácia, a jogállamiság, és az alapvető jogok helyzete Magyarországon az Európai Parlament tényfeltáró delegációja szerint – erről hétfő délután számoltak be az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi (LIBE) parlamenti bizottság hétfői ülésén.

A beszámolóból kiderült, hogy Pintér Sándor belügyminiszter a Pegasus-szoftverről azt mondta: a szoftver minden egyes alkalmazása megfelelt a magyar törvényeknek.

Még szeptember-október fordulóján járt Budapesten az EP-delegáció, ahhoz kapcsolódóan, hogy Judith Sargentini 2018-as jelentése után hetes cikkelyes eljárás kezdődött el a magyar kormány ellen. A riport szerint fennállt annak a veszélye, hogy Magyarország megsérti az Európai Unió alapértékeit, a látogatás célja pedig az volt, hogy felmérjék, milyen mértékben érvényesül a sajtó és a tudományos élet szabadsága, a kisebbségek jogai és a szélesebb jogállami környezet.

A delegáció tagjai három napos látogatásuk után arról beszéltek, hogy a jogállamiság helyzete romlik Magyarországon, a közpénzek elköltése átláthatatlan, a Pegasus-ügy miatt pedig folytatniuk kell a vizsgálatukat. A mostani ülésen egy részletesebb, írásbeli beszámolót is közzétettek, amiben szintén megerősítik, hogy a hazai helyzet 2018 óta csak tovább romlott, és „igen aggasztó konkrét esetekről” kaptak tájékoztatást.

„Úgy tűnik, hogy a széles körben elterjedt korrupció párhuzamos állam kialakulásához vezetett, ami független igazságszolgáltatási rendszer hiányában szinte lehetetlenné teszi a fellépést”

– írja összefoglalójában a tényfeltáró delegáció, akik szerint „bár a legtöbb eszmecsere konstruktív volt, a delegációt nem minden tárgyalópartner fogadta örömmel”. Sőt, „néhány küldöttet a magyar média személyesen is támadott”, a delegációval szembeni ellenségesség pedig szerintük „nem igazán segítette elő a nyílt párbeszédet és az őszinte együttműködést”.

A Szabad Európa szemléje szerint a megkérdezett civilek többek között arról beszéltek, hogy Magyarországon extrém módon központosított a korrupció, ami ellen nem lép fel az ügyészség, mert „teljesen foglyul ejtette a kormány”. A korrupció döntő része egyébként „legalizált lopás” Magyarországon, különösen a közbeszerzési korrupció esetében.

Két miniszterrel is találkozott az EP-delegáció: Varga Judit szerint

• nincs oka a delegációnak vizsgálódnia a magyar médiahelyzet ügyében, mert abszolút sokszínű a média;
• nincs oka a delegációnak vizsgálódnia a Pegasus-botrány miatt, mert az állami lehallgatási célpontok ügye semmilyen uniós jogot nem érint;
• és nincs oka a delegációnak vizsgálódnia a magyar egyetemek alapítványokba történő kiszervezésével kapcsolatban sem, még akkor se, ha a Miskolci Egyetem kuratóriumába egy életre kinevezték tagnak az igazságügyi minisztert.

Pintér Sándor a Pegasus-ügyről elmondta, hogy más tagállamok is használtak hasonló szoftvert, azonban mégis csak Magyarországot éri kritika emiatt. A Pegasushoz hasonló szoftverek ugyanis lehetővé teszik, hogy a bűnözők adatforgalmát is átlássák – de természetesen minden egyes esetben bírói engedéllyel.

„A szoftver minden egyes alkalmazása összhangban van a magyarországi törvényekkel. Országgyűlési képviselőt nem hallgattak le”

– írja beszámolójában a delegáció. Ezzel tulajdonképpen Pintér Sándor belügyminiszter elismerte az európai parlamenti képviselők előtt a Pegasus-szoftver használatát.

November elején a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülése után Kósa Lajos arról beszélt, hogy a Belügyminisztérium megvásárolta a Pegasus nevű kémszoftvert. A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség viszont nemrég azt közölte határozatában, hogy hivatalosan a Belügyminisztérium nem vette meg a szoftvert. Ezzel egyetért Stummer János, a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke is, aki viszont fenntartja a korábbi álláspontját, miszerint „Magyarország kormánya megvásárolta ezt az eszközt”.

Így egyelőre tovább barkochbázhat az ország arról, ki, mikor, mennyiért vette meg azt a kémfegyvert, amit az izraeli NSO terroristák ellen fejlesztett, itthon mégis újságírók, üzletemberek, ellenzéki politikusok és diákok ellen vetették be.