Karácsony: Ha nincs iparűzési adó, nincs tiszta ivóvíz, nincs közlekedés

„Javaslom, inkább ne vadászati kiállításokra, luxusjachtokra és kastélyokra költsék az adófizetők pénzét, hanem érdemben segítsék azokat, akik megszenvedték a válságot.” Így reagált Karácsony Gergely az Innovációs és Technológiai Minisztérium szerdai bejelentésére.

Bodó Sándor államtitkár arról beszélt a minap, hogy a kormány többféle adócsökkentést is támogat. Megfontolják többek közt azt a korábbi kamarai javaslatot is, amely a helyi iparűzési adó idei mérséklését kiterjesztené 2022-re. „Az intézkedéssel a magyar munkavállalók kétharmadának kenyérkeresetet biztosító kkv-szektor cégei további 150 milliárd forintot takaríthatnának meg” – állt az ITM közleményében.

„A Fővárosi Önkormányzatnak az iparűzési adó az egyetlen bevételi forrása, és habár mélyen egyetértek azzal, hogy emelni kell a minimálbért, és segíteni kell a vállalkozásokat, de tegyék ezt a saját kontójukra, és ne az önkormányzatok kárára” – fogalmazott csütörtökön a főpolgármester a Facebookon. A minimálbér emelésével keletkezett pluszadó újabb bevételt jelent a kormány számára – írja Karácsony –, miközben Budapest teljesen ellehetetlenül.

„Ha nincs iparűzési adó, nincs tiszta ivóvíz, nincs közlekedés, nincs szemétszállítás.”

Tavaly Budapest 17 milliárd forinttól esett el az iparűzési adó elvonása miatt. Karácsony Facebook-bejegyzése szerint ebből az összegből építhettek volna például 217 bérlakást, vagy vásárolhatott volna a főváros 95 új trolibuszt. „Ez a kieső összeg háromszor annyi, amennyiből mi felújítjuk a Blaha Lujza teret, hogy a kormány is értse: ez egy másfél Groupama Aréna ára.”

A kormány 2019, az önkormányzati választások óta arra használja hatalmát, hogy politikai bosszút álljon Budapesten – állítja Karácsony. „Ez az újabb szög a koporsón ékes bizonyíték arra, hogy ebben az országban sosem lesz béke, ha Orbánék maradnak. Olyan kormányra van szükség, amely tiszteletben tartja az embereket, és a hozzájuk legközelebb álló önkormányzatokat, nem tesz különbséget fideszes vagy nem fideszes település között.”

A főpolgármester mellett Szaniszló Sándor, a Demokratikus Koalíció XVIII. kerületi polgármestere is reagált a javaslatra. Szaniszló szükségesnek, sőt elkerülhetetlennek tartja a minimálbér-emelést, de felháborító szerinte, hogy ezt is az önkormányzatokkal akarják kifizettetni.

„Ez a kormány láthatóan csak úgy ad, ha közben kétszer annyit elvehet, és folytathatja a kicsinyes bosszúpolitikát az ellenzéki önkormányzatok ellen.”

A DK szerint az önkormányzatok elleni háború helyett inkább a munkát terhelő adókat kellene csökkenteni.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Világgazdaságnak arról beszélt, heves vitát váltott ki a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán a kormány javaslata, amely a helyi iparűzési adó elengedésével kompenzálná a vállalkozásokat a megemelkedő bérköltségért. Ez a kabinet számításai szerint mintegy 150 milliárd forintot hagyna a cégeknél a szociális hozzájárulási adó (szocho) múlt héten bejelentett 4 százalékos csökkentése mellett, amely 500 milliárdot hagyott a vállalkozásoknál.

Orbán Viktor tavaly decemberben jelentette be, hogy a kormány második gazdaságvédelmi akcióterve részeként az önkormányzatoktól elveszi a bevételük jelentős részét kitevő iparűzési adó bizonyos hányadát – a kis- és középvállalkozások, illetve az egyéni vállalkozók adójának a felét. Ez sok települést nehéz helyzetbe hozott, a döntés ellen hevesen tiltakoztak a főként ellenzéki vezetésű nagyobb városok.

A kormány létrehozott egy bevételkiesést kompenzáló alapot, ebből azonban az önkormányzatok szelektíven részesültek: elvileg a rosszabb pénzügyi helyzetben lévők kaphattak belőle, de a mechanizmus kialakításában politikai szempontok is szerepet játszhattak. A főváros csődveszélyről beszélt, és kampányt indított, hogy a vállalkozások, ha tehetik, önkéntes alapon fizessék be az iparűzési adót.