Bivalyerős Buda, két forduló közt lecserélődő százezrek – megnéztük, mik voltak Márki-Zay győzelmének fő elemei

2021. október 19. – 06:36

Bivalyerős Buda, két forduló közt lecserélődő százezrek – megnéztük, mik voltak Márki-Zay győzelmének fő elemei
Szavazatokat számolnak az ellenzéki előválasztás második fordulójában Budapesten – Fotó: Erdős László / Országos Előválasztási Iroda

Megháromszorozta szavazatai számát Márki-Zay Péter az előválasztás második fordulójára, a fővárosban és vidéken is növelni tudta a támogatottságát. Csak Budapesten 100 ezerrel több szavazatot kapott, mint az első fordulóban, a második körös 220 ezer új szavazó túlnyomó többsége a hódmezővásárhelyi polgármesterre voksolhatott.

„Kékbe borult az ország” – jelentette ki büszkén Gréczy Zsolt, a DK volt országgyűlési képviselője az első forduló végén. Valóban nagyot tarolt Dobrev Klára, 106 választókerületből 85-ben ő kapta a legtöbb szavazatot, és körülbelül 47 ezer szavazattal előzte meg a második helyen továbbjutó Karácsony Gergelyt.

A főpolgármester viszont a két forduló között visszalépett Márki-Zay Péter javára, aki jóval nagyobb arányban, több mint 89 ezer szavazattal maradt le Dobrevtől. Innen sikerült fordítania a szombaton végződött második fordulóban Hódmezővásárhely polgármesterének, ahol már ő hagyta le majdnem 88 ezer szavazattal a DK-s jelöltet.

Összességében Márki-Zay megháromszorozta szavazatai számát, több mint 244 ezer szavazattal többet kapott a második fordulóban, mint az elsőben, ami azt jelenti, hogy komoly tartalékai voltak.

Bár Karácsony visszalépése után a DK megpróbálta megszólítani a főpolgármester baloldali szavazóit, ez láthatóan nem sikerült, Dobrev Klára ugyanis csak 67 ezerrel tudta növelni a szavazói bázisát.

Új szavazókat csalogatott, főleg a fővárosban

Bár a második forduló két nappal rövidebb volt, közel harmincezerrel így is magasabb lett a részvétel, mint az első fordulóban. Hét nap alatt 633 ezer ember szavazott, szóval Dobrev Klára és Márki-Zay Péter küzdelme több embert tudott mozgósítani, mint amikor még öt miniszterelnök-jelölt volt versenyben.

Szavazók az ellenzéki előválasztás második fordulójának első szavazási napján a budapesti Széll Kálmán téren – Fotó: Huszti István / Telex
Szavazók az ellenzéki előválasztás második fordulójának első szavazási napján a budapesti Széll Kálmán téren – Fotó: Huszti István / Telex

Az új választók túlnyomó többsége pedig – a számok alapján legalábbis úgy tűnik – a hódmezővásárhelyi polgármesterre szavazhatott. De az is jól látszik, hogy voltak olyan Karácsony-, Jakab-, vagy Fekete-Győr szavazók, akik másodszorra inkább otthon maradtak. Az előválasztási bizottság szerint

220 ezren csak a második fordulóban vettek részt. Azaz több mint 191 ezer első fordulós szavazó nem adta le a voksát egyik versenyben maradt miniszterelnök-jelöltre sem.

Míg az első fordulóban mindenki csak lakcíme szerint szavazhatott, a múlt héten már az egész ország egy választókerületnek számított, bárki bárhol elmehetett szavazni.

A két forduló részvételi adatait és eredményeit így nem is lehet pontosan összehasonlítani, már csak azért sem, mert vasárnap megyei bontásban adták meg az eredményeket, nem pedig választókerületenként, mint először.

Az viszont így is kijelenthető, hogy az országban egy megyében sem volt túl nagy eltérés a szavazatokban a két forduló között.

Kivéve talán Borsod-Abaúj-Zemplént, ahol 5500-zal kevesebben szavaztak a második fordulóban. Érdekesség, hogy Dobrev a többi megyéhez hasonlítva itt erősített a legjobban (kivéve Pest megyét és Budapestet): négyezer-ötszáz plusz új támogatót tudott mozgósítani, meg is nyerte a megyét.

Körülbelül 200-250 ezer szavazója lehet most a DK-nak, ők pedig fegyelmezetten ott voltak az első fordulóban is. Az viszont jól látszik a megyei adatokból is, hogy Dobrev nagyjából kimaxolta a szavazatait az első fordulóban, és a másodikban megyénként átlagosan csak ezerrel-kétezerrel többen szavaztak rá. Ennyi plusz embert tudott tehát mozgósítani Karácsony Gergely, Jakab Péter és Fekete-Győr András kiesése után.

De még így sincs egyetlen olyan megye sem, ahol Dobrev több új szavazatot kapott volna az első fordulóhoz képest, mint Márki-Zay Péter. A hódmezővásárhelyi polgármester az egész országban tarolt, rengeteg új szavazót húzott be a második fordulóban. Baranya és Győr-Moson-Sopron megyében háromszor annyian szavaztak rá, mint az első fordulóban, de Veszprém és Hajdú-Bihar megyében is nagyot nőtt a támogatottsága. Ő vitte a vidéket és a fővárost is. Budapesten ráadásul eléggé tudta növelni a népszerűségét is,

nagyjából 145 ezerrel többen szavaztak rá a második fordulóban, mint az elsőben, míg Dobrevre csak 24 ezerrel többen.

Az első fordulóban 120 ezer olyan szavazó volt Budapesten, aki nem Dobrevre vagy Márki-Zayra voksolt, a másodikban ezek a szavazatok láthatóan nem megfeleződtek köztük, hanem túlnyomó többségüket Márki-Zay vitte. Ez azt is jelenti, hogy ő tudta megszólítani a fővárosban inkább az új szavazókat és Karácsony Gergely szimpatizánsait.

Budapesten nőtt egyébként a leginkább a részvétel: itt 40 ezerrel többen szavaztak a második körben a miniszterelnök-jelöltekre, mint az első fordulóban. Ez persze azért is lehetett így, mivel bárki bárhol szavazhatott az országban, így valószínűleg sok olyan fővárosban élő, tanuló vagy dolgozó is itt voksolt, akinek a lakcíme máshol van.

Budán sok múlt

Márki-Zay Péter elvitte tehát egész Budapestet, de a Budapest csaknem egészét behúzó, jelentős szavazatszámmal járó győzelemcunami ellenére a főváros egyes választókerületeiben a saját, 56,69 százalékos átlagához képest Márki-Zay rosszabbul, Dobrev pedig az országos 43,31 százalékához képest jobban teljesített.

  • Ilyen volt a Budapest 17-es választókerület (XXI. kerület, Soroksár-Csepel), ahol Dobrev majdnem utolérte Márki-Zayt, 49,76–50,24 százalék ellenében vesztett.
  • De az átlagnál szorosabb volt a verseny Budapesten a 9-es egyéni választókerületben, azaz a X. kerületben, Kőbánya-Kispesten, ahol most 48,31–51,69 százalékos arányban dőlt el a verseny, holott az első fordulóban ezt a körzetet a DK egyéni jelöltje, Arató Gergely csaknem 10 százalékos előnnyel vitte el.
  • Szintén a DK által is támogatott, de jobbikos jelölt, Szilágyi György nyerte meg a budapesti 14-es választókerületet, azaz a fővárosi XVII. kerületet az első fordulóban, most viszont Dobrev itt is kikapott 46,03–53,97 arányban.
  • Hasonlóképp szoros versenyben vesztett a 15-ös választókerületben 47,9–52,1 százalékos aránnyal, holott ez a vk. a XVIII. kerület, azaz Kunhalmi Ágnes MSZP-társelnök körzete, aki mellett azonban épp egy, a szocialistáktól átcsábított DK-s polgármester, Szaniszló Sándor is komoly energiát fektetett Dobrev előválasztási kampányába.
  • Érdekesség, hogy a szocialisták közül kifejezetten, nyilvánosan vállaltan Dobrevet támogató Hiller István körzetében, azaz a XX. kerületi 16-os vk.-ban is szoros volt a küzdelem, a DK jelöltjét mégis legyőzte az MSZP által az utolsó napon már pártként támogatott Márki-Zay, méghozzá 46,47–53,53 arányban.
  • Eközben talán a legmeghökkentőbb Dobrev-vereséget a budapesti 11-es választókerület hozta, hiszen a DK jelöltje 45,85–54,15 százalékos aránnyal veszített Újpesten, ahol a DK „nagy embere”, Varju László, egyedüli indulóként, valamennyi párt, sőt még Márki-Zay Mindenki Magyarországa Mozgalmának támogatását is élvezve 100 százalékkal lett az ellenzék közös egyéni képviselőjelöltje.

Eközben Buda igencsak kiábrándulhatott a DK-ból, például az országos átlagától is messze elmaradt Dobrev teljesítménye a fővárosi 3-as választókerületben, ahol még a szavazatok ötödét sem tudta megszerezni, mindössze 19,58 százaléka volt Márki-Zay 80,42 százalékával szemben. A XII. és a II. kerület egyes területeiből álló, hegyvidékinek nevezett választókerületben egyébként már az első előválasztási fordulóban is kikapott a DK-s egyéni jelölt, Komáromi Zoltánt a momentumos Hajnal Miklós győzte le.

De valójában igencsak nagy volt a két jelölt közötti különbség Budapest első hat választókerületének mindegyikében, Dobrev mindegyik helyen 28 százalék alatt, Márki-Zay pedig 72 százalék fölött kapott, ez pedig aligha tudható be kizárólag Karácsony Gergely, valamint a Momentum támogatásának, noha az MMM jelöltjének minden kétséget kizáróan ezek a tényezők is hoztak a konyhájára Budapesten. A főváros egészét vizsgálva még az látszik, Pest külsőbb kerületeiben jellemzően kiegyenlítettebb volt a két jelölt küzdelme.

Budapesten belül Márki-Zay legjobb eredménye az első fordulóban 27,15 százalék volt, amit az 1-es választókerületben ért el. Ugyanitt Dobrev az első körben 19,22 százalékot kapott. Összességében azonban Budapesten az előző fordulóban még jóval erősebb volt Dobrev Márki-Zaynál a fővárosban. A 18 egyéni választókerületből csak 4 helyen, az első négy választókerületben kapott több szavazatot nála a hódmezővásárhelyi polgármester.

Kirívóan nagy volt köztük a különbség Dobrev javára például a 17-es választókerületben (39,36 százalék Dobrevnek, 19,32 százalék Márki-Zaynak), amit most szoros versenyben, mint fentebb láttuk, végül 50,24 százalékkal elvitt Márki-Zay. De hasonlóan alakult a helyzet a 9-es, 10-es, 11-es, 14-es, 15-ös és 16-os budapesti választókerületben is: Dobrev sokkal jobban állt Márki-Zaynál ezeken a helyeket az első fordulóban, de a kezdeti előny a második körben elveszett.

Sőt, ezeknek a körzeteknek a többségében még csak szoros versenyről sem beszélhetünk. A 10-es körzetben például az előző körben 34,03 százaléka volt Dobrevnek, míg Márki-Zaynak csak 21,02. Most viszont 41,09–58,91 százalék ellenében, nagy különbséggel nyerte meg a körzetet a hódmezővásárhelyi polgármester.

A 12-es egyéni választókerület az egyetlen, amit a második körben – végül hajszálnyi előnnyel – el tudott hozni Budapesten Dobrev, pedig ott az első fordulóban még szinte behozhatatatlannak látszott a DK-s politikus a maga 42,49 százalékával, főként Márki-Zay 18,71 százalékos eredménye felől nézve. Ebben a választókerületben az első körben nagyon magasan, 71,64 százalékkal nyert a DK-s jelölt, Barkóczi Balázs.

Országosan is kisebb arányú győzelmek jutottak Dobrevnek

Budapesten átlagban 64,66 százaléka volt Márki-Zay Péternek, azonban a fővároson túl – nyilván nem túl nagy meglepetésre – szűkebb hazájában, Csongrád-Csanád megyében volt a legerősebb, itt a szavazók 65,51 százaléka őt választotta. Az átlagánál jobb eredményt hozott még neki Pest megye (58,25 százalék) is.

Dobrev Klára viszont Nógrád megyében aratta a legnagyobb győzelmét, ahol az emberek 60,18 százaléka rá szavazott. Eközben a DK jelöltje nyerni tudott Nógrádon kívül még kilenc megyében (Komárom-Esztergom, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok, Zala, Somogy, Tolna és Baranya megyében), főként az ország délnyugati és északkeleti részén. Nógrád után Borsod-Abaúj-Zemplénben (56,72–43,28) és Somogyban (55,67–44,33) volt a legnagyobb Dobrev előnye, ez pedig azt jelezheti, hogy a DK kistelepüléseket megszólító és magának Dobrevnek a sok-sok helyet beiktató országjárós kampánya igenis alkalmas a mozgósításra, noha országos összehasonlításban éppen a Dobrev által elnyert megyékben volt kisebb a részvétel. Ez egyébként igaz volt már az első fordulóban is, amikor Dobrev gyakorlatilag letarolta a vidéket négy másik miniszterelnök-jelölttel szemben.

De akkor mi változott az első fordulós eredményekhez képest?

Hogy Dobrevnek vidéken egyenletesebb a támogatottsága – leszámítva Csongrád-Csanád megyét, ahol az egykor a Fidesztől indult Márki-Zay Péter volt a legerősebb miniszterelnök-jelölt már az első körben is, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egy részét, ahol Jakab Péter Jobbik-elnök szerepelt jobban – már az első fordulóban is látszott. Ahol Dobrev alulmaradt a versenyben, ott is inkább a jobbról indult jelöltek győzték le az első fordulóban, míg a fővárosban Karácsony Gergely tudta megelőzni.

Dobrev Klára második fordulós Nógrád megyei, kiemelkedően jó eredménye is összhangban van azzal, amit az első fordulóban is láttunk. Az előválasztás előző körében is az egyik Nógrád megyei választókörzetben (az elsőben) érte el a DK jelöltje a második legjobb szavazatarányát az egész országban: már akkor is 49,53 százalékot hozott itt, amikor még négy ellenfele volt.

Az első fordulóban volt azonban egy választókerület, ahol még ennél is magasabb, 52,34 százalék volt a Dobrevre szavazók aránya: Bács-Kiskun megye 5-ös választókerülete, Kiskunhalas. Most Bács-Kiskunt egészében elveszítette Dobrev, igaz, az országos átlagához képest némileg jobb eredménnyel, azaz kisebb hátránnyal: 47,95–52,05 százalék ellenében.

Márki-Zay Péter már az első fordulóban megmutatta, hogy vidéken a saját városában a legerősebb. Csongrád-Csanád megye 4-es választókerületét, Hódmezővásárhelyt az előző körben is magabiztosan vitte 50,97 százalékkal. Most népességarányosan Csongrád-Csanád megyében nemcsak hatalmas győzelmet aratott Márki-Zay, de vidéken éppen ott volt a legnagyobb a részvétel, 406 205 lakosból 33 230 ember voksolt, ami a népesség 8,1 százaléka. Pest megyében szintén magas, 7,1 százalékos volt a részvétel, és ott szintén az MMM jelöltje győzedelmeskedett.

Országosan azokban a megyékben, amelyeket most a második fordulóban megnyert Dobrev, Márki-Zay jellemzően gyengének mutatkozott már az első körben is, saját akkori, 20,4 százalékos átlaga alatt teljesített. Kivétel Zala megye, ahol a háromból csak az egyik választókerületben szerepelt kifejezetten rosszul az első körben (a harmadikban, Nagykanizsán 13,93 százaléka volt), a másik kettőben viszont valamivel a saját átlaga felett volt (22,81 és 25,28 százalék). Másfelől Zala megyében Dobrev is jól szerepelt az előző fordulóban. Miközben az országos átlaga akkor 34,84 százalék volt, itt 38,76 és 37,8 százalékot gyűjtött az első két választókerületben, Nagykanizsán pedig, ahol Márki-Zay kifejezetten gyenge volt, ő annál látványosabban erős 47,18 százalékkal.

Azok közül a megyék közül, amelyekben Dobrev nyert végül, az első körben csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nem szerepelt kifejezetten jól. A megye hat választókerületéből háromból az átlaga fölött, háromban az átlaga alatt szerepelt. Az 5-ös és a 6-os szabolcs-szatmár-bereg megyei választókerületben, Mátészalkán és Nyírbátorban az első fordulóban csak 27,56, illetve 27,7 százalékot szerzett, miközben most 53,08 százalékkal nyerte a megyében a második fordulót. Mátészalkán az első körben a jobbikos Jakab Péter, Nyírbátorban pedig Karácsony Gergely érte el a legjobb szavazati arányt a miniszterelnök-jelöltek közül.

Az alapmegállapítás, ami már az első forduló után igaz volt az akkor 85 egyéni körzetet megnyerő Dobrevre, miszerint a DK vidéken erős, a második forduló eredményeit elemezve is igazolódni látszik.

Az előválasztás mindkét fordulója bebizonyította, hogy a DK tíz év alatt egy olyan vidéki hálózatot épített fel, amely igenis működik éles helyzetekben – a többi ellenzéki párt pedig nem büszkélkedhet hasonlóval, ebben még a korábban vidéken erősnek vélt Jobbik sem veheti fel a versenyt Gyurcsány Ferencékkel, noha a két párt együttműködése az előválasztás során is jól látszott a legnagyobb sikereiknél. Vélhetően ez a kényszerházasság a 2022-es országgyűlési kampányban is élni fog vidéken. Már csak azért is, mert az előválasztás részvételi arányai összességében megmutatták azt is, hogy a hagyományosan Fidesznek kedvező, alacsonyabb politikai érdeklődést mutató, sok-sok kistelepülést magukban foglaló választókerületekben még lesz dolga az ellenzéknek.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!