Márki-Zay Péter: hétgyerekes vendégmunkásból Orbán Viktor kihívója

2021. október 17. – 23:40

frissítve

Márki-Zay Péter: hétgyerekes vendégmunkásból Orbán Viktor kihívója
Márki-Zay Péter eredményváró eseménye Budapesten – Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Lehet, hogy 2021-ben az ismertsége már gigabitszárnyakon jár, de azért a szélesebb közvélemény előtt a Dobrev Klárával szemben egységes ellenzéki miniszterelnökké választott Márki-Zay Péternek legfeljebb a neve cseng ismerősen. Pedig 15 éve ő az első ellenzéki miniszterelnök-jelölt, aki a siker reményével veszi fel a versenyt Orbán Viktorral, szóval érdemes legalább nagy vonalakban megismerkedni életútjával.

Hódmezővásárhely független polgármestere, Márki-Zay Péter a leadott 662 ezer szavazatból 371 560-at szerezve, a voksok 56,7 százalékával megnyerte az ellenzéki előválasztás második fordulóját Dobrev Klárával szemben (a szavazatszámlálás napjának híreit itt követtük percről percre hírfolyamban). Ezzel az eredménnyel a tavasszal még az előválasztás második fordulójára is esélytelennek tartott politikus rövid, de eseménydús politikai pályafutásának legnagyobb sikerét érte el.

Csalódott fideszesből a centrális erőtér gyilkosa

Márki-Zay Péter meghatározó politikai élményei közé sorolja az első Fidesz-kormány – az akkor katasztrófaként megélt – 2002-es bukását, és később önmagát többször is „csalódott fideszesként” jellemezte. Közéleti szerepvállalás azonban sokáig csak katolikus egyházi közösségekre és gyerekei gimnáziumának szülői munkaközösségére korlátozódott, azonban 2017 novemberében meghalt Hódmezővásárhely kormánypárti polgármestere, a városvezetést Lázár Jánostól 2012-ben megöröklő fideszes Almási István. És annak ellenére, hogy senki nem látott esélyt arra, hogy az előrehozott választáson meg lehessen verni az utódjelöltet, Hegedűs Zoltán korábbi alpolgármestert, a Jobbik és az MSZP helyi politikusai megkeresték őt, hogy induljon el független, de az ellenzéki pártok által közösen támogatott jelöltként.

Hódmezővásárhely politikai jelentősége messze túlmutat lélekszámán, hiszen – szemben a jellemzően baloldali vezetésű Szegeddel – a rendszerváltás óta Csongrád megye jobboldali fellegvárának számított. A polgármesterség előbb a KDNP-s (1997-től fideszes) Rapcsák András, majd 2002-től az országgyűlési választások előtt elhunyt Rapcsák tanítványa, Lázár János hitbizományának számított, a szintén Lázár emberének tartott Hegedűs ráadásul a Hódmezővásárhelyen elköltött rengeteg fejlesztési pénzzel is kampányolhatott. Azonban a 2018 februári időközi polgármester-választáson az ilyen alkalmaknál megszokottnál jóval magasabb, 63 százalékos részvétel mellett Márki-Zay Péter a szavazatok közel 57,49 százalékát megszerezve, óriási meglepetésre győzni tudott.

A durva kampány – a Márky-Zay elleni egyik „érv” az volt, hogy mecsetet akar építeni a városban – ellenére elért siker akkor előrevetítette azt, hogy a hat héttel később esedékes országgyűlési választáson is működhet a teljes ellenzéki összefogás, mellyel szét lehet zúzni a NER politikai stabilitásának alapjául szolgáló – egy apró pártocskákra bomló, egymással folyamatosan civakodó ellenzék létén alapuló – „centrális erőtér” stratégiáját. A lendületben lévő Márki-Zay pedig maga állt az egységfolyamat élére: egyéni választókerületek esélyes ellenzéki jelöltjeit megmutató honlapot hozott létre, és egyéb koordinációs jótanácsokkal is ellátta az ellenzéki szimpatizánsokat, hogyan tudják kimaxolni saját kormányváltó voksukat.

Márki-Zay Péter polgármester beszél a hódmezővásárhelyi közgyűlés ülésén a városháza dísztermében 2018. március 19-én. Mellette Kis Andrea alpolgármester, a szocialista párt helyi elnöke és Ambrus Norbert, a jogi iroda vezetője – Fotó: Ujvári Sándor / MTI
Márki-Zay Péter polgármester beszél a hódmezővásárhelyi közgyűlés ülésén a városháza dísztermében 2018. március 19-én. Mellette Kis Andrea alpolgármester, a szocialista párt helyi elnöke és Ambrus Norbert, a jogi iroda vezetője – Fotó: Ujvári Sándor / MTI

Azonban 2018-ban végül nem futott be a hódmezővásárhelyi gyors, az ellenzéki összefogás nem jött létre, és a Fidesz-KDNP újból kétharmadot szerzett. Az áprilisi vereség után a pártvezetőkben csalódott ellenzéki szavazók körében egyre inkább Márki-Zay vált a legnépszerűbb politikussá – miközben ő továbbra is megőrizte függetlenségét, sőt, 2018 novemberében egy szervezetet hozott létre Mindenki Magyarországa Mozgalom néven, melyhez több, Márki-Zayhoz hasonlóan a jobboldalról indult, de a Fidesszel szembefordult, ismert közéleti személyiség adta a nevét.

Márki-Zayt polgármesterként azonban lekötötte a fideszes többségű közgyűléssel való marakodás, és tevékenységét több botrány is tarkította – így például az, amikor titokban diktafonnal rögzítette a polgármesteri hivatal dolgozóival és külsős személyekkel folytatott beszélgetéseit, vagy amikor a bíróság előtt nem tudta igazolni egyes befolyásos helyi emberek ellen megfogalmazott vádjait. Márki-Zay helyi politikai pozíciója csak a 2019 októberi önkormányzati választáson stabilizálódott, amikor is a városi közgyűlésben kétharmados többségbe került az őt támogató koalíció (a 10 fős frakcióból 9 ráadásul az MMM jelöltje volt, egy pedig a Tiszta Vásárhelyért civil szervezethez tartozik), és innentől kezdve készülhetett a szintlépésre, az országos ellenzéki politikára.

A diplomahalmozó konzervatív marketinges

Na de honnan is érkezett a politikába Márki-Zay Péter? A politikus a saját maga által megadott önéletrajzi adatok szerint Hódmezővásárhelyen született 1972-ben, konzervatív, vallásos családban. Édesapja a szintén tiszántúli Gyuláról került a városba, édesanyja pedig a városi elit tagjának számított – Márki-Zay anyai nagyapja (igaz, a kommunizmusban üldözött) jogász, anyai dédapja pedig a helyi református gimnázium igazgatója volt. Márki-Zay Péter általános és középiskolába is Hódmezővásárhelyen járt, ott házasodott, gimnáziumi osztálytársát, Vincze Felíciát vette feleségül. Hét gyermekük született, a legutóbbi otthonszüléssel. A fizikus Vincze Felícia az Egyesült Államokban szerzett szülésznői végzettséget, illetve kórházon kívüli szülészeti tapasztalatot, és itthon maga is egy otthonszülésben segítő vállalkozást vezet – a kormánymédia őt egy különösen aljas kampányban külön is támadta, valótlanul állítva, hogy Márki-Zay Péter felesége szülésznőként csecsemők haláláért volt felelős.

Márki-Zay a fővárosban végezte felsőfokú tanulmányait; 1993-ban a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán marketingszakos, 1996-ban a Budapesti Corvinus Egyetemen közgazdasági mesterszakos, majd 2001-ben a Budapesti Műszaki Főiskolán villamosmérnöki diplomát szerzett. 2000 és 2005 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen gazdaságtörténetet hallgatott, amelyből 2006-ban le is doktorált.

Márki-Zay Péter a második fordulós miniszterelnök-jelölti vitára érkezik – Fotó: Bődey János / Telex
Márki-Zay Péter a második fordulós miniszterelnök-jelölti vitára érkezik – Fotó: Bődey János / Telex

Közben előbb az EDF Démász regionális áramszolgáltatónál, majd az épületelektromossággal foglalkozó Kontavill-Legrandnál dolgozott közgazdászként és marketingmenedzserként. 2004-ben feleségével és akkor még csak öt gyerekével Kanadába költözött, ahol alkalmi munkákat követően a CARQUEST autóalkatrész-kereskedő cégnél kötött ki, és ugyancsak a CARQUEST alkalmazottjaként települt át az Egyesült Államokba, ahonnan öt év elteltével tért vissza Hódmezővásárhelyre – immáron hét gyerekkel. Márki-Zayt 2009-es élménybeszámolója alapján az Egyesült Államokban leginkább az nyűgözte le, hogy „az amerikaiak nem fölülről, a kormánytól várják a segítséget”, illetve az, hogy mennyire elterjedt a közösségért végzett önkéntes munka. Az előre eltervezett hazatelepülést követően Márki-Zay újból az energiaszektorban kezdett el dolgozni, de 2014-ig a Szegedi Tudományegyetemen tanított non-profit és üzleti marketing tárgyakat.

Inkább Lázár, mint az ellenzéki előválasztás

Ma már világosan látszik, hogy az üzleti életben szerzett marketinges tapasztalata, illetve a helyi politikában felhalmozott politikai tőkéje meghatározó szerepet játszott Márki-Zay előválasztási sikerében.

Miután maga mögött tudhatta a hódmezővásárhelyi viszályokat, 2020-tól már nyugodtan elkezdhetett készülődni a 2022-es országgyűlési választásokra, pontosabban előbb az általa régóta szorgalmazott, de szabályaiban az ellenzéki pártok kompromisszumait követő előválasztásra. Az előválasztási kampány nagy részében Márki-Zayt rendszeresen a Dobrev–Jakab–Karácsony-trió mögé sorolták a miniszterelnök-jelöltek népszerűségét mérő közvélemény-kutatások, és májusban a Telexnek adott interjújában ő maga is azt mondta,

nagyobb esélyt lát arra, hogy megveri egyéniben Lázár Jánost, mint arra, hogy megnyerje a miniszterelnök-jelölti előválasztást.

Azonban a miniszterelnök-jelöltek közti előválasztási verseny első fordulójában óriási meglepetésre 20,4 százalékot szerzett, amellyel a harmadik, továbbjutó helyre futott be – maga mögé utasítva két pártelnököt, Jakab Pétert és Fekete-Győr Andrást is. Majd pedig – nem kis részben a közvélemény-kutatások ellentmondásos szerepének köszönhetően – néhány napos kemény alkudozást követően rábírta a korábban az előválasztás nagy esélyesének tartott Karácsony Gergely főpolgármestert arra, hogy lépjen vissza a javára. Mindeközben szereplése felhúzta a mögötte álló Mindenki Magyarországa Mozgalmat, amely a nyáron országos szinten még mérhetetlen támogatottsággal rendelkezett, mára önállóan indulva is 4 százalékot kapna.

Márki-Zay Péter Budapesten tartotta meg kampánynyitó rendezvényét – Fotó: Huszti István / Telex
Márki-Zay Péter Budapesten tartotta meg kampánynyitó rendezvényét – Fotó: Huszti István / Telex

Márki-Zay sikerének okait nyilván sokan fogják elemezni (a Telexen is), de az már most látható, hogy nem keveset köszönhet saját kvalitásainak, köztük szuggesztív kommunikációs képességeinek, állandó Facebook-jelenlétének, a tévéadókat felváltó, nagy nézettségű YouTube-csatornákon való szereplésnek, és sokszor a határokat feszegető szókimondásának. De ugyanilyen fontos, hogy választók százezrei számára képviseli hitelesen a pártonkívüliséget, pontosabban a pártokon felüliséget, és testesíti meg azt az egyszerre ősi, egyszerre posztmodern – és az elmúlt évtizedben nemzetközi szinten az Egyesült Államoktól Spanyolországon át a Fülöp-szigetekig számos helyen nagy politikai földcsuszamlásokat okozó – elvárást, hogy egy határozott, karizmatikus vezető végre váltsa le ezt a korrupt pártokráciát.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!