Átment az NVB-n Karácsony népszavazási kezdeményezése a Fudan Egyetemről
2021. augusztus 30. – 18:06
frissítve
Karácsony Gergely ötkérdéses népszavazási kezdeményezéséről döntött a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a hétfő délután 17.30-kor kezdődő ülésén. Két kérdést átengedett a bizottság, azokban lehet népszavazás, hármat nem.
A támogatott két kérdés (lentebb lásd a pontos kérdésmegfogalmazásokat) a Fudan Egyetemet és az álláskeresési járadék folyósításának meghosszabbítását érinti.
Egyhangú szavazással, 12:0-ra támogatta az NVB a következő kérdést:
Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?
Hogy hová kerülne a Diákváros koncepcióját keresztülhúzók, a magyar állam által felveendő kínai hitelből épülő, kínai állami projekt, arról itt olvashat bővebben.
10:3 arányban támogatta az NVB az álláskeresési járadék folyósításának meghosszabbítását
Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen? – jelenleg ez csupán három hónap, a javaslat a 10 évvel korábban érvényes időtartam visszaállítását tartalmazza.
Nem támogatta az NVB viszont a következő kérdéseket:
Egyetért-e Ön azzal, hogy koncessziós szerződés keretében gazdasági társaságnak ne legyen átengedhető magyarországi gyorsforgalmi út üzemeltetése?
A kormány ezzel szemben megengedné, tervben van egy 35 éves koncesszió, erről itt olvashat bővebben.
Ebben már vita volt: Fazekas Tamás szerint a kérdés egyértelmű, az autópályákra vonatkozik, „nem általában zárja ki a koncessziókból a társaságokat, így nem sérti az uniós kötelezettséget”. A kérdés az építésre nem vonatkozik, csak az üzemeltetésre. Előbbi nincs is a kérdésben, így „ezt nem keverheti össze a választó, így a kérdés megfelel az egyértelműség követelményének” – mondta Fazekas, akivel több tag is egyetértett.
Bozsóki Éva szerint azonban Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit, a kérdés ráadásul az alaptörvény szabályait is sérti, mert bizonyos szereplőket kirekesztenének a versenyből. „Az irányelv rendelkezésétől nem térhet el egyetlen tagállami jogalkotás sem” – mondta Bozsóki, aki szerint a kérdés nem is egyértelmű. (8:5-re elutasították.)
Karácsony a kérdések júliusi benyújtásakor tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a kérdéseket tartalmazó népszavazással kell megvédeni „Magyarország jövőjét az Orbán-kormány ámokfutásától”.
Nem támogatta az NVB az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kérdését sem.
Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez?
– ezt amúgy a 27 tagállamból 22 tette meg, a korrupciós jelentések szerint rosszabbodó helyzetet mutató Magyarország nem, mivel a kormánypárt azt elutasítja. (A kérdést az NVB 9:4-re elutasította.)
Ebben a kérdésben is vita volt.
„A kérdés nem irányul arra, hogy utasítsa az Országgyűlés a kormányt. Nem látok problémát a hatalmi ágakkal kapcsolatban, a kérdés szempontjából ennek nincs jelentősége. Az ügyészség függetlenségét sem érinti a kérdést” – mondta Fazekas, visszautasítva azt az érvet is, hogy gond lenne, hogy „az ügyészség átenged bizonyos ügyek mentén bizonyos jogokat”. Ez önmagában nem probléma, hiszen ez a pótmagánvád intézményével is megtörténik, így eleve nincs vádemelési monopóliuma az ügyészségnek.
„Megfordítva a tervezet logikáját: azt sugallná, mintha azok az ügyészségek, amelyek csatlakoznak, olyan államok ügyészségei, amelyek nem biztosítják a hatalmi ágak szétválasztását, és nem függetlenek” – márpedig ez nem áll fenn, érvelt Fazekas.
Litresits András is egyetértett Fazekas észrevételével.
Szalay Tamás azonban támogatta a Nemzeti Választási Iroda javaslatát. „Nem feladatunk más tagállamok alkotmányos működését minősíteni” – mondta. Bár ez alapvetően ellentétes lenne az EU alapelveivel, így egy tagállamnak meglenne az oka arra, hogy lépjen, ha valóban úgy gondolja, hogy egy tagországban nem független az ügyészség és nem garantált a hatalmi ágak szétválasztása.
Nem támogatta az NVB az ingyenes Covid-tesztek kérdését
Egyetért-e Ön azzal, hogy minden hatvan év fölötti, magyarországi lakóhellyel rendelkező személy ingyenesen legyen jogosult SARS-CoV-2 neutralizáló antitest kimutatására alkalmas tesztre? – áll a kérdésben.
Az NVB elnöke azzal érvelt az elutasítás mellett, hogy ez nem az Országgyűlés hatásköre.
Fazekas Tamás szerint ez az érv nem állja meg a helyét.
Avarkeszi Dezső vitatta az NVB elnökének állásfoglalását is, amely szerint a kérdés ne volna egyértelmű:
„Nem hiszem hogy a szerológiai vizsgálat egyértelműbb lenne, mint a kérdésben megfogalmazott kifejezés. Nem hinném, hogy a választópolgárok a Magyar Közlönyből tájékozódnának arról, hogy egy fogalom mit jelent, ez az interneten is pontosan megismerhető, így a kampány során megismertethető.”
„A népszavazási kampány feladata, hogy mindenkit képbe hozzon” – érvelt az elutasító tervezet ellen Litresits András is. (Az NVB elutasította 8:5-re.)
Az NVB nem sietett a döntéssel
A járvány kezdete, tavaly tavasz óta nem lehetett népszavazást kiírni és tartani Magyarországon, egészen július 21-ig, amikor megjelent egy rendelet a Magyar Közlönyben, amely a járvány miatt őszig meghosszabbított veszélyhelyzetben is engedélyezte a népszavazások kiírását. Karácsony népszavazási kezdeményezése után Orbán Viktor rögtön a kormány saját népszavazási kezdeményezéséről számolt be.
A kormány népszavazási kezdeményezését az NVB még július végén jóváhagyta, Karácsony öt kérdését ellenben nem vették napirendre. Ezt azzal indokolták, hogy eljárásbeli különbség van, ha a népszavazási kérdéseket a kormány vagy egy választópolgár adja be. Karácsony ekkor ezt a következőképpen kommentálta:
„A képlet tehát világos: a kormányféle népbutítás lehet, magyar állampolgár által kezdeményezett valódi népszavazás viszont nem lehet.”
Karácsony szerint az NVB júliusi döntése annak volt a bizonyítéka, hogy „Orbán Viktor és bandája nyomást helyezett a bizottságra, hogy ezt az egyébként nemcsak erkölcstelen, hanem jogszerűtlen döntést meghozzák”.
Azt azonban már júliusban tudni lehetett, hogy idővel Karácsony kérdései így is az NVB elé kerülnek, erre került sor augusztus 30-án.
A kormány és a főpolgármester által kezdeményezett népszavazás megtartása különbözik abban, hogy a kormány által benyújtott esetén nem kell támogató aláírásokat gyűjteni, míg a Karácsony esetén benyújtottnál – amelyre az állampolgári kezdeményezésre tartandó népszavazások feltételrendszere vonatkozik – ezt meg kell tenni. Karácsonyék ezt nyáron online már elkezdték, ami jogilag nem tekinthető aláírásgyűjtésnek, de lehetőséget adott arra, hogy az aláírások hivatalos megkezdésekor könnyebben érjék el a támogatókat.
Egy másik népszavazási kérdést elutasítottak
Nem adott helyt az NVB annak a népszavazási kezdeményezésnek, amelyet a Civil Mozgalom Egyesület képviseletében nyújtottak be. A kérdés az volt, hogy „támogatja-e, hogy koronavírus elleni védőoltással senkit se lehessen kötelezni és annak hiányában ne lehessen senkit büntetni és korlátozni”. Az elutasítás lényege az volt, hogy a kérdés nem egyértelmű, és nem az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, csupán a járvány idejére vonatkozó miniszteri rendelet, amely az egészségügyi dolgozókra vonatkozik. Az elutasítást a testület egyhangúlag támogatta, bár Litresits András szerint ez csak a kérdés megfogalmazása miatt indokolt. (12:0)
Jóváhagyta az NVB azt is, hogy L. Simon László lemondott képviselői mandátumáról, a kormánypárti képviselő helyére Vitályos Eszter államtitkár lép.