Ahol uniós forrásokat osztogatnak, ott természetszerűen megjelennek a bűnözők is

2021. február 04. – 21:13

Ahol uniós forrásokat osztogatnak, ott természetszerűen megjelennek a bűnözők is
Fotó: John Macdougall / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Biztos vagyok abban, hogy ha megnyerjük az állampolgárok bizalmát, akkor érvényesülni fog az akaratuk – ezzel kommentálta az Európai Ügyészség (EPPO) vezetője, Laura Codruța Kövesi azt, hogyan próbálná meggyőzni a magyar kormányt arról, hogy csatlakozzon az ügyészséghez. Az európai csalás elleni mechanizmusok és a korrupció elleni fellépés témájában csütörtökön tartott konferenciát a Transparency International, ahol Codruța Kövesi mellett a panelbeszélgetéseken felszólalt a német és a holland kormány képviselője, valamint a magyar ellenzék több politikusa is.

A Transparency még a múlt héten jelentette meg az éves jelentését, ami szerint Magyarország korrupciós fertőzöttsége globálisan Dél-Afrikával, Jamaicával és Tunéziával van azonos szinten, a jogállamiság pedig itthon „továbbra is tetszhalott állapotban van”. Az Európai Unión belül Magyarország Romániával és Bulgáriával áll együtt a korrupciós index rangsorának utolsó helyén, és a szervezet szerint a magyar kormány „a vírus okozta világjárványt is saját hatalma kiterjesztésére és bebetonozására használta, ezzel is növelve Magyarország korrupciós kitettségét”. Bővebben az éves jelentésről ebben a cikkünkben írtunk.

Csütörtökön az Európai Ügyészség és Magyarország kapcsolatáról adtak ki egy tanulmányt a konferenciával egyidőben. A luxemburgi központú Európai Ügyészséghez az EU 27 tagállama közül 22-en csatlakoztak eddig, a bel- és igazságügyi együttműködésekben résztvevő Lengyelország és Magyarország viszont nem kíván csatlakozni. A magyar kormány a nemzeti szuverenitás védelmével magyarázza, miért marad ki hazánk az Európai Ügyészségből – erről levelet is küldtek a Transparencynek, a konferencián viszont nem vettek részt.

Pedig a Transparency magyar irodája szerint a magyarok nemzeti érdeke éppen, hogy a csatlakozás lenne: Martin József Péter, a szervezet magyarországi igazgatója szerint Magyarország „a fehérgalléros bűnözők paradicsomává válhat” azzal, hogy a kormány úgy döntött, nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez. Zupkó Gábor, az Európai Bizottság budapesti képviseletének vezetője pedig arról beszélt, hogy a csalás és a korrupció komoly veszélyt jelent az EU biztonságára és működésére – a közös ügyészség felállításával viszont hatékonyan fel tudnak lépni ezekben az ügyekben.

Továbbra is nyitva az ajtó a csatlakozáshoz

„Sokan úgy tekintenek az Európai Ügyészségre, mint az Európai Unió egyik új kísérleti projektjére – számomra viszont teljesen mást jelent. Ez nem egy új eszköz lesz arra, hogy javítsuk a nemzeti hatóságok közötti koordinációt, hanem egy új, nemzetek felett álló hatóság” – mondta az EPPO vezetője, Laura Codruța Kövesi az online közvetített konferencián tartott beszédében – „Természetesen jó lett volna, ha a kezdettől minden tagállam csatlakozik, de persze az ajtó most is nyitva áll mindenki előtt.”

Laura Codruța Kövesi leadja a szavazatát a 2019-es európai parlamenti választásokon – Fotó: Daniel Mihailescu / AFP

A most felálló hatóság ugyan egy egységes hivatalként fog működni, de 22 különböző igazságügyi rendszer között kell koordinálnia – erre pedig még nem volt precedens. A cél, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és a bűnügyi együttműködések összehangolásán dolgozó Eurojust eddigi hosszadalmas eljárásait közvetlen és gyors együttműködés váltsa fel a nemzeti bíróságokon, ehhez pedig 150 delegált európai ügyész fogja képviselni a vádat az EPPO nevében, ugyanolyan hatáskörrel, mint a nemzeti hatóságok ügyészei.

Codruța Kövesi szerint a koronavírus-járvány, és az annak kezelésére életre hívott válságkezelési alap is rengeteg helyet ad a korrupciónak, ami bőven ad majd munkát nekik is.

Bár ügyészként Codruța Kövesi nem szerette volna kommentálni, hogy egyes tagországok, például Magyarország, miért nem csatlakoztak az Európai Ügyészséghez, szerinte az állampolgárok nyomásgyakorlása fontos eszköz lehet az EPPO számára: „A cél, hogy az állampolgárok bizalmát megnyerjük. Fontosak számomra az állampolgári bejelentések, hiszen ezeken keresztül rengeteg ügyet ki tudunk vizsgálni. Biztos vagyok abban, hogy az állampolgárok akarata érvényesülni tud majd, ezzel kapcsolatban optimista vagyok.”

Arra viszont a főügyész nem válaszolt, hogy tud-e olyan konkrét ügyről Magyarországon, amellyel szemben fel kéne lépnie az Európai Ügyészségnek: „Anélkül, hogy egy konkrét ügy minden részletét ismerném, nem tudom azt kommentálni, és tanácsot adni sem tudok.” Mindenesetre a csatlakozó tagállamokon kívül a nem csatlakozó tagállamokkal, így Magyarországgal is tárgyal az EPPO az intézményi együttműködésről, hiszen akár magyar érintettek ellen is nyomozhatnak: „Természetesen elméletileg, ha egy magyar magánszemély érintett egy Ausztriában (vagy más részes tagállamban) elkövetett bűncselekményben, azzal szemben vizsgálódhat az Európai Ügyészség.”

Nem varázspálca, de sokat segíthet konkrét ügyekben

„Nyilvánvaló volt a kezdetekkor, hogy lesznek tagállamok, amelyek nem vesznek részt az Európai Ügyészség működésében, ezt a viszonyt pedig valamilyen jogi formában rendezni kell. Írország és Dánia eleve nem vesz részt az Európai Unió bel- és igazságügyi együttműködésében, rajtuk kívül viszont most már csak Magyarország és Lengyelország marad ki az együttműködésből, ugyanis Svédország is benyújtotta már a csatlakozási szándékát” – mondta előadásában Ligeti Katalin, a Luxemburgi Egyetem Jogi Karának dékánja.

Ettől függetlenül a lojális együttműködés elve alapján a nemzeti hatóságok kötelesek együttműködni az EPPO-val, akár technikailag, akár bizonyítékok átadásában. Ligeti szerint persze a közös ügyészség önmagában nem tudja megoldani az EU-n belüli csalások problémáját, és a források hatékony felhasználásának a kérdését – de nagyon komoly hatása lesz a nyomozásokra: „Ha nem is varázspálca az Európai Ügyészség, sok fog függeni attól, mennyire tud fellépni konkrét ügyekben.”

Karsai Krisztina, a Transparency International tanulmányának fő szerzője – Forrás: Transparency International Magyarország

Karsai Krisztina, a Szegedi Tudományegyetem professzora szerint már a 90-es években elindult az a folyamat, aminek köszönhetően megfogalmazódott az Európai Ügyészség gondolata: „Most jött el a tagállamok körében az a pont, ahol meg kell lépni a kvantumugrást: létre kell hozni a megerősített együttműködést. Elképzelhető, hogy pár évtizeden belül akár a bírósági eljárási rész is közös hatáskörbe emelkedhet, bár erről egyelőre nincs szó” – mondta a Transparency tanulmányának fő szerzője.

Karsai szerint az együttműködésből való teljes körű kimaradásra csak az Európai Unión kívül lenne lehetőség – a tagállamok ugyanis a csatlakozással elismerték, hogy feladják a szuverenitásuk egy részét.

Ezáltal pedig az Európai Ügyészség tevékenysége is, ha csak részben, de kiterjed hazánkra is. Karsai mellé később egy panelbeszélgetésen csatlakozott Hack Péter, az ELTE büntetőjogi tanszékének vezetője és Csonka Péter, az Európai Bizottság jogérvényesülési főigazgatóságának osztályvezetője. Hack szerint nemcsak politikai, de legitim szakmai kérdés is, hogy a szuverenitására érzékeny magyar kormány nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez, az együttműködés kiterjesztése ugyanis hatásköri konfliktusokhoz vezethet a jövőben. Ugyanígy a szuverenitás kérdése az, ami távol tartotta Dániát és Írországot is a bel- és igazságügyi együttműködéstől, Norvégiát pedig a teljes Európai Uniótól. Csonka szerint viszont az Európai Bizottság egy-két év múlva akár ki is bővítheti az Ügyészség hatáskörét, hogy a határokon átnyúló pénzügyi bűncselekmények után is nyomozhassanak.

Ahol uniós forrásokat osztogatnak, ott megjelennek a bűnözők is

A második délutáni panelbeszélgetésen az Európai Ügyészséghez csatlakozó német, holland és svéd kormányok képviselői vettek részt. Hans Holger Herrnfeld, a német igazságügyi minisztérium főosztályvezetője elmondta: Németország az elejétől fogva támogatta az EPPO létrehozását, hiszen az ő adófizetőik finanszírozzák az EU költségvetésének 20 százalékát. Szerinte nem volt olyan jó az együttműködés az OLAF-fal, mint azt várták volna – ezt az együttműködést javíthatják most az uniós országok az Európai Ügyészséggel. Nem örülnek annak Berlinben, hogy nem minden tagállam csatlakozott az Európai Ügyészséghez, de

Herrnfeld szerint „Magyarország és Lengyelország sem csinálhat úgy ezentúl, mintha az Európai Ügyészség nem létezne”.

Nicholas Franssen, a holland igazságügyi és védelmi minisztérium koordinátora arról beszélt, hogy először a hágai parlament mindkét háza elutasította a csatlakozást az Európai Ügyészséghez: „Eleinte az volt az indok, hogy így is van elég eszköze a holland jogállamnak arra, hogy fellépjen a csalások és a korrupció ellen, és hogy az EPPO korlátozná a nemzeti ügyészség hatáskörét, elszívná a munkaerőt a nemzeti hatóságok elől. Azonban az elmúlt években több olyan, határokon átnyúló bűncselekményt kezdtek el vizsgálni, amelyek felderítésére a holland ügyészség önmagában kevés lenne.” Így 2017-ben már az új kormány koalíciós szerződésének része volt a csatlakozás.

Szerinte ugyan az EPPO új környezetet hoz, de ezzel persze nem szűnik meg az EU-s források elcsalása: „Magyarország az egyik legnagyobb haszonélvezője az uniós forrásoknak – és ahol uniós forrásokat osztogatnak, ott természetszerűen megjelennek a szervezett bűnözői csoportok is.”

Hadházy: Semmit sem hajlandóak tenni, ha fideszes az érintett

A konferencia utolsó panelbeszélgetésén magyar ellenzéki parlamenti és EP-képviselők, Donáth Anna, Hadházy Ákos és Ujhelyi István beszélgettek a Magyarországon igen aktív zöldpárti német EP-képviselővel, Daniel Freunddal. Bár a panelbeszélgetéshez meghívták a kormánypártok részéről Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselőt is, végül nem jelent meg a csütörtöki konferencián.

Hadházy Ákos és Donáth Anna ellenzéki képviselők, valamint Martin József Péter és Nagy Gabriella, a Transparency International munkatársai – Forrás: Transparency International Magyarország

„Nyilvánvalóan azért nem jöttek el kormánypárti politikusok ide, mert nincs érvük” – mondta Hadházy, aki 2018-19-ben 680 ezer aláírást gyűjtött az Európai Ügyészséghez való csatlakozásért. „A magyar embereknek azt kell üzennünk, hogy csak ők tudják rákényszeríteni a kormányt a csatlakozásra.” Szerinte bár az Európai Csalás Elleni Hivatal nyomoz a különböző korrupciós ügyekben, a legtöbbször nincs következménye az uniós hatóság eljárásainak – hiszen az OLAF-nak nincs jogköre intézkedni. A magyar hatóságok viszont szerinte „egészen egyszerű ügyekben sem hajlandóak semmit sem tenni, ha fideszes az érintett.”

„Nagyon egyszerűen, ez egy önbeismerő vallomás, hogy a magyar kormány nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez” – mondta a momentumos Donáth, aki szerint bár az Európai Ügyészség sem egy csodafegyver, de egy eszköz arra, hogy fel tudjanak lépni a korrupció ellen az uniós források esetén. Mint mondta, „már most gyűjtik az eseteket”, amelyeket az Európai Parlament által nemrég elfogadott jogállamisági mechanizmus alapján ki lehetne vizsgálni. „El kell vinnünk ezeknek a hírét a lehető legtöbb helyre – ha kell, akkor a Bizottságnál is verjük az asztalt.”

Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő szerint „árgus szemekkel kell nézni, hogy költenek el minden egyes eurócentet a helyreállítási alapból”, Daniel Freund pedig arról beszélt, hogy az állampolgári nyomásgyakorlás az egyik leghatékonyabb eszköz a csatlakozás előmozdítására – ahogyan az történt Svédországban is.