Magyarország továbbra is az egyik legkorruptabb ország az EU-ban

Magyarország továbbra is az egyik legkorruptabb ország az EU-ban
Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lőrinc az Opus Global Nyrt egyik tulajdonosa a kft. tiszapüspöki izocukorüzemének avatásán 2017. október 30-án – Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Hazánk korrupciós fertőzöttsége globálisan Dél-Afrikával, Jamaicával és Tunéziával van azonos szinten a Transparency International éves jelentése szerint. A koronavírus-járvány kitörése és az ebből fakadó kihívásokra adott állami reakciók ráadásul felgyorsították a demokratikus kulisszák lebontását, értékelte a TI az elmúlt év eseményeit, és megállapították azt is: „a jogállamiság továbbra is tetszhalott állapotban van Magyarországon”.

Magyarország 2020-ban 44 pontot szerzett meg a Transparency International 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött országokig) terjedő skáláján, és ezzel a 180 országot vizsgáló felmérés 69. helyén végzett – derül ki az antikorrupciós szervezet éves jelentéséből. Ezzel hazánk a korrupció érzékelési index megelőző, 2019. évi felmérésben elért eredménnyel azonos pontszámot szerzett, és a globális rangsorban egy helyezéssel ugyan előrébb került, nem mintha ez a rendszerszintű korrupcióban bekövetkezett javulással is együtt járt volna – írja a nemzetközi elemzés.

Miközben ugyanis Magyarország világviszonylatban közepesen korruptnak tekinthető, azaz 2020-ban tehát 44 pontot szerzett a 0 ponttól (amely a leginkább korrupt országot jelöli) a 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött országok) terjedő skálán, a 69. helyezéssel holtversenyben továbbra is Bulgáriával és Romániával áll egy szinten. Így az Európai Unióban változatlanul a leginkább korruptnak érzékelt tagállamok közé tartozik, hiszen:

  • Magyarország,
  • Bulgária
  • és Románia

közösen osztoznak az Európai Unión belüli rangsor utolsó helyén – emeli ki a TI. Azt is írták:

„Ez az eredmény jelentősen elmarad a közvetlen régiós versenytársainknak tekinthető V4 csoport többi országától: Szlovákia 5, Csehország 10, míg Lengyelország 12 ponttal kapott jobb értékelést a 0-100-ig terjedő skálán. Ugyanakkor a visegrádi országok közötti különbség csökkent, mivel a stagnáló magyar pontszám kivételével az országcsoport minden tagjának értékelése romlott a tavalyihoz képest.”

A jelentést ezúttal is Martin József Péter, a TI Magyarország igazgatója mutatta be egy online konferencián. Arról is beszélt, hogy idén először szélesebb összefüggéseiben is értelmezték a Korrupció Érzékelési Index (CPI) 2020-as eredményeit, Magyarország megítélésére pedig megvizsgálták azt is, hogy mi áll annak hátterében, hogy hazánk korrupció elleni teljesítményének megítélése stagnál, az előző évtized elejéhez viszonyítva pedig jóval alacsonyabb szinten látszik stabilizálódni.

Martin József Péter, a TI igazgatója a szervezet éves jelentésének bemutatóján Fotó: Transparency International Magyarország

A tizenhárom különböző felmérés összegzésén alapuló CPI tanulsága szerint Magyarország korrupciós fertőzöttsége globálisan Dél-Afrikával, Jamaicával és Tunéziával van azonos szinten (44-44 pont). Az elemzés ugyanakkor megjegyzi, hogy a rendkívül különböző társadalmi, gazdasági és kulturális háttérrel rendelkező országok összevetése félrevezető lehet, hiszen az elvárások egy-egy ország korrupció elleni fellépését illetően nagy mértékben eltérhetnek. Ezért célszerűbb egyrészt hosszabb időtávon vizsgálni az országok korrupcióval szembeni teljesítményét, másrészt a hasonló intézményekkel és közös kulturális jellemzőkkel bíró országokat összehasonlítani.

Az Európai Unió tagállamainak összevetése ugyanakkor semmiképpen sem vet jó fényt Magyarországra:

Forrás: A TI Magyarország számításai a Korrupció Érzékelési Index 2020. évi adatai alapján. Az ábrán elhelyezett nyilak az adott ország 2019. évi Korrupció Érzékelési Indexben elért pontszámához viszonyított változás irányát jelölik.

Mindezek alapján az antikorrupciós szervezet elemzői megállapították: uniós összehasonlításban Magyarország „stabilizálta helyét a sereghajtók között”.

„Hazánk 2012-ben az akkor még 27 tagú Európai Unió 19. legkorruptabb tagja volt, ám ezt a helyezést, folyamatos süllyedéssel 2017-re – az időközben 28 tagúvá bővült közösségen belül – holtversenyben utolsó előtti, azaz 26-27. helyezésére rontotta”

– írták. Az adatok visszakeresése alapján valóban egyértelmű, hogy Magyarország 2017-ben már csak Bulgáriát „előzte meg” az EU-n belül, és ugyan a 2018-as rangsorban, egy pontszámot javítva, az átmenetileg jelentősen visszaeső Görögország elé lépett, 2019-es pontszáma alapján ismét csak Bulgáriát tudhatta maga mögött, 2020-ra pedig ez az előny is elolvadt.

Forrás: A TI Magyarország számításai a Korrupció Érzékelési Index 2012–2020. évi adatai alapján. Az utolsó oszlopban jelzett szám az adott ország 2012. évi és 2020. évi Korrupció Érzékelési Indexben elért pontszámai közötti különbséget jelöli

Magyarország CPI-pontszáma 2012 és 2020 között tehát 55 pontról 44 pontra esett vissza, ezzel az Európai Unió közép- és kelet-európai tagállamai közül hazánk korrupció elleni teljesítményének megítélése zuhant a legnagyobbat az elmúlt 9 évben, írj a TI elemzése. A visegrádi országok közül 2012 óta szintén Magyarország korrupció elleni teljesítményének megítélése romlott a legnagyobb mértékben, ugyanakkor az utóbbi két évben Lengyelország pontszáma is romlott, összességében 2 pontot esett az értékelése az elmúlt nyolc év során.

Eközben azonban Szlovákia 3, Csehország megítélése pedig 5 ponttal javult.

„Magyarország pontszáma ugyanebben az időszakban 11 ponttal lett kisebb, ami nemcsak regionálisan, de világviszonylatban is kiugróan gyenge eredménynek számít”

– írja az elemzés. A TI arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy 2019-ről 2020-ra a közép- és kelet-európai régió országai többségének stagnált vagy csekély mértékben romlott a CPI pontszáma. A tavalyi évhez képest a régióban kizárólag Észtország, Lettország és – a 44 ponttal Magyarország és Románia mellé felzárkózó – Bulgária tudta javítani a bizonyítványát, szerény egy-egy ponttal.

Az elemzés alapján egyébként a CPI mellett a Magyarországon tapasztalható korrupciós helyzet súlyosbodásáról ad számot a Világbank Korrupciós Kontroll Indikátora (Control of Corruption Indicator, CCI) is, amely hasonló módszertant alkalmazva arra jutott, hogy a magyar állam korrupció elhárítására vonatkozó képessége – ezeket különböző indikátorok alapján számolják – másfél évtizede gyengül.

A legfrissebb (2019-es) 58 pontos érték a szűkebb régión belül különösen rossz eredménynek számít, hiszen a Világbank Lengyelországban 71, Csehországban 69, Szlovákiában pedig 64 pontra értékelte a korrupció visszaszorításának képességét. Emlékeztettek: minél magasabb a pontszám, annál hatékonyabban képes az állam elhárítani a korrupciót. Erről, pontosabban a korrupció és a gazdasági teljesítmény összefüggéseit elemezve bővebben is írt a Telexen megjelent cikkében Martin József Péter éppen a napokban. A cikk azt a kérdést feszegette, hogy miként alakulhatott ki 2013 és 2019 között jelentős és egyensúlyőrző gazdasági növekedés Magyarországon annak ellenére, hogy példátlanul magasak, és központosítottak a korrupciós kockázatok, veszélyek. A most nyilvánosságra került éves jelentés mindezt tágabb időintervallumban, és már a koronavírus okozta gazdasági válság magyar hatásait és adatait is megvizsgálva úgy összegzi:

„a jogállami rombolás és az azzal szorosan összefüggő központosítás és rendszerszintű korrupció lehet a fő oka annak, hogy a soha nem látott európai uniós támogatás ellenére az elmúlt évtizedben sem sikerült ráállítani a magyar gazdaságot a befogadó, vagyis a társadalom széles rétegeit magával ragadó növekedési pályára. Magyarországnak a versenyképességi rangsorokban elfoglalt gyenge pozícióját a súlyos intézményi problémák mellett az egészségügy és az oktatás romló teljesítménye, valamint az innováció alacsony szintje okozza.”

Forrás: Világbank, Worldwide Governance Indicators (WGI), TI Magyarország 2020-as éves jelentése

Eközben a CPI világranglista élvonalában hosszú évek óta jobbára ugyanazok az országok találhatók – a skandináv államok például mindig előkelő helyen szerepelnek. 2020-ban Dánia (88 pont), Új-Zéland (88), Finnország (85), Svájc (85), Svédország (85) és Szingapúr (85) alkották az élbolyt.

Martin József Péter a jelentést bemutató előadásában arra is felhívta a figyelmet, hogy a „felvilágosult autokráciának” tekinthető Szingapúrt leszámítva ezekben az országokban

  • fejlett a demokrácia,
  • pártatlanul működnek az állami intézmények,
  • a végrehajtó hatalom tevékenysége átlátható és elszámoltatható,
  • és nyilvánosak a közpénzköltések.

Ezért ezekben az országokban a korrupció elleni küzdelem többnyire sikeres, ami megalapozza a világviszonylatban is kiemelkedő jólétet.

A világgazdaságban meghatározó súllyal bíró, a globális össztermék körülbelül egyharmadát adó G7 országcsoport tagjai Olaszország (53) kivételével szintén mind a TI globális rangsorának első ötödében szerepelnek. Németország (80), az Egyesült Királyság (77), Kanada (77), Japán (74), Franciaország (69) és az Egyesült Államok (67) korrupciós kitettsége egyaránt viszonylag alacsonynak tekinthető. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy habár az Egyesült Államok 67-es pontszámával a globális rangsor 25. helyét foglalja el, ezzel az eredménnyel évtizedes mélypontra süllyedt, és a már 2019-ben mutatott relatíve gyenge teljesítményéhez képest újabb két pontot és ugyanennyi helyezést rontott.

A CPI lista alján 2020-ben Jemen (15), Venezuela (15), Szíria (14), Dél-Szudán (12) és Szomália (12) található, amely országok hosszú évek óta rosszul szerepelnek. Ezekben az államokban diktatúra vagy anarchia van, és az állami intézményrendszer nem képes vagy nem is törekszik a közjó szolgálatára. A korrupció óriási, ami egyszerre oka és következménye a kirívó szegénységnek.

Az eredmények ismertetésén túl a TI Magyarország legfrissebb jelentése azt is áttekinti, milyen hatással bírt a koronavírus-járvány Magyarország jogállamiság terén nyújtott teljesítményére, illetve az erőforrások elosztására, milyen összefüggést mutat a magyar korrupció elleni teljesítmény a legfontosabb gazdasági mérőszámokkal, illetve hogy milyen trendek jellemezték az elmúlt évet a közbeszerzési eljárások, valamint az uniós források felhasználása terén.

„A koronavírus-járvány kitörése és az ebből fakadó kihívásokra adott állami reakciók felgyorsították a demokratikus kulisszák lebontását”

– összegezték, amiről Martin József Péter azt mondta, a TI Magyarország sajnálattal állapítja meg, hogy a magyar kormány a vírus okozta világjárványt is saját hatalma kiterjesztésére és bebetonozására használta, ezzel is növelve Magyarország korrupciós kitettségét. Ebbe a sorba illeszkedik a TI szerint a rendeleti kormányzás bevezetése, amely különösen széles mozgásteret biztosított a végrehajtó hatalomnak. Szintén ebben a körben említendő az önkormányzatok egyes hatásköreinek és bevételeik nem csekély részének elvonása, beleértve a különleges gazdasági övezetek kialakítását, valamint a helyhatóságok legfontosabb szabadon felhasználható forrásainak, így például a gépjárműadónak, valamint a helyi iparűzési adónak a megsarcolását.

A járvány elleni védekezés során nem minden ágazatot és piaci szereplőt kompenzált a kormány, miközben sokakat kifejezetten büntetett a politika-gazdasági hatalom – Fotó: Bődey János / Telex

A kormány a TI szerint a járvány elleni védekezés ürügyén a közérdekű adatok nyilvánosságára is újabb csapást mért. Egyrészt jelentősen növelte az adatigénylések megválaszolásának a határidejét, másrészt újfent átírta az alaptörvényt, mindezzel a közérdekű adatigénylések megválaszolására rendelkezésre álló 15 napos határidőt a háromszorosára növelte, másrészt az alaptörvény újabb, a közpénz fogalmát újradefiniáló, immáron kilencedik módosításával megnyitotta az utat az előtt, hogy tovább gyorsuljon a közpénzek magánvagyonná alakítása.

A TI Magyarország szintén aggasztónak tartja a választási jogszabályok újabb módosítását, mely a jelöltállítás szabályainak megváltoztatásával ugyan valóban megnehezíti a 2014 óta mintegy 7 milliárd forint közpénz-veszteséget okozó kamupártok választási indulását, több kiskaput azonban továbbra is nyitva hagy előttük. Mindezek fényében a TI Magyarország úgy véli:

„a jogállamiság továbbra is tetszhalott állapotban van Magyarországon”.

Ám a jogszabályi változások csak az egyik oldala annak, amiért a TI elítéli és kritizálja a magyar kormány válságkezelési intézkedéseit. A jelentés arra is rámutat, hogy habár a koronavírus-járvány kétségtelenül szükségessé tette a 2020-as költségvetés átalakítását, ám

„a járványkezelésre fordítható forrásokat sok esetben nem hatékonyan, hanem a kormánypárt holdudvarába tartozó oligarchák és klientúra megsegítésére használták fel, míg a leginkább rászoruló csoportok a kelleténél jóval kevesebb közvetlen segítséget kaptak.”

Az elemzés alapján a válságkezelés hátterében egyrészt a gazdaság külső egyensúlyának fenntartása, másrészt az az igény állhatott, hogy „a járvány örve alatt a kormány még inkább helyzetbe hozza az udvari beszállítókat és a kormányközeli gazdasági szereplőket”. Erre konkrét példaként említették, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség által kiosztott mintegy 83,5 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatásból többek között a Mészáros Lőrinchez köthető Hunguest Hotels fejlesztéseinek támogatására, valamint Balaton környéki jachtkikötők és luxusszállodák fejlesztésére is jutott, míg a válság által leginkább érintett budapesti szállodapiac kimaradt a programból.

A jelentés kitér arra is, hogy a sportberuházásokra, például a vadászati kiállításra, valamint egyházaknak juttatott támogatások jelentősen felülmúlták az egészségügy finanszírozásába bevont pluszforrásokat, ráadásul utóbbiak egy részét túlárazott eszközbeszerzésekre fordították, amelyek hasznából kormányközeli közvetítőcégek részesedtek.

„Míg a válságkezelésre szánt források mennyisége önmagában is elmaradt az elvárható szinttől, azok hasznosulása több mint kérdéses, mivel a támogatásban részesülő projektek egy része sokkal inkább szolgálta az új nemzeti tőkésréteg túlélését, semmint a gazdaság hosszútávú válságállóságának megerősítését”

– írták. Mindezek a tényezők összességében mind megmagyarázzák, és a TI szerint szemmel könnyedén láthatóvá teszik, hogy miközben milyen jelentős európai uniós források érkeztek Magyarországra az elmúlt tíz évben, a társadalmi jólét érdemben nem növekedett – leszámítva bizonyos csoportokat. Mindezt egyébként a TI a válság okozta – jelentős – gazdasági visszaesés adataival is összefüggésbe hozta, és a korrupcióellenes szervezet szerint az állami intézményrendszer központi, hatalmi vezérlése, valamint az intézményesült korrupció áll a hátterében, ezek ugyanis már a válság előtti növekedés időszakában is akadályozták a rendkívül gyenge magyar versenyképesség javulását, és a mindenki számára elérhető gyarapodást, fogalmazott előadásában Martin József Péter.

A jelentés bemutatóján a koronavírus-járvány és a korrupció kapcsolatáról és összefüggéseiről is panelbeszélgetést rendezett a TI:

A Telex legfrissebb híreiért kattintson ide>>>

A Telex legfrissebb koronavírussal kapcsolatos híreiért kattintson ide>>>