Lehet népszavazást tartani a tankötelezettség visszaemeléséről 18 éves korra

Az NVB összesen 11 népszavazási kérdésről határozott július 30-án. A kiküldött napirendben még 12 kérdés szerepelt, ám az elsőt, Seres Mária járványszkeptikus Civil Mozgalmának koronavírus-oltással kapcsolatos kérdését levették a napirendről, mivel a benyújtása óta olyan jogszabályi változások történtek, amelyek miatt nem lehet érdemben tárgyalni. (A kérdés arra vonatkozott, hogy egyetértünk-e azzal, hogy koronavírus elleni védőoltásra senkit ne lehessen kötelezni, és annak hiánya miatt ne lehessen büntetni és korlátozni, ám ennek most már keresztbe tesz az a határozat, amely az egészségügyi dolgozók számára kötelezővé teszi az oltást.)

Arra is érkezett napirend-módosítási javaslat Fazekas Tamástól (a Párbeszéd delegáltjától), hogy egyrészt ne tárgyalják egyáltalán a kormány által beadott 5 népszavazási kérdést, másrészt viszont hogy tárgyaljanak Karácsony Gergely főpolgármester népszavazási kérdéseinek formai vizsgálatának időzítésének okáról. Ezeket azonban elutasították.

Az első kérdés, amiről döntött az NVB így Keresztényi Zoltán magánszemély kérdése volt, így hangzott:

Egyetért-e Ön azzal, hogy a részben vagy egészben állami költségvetésből finanszírozott köznevelési intézmények vezetőjének megválasztásánál az intézmény fenntartójának egyharmad, az intézmény nevelőtestületének további egyharmad, valamint az intézmény szülői szervezetének és diákönkormányzatának együttesen szintén egyharmad szavazati joga legyen?

Az NVB 12-2 arányban egyetértett azzal, hogy ne hitelesítsék ezt a kérdést, az indoklás úgy hangzott, hogy nem felel meg a népszavazási egyértelműség követelményeinek, hiszen nem összeegyeztethető minden köznevelési intézmény szervezetével és működésével. (Pl. az óvoda esetében nem értelmezhető a diákönkormányzat, szülői szervezet sincs minden intézményben.) Különvéleményt egyedül Litrestis András (MSZP-delegált) fogalmazott meg, szerinte ez erőltetett indoklás, hiszen mindenki tudja, hogy óvodások, kisiskolások nem tudnak saját önkormányzatot létrehozni.

A következő a Munkáspárt kérdése volt:

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Alaptörvény, Szabadság és felelősség rész, XX. cikk (1) ,,Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez” alapján, mindenki számára elérhető, ingyenes, államilag biztosított egészségügy legyen?

Ennek hitelesítését egyhangúlag megtagadták, mert költségvetést érintő kérdésekről nem lehet népszavazást kiírni, illetve az NVB szerint nem felel meg az egyértelműség követelményeinek, és megtévesztő megfogalmazások is vannak benne.

Harmadik és negyedik pontként újabb munkáspárti kérdések következtek:

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben szabályozza, hogy a magyarországi politikai pártok költségvetési támogatásban ne részesüljenek?

Egyetért-e Ön azzal, hogy a milliárdosok különadóval járuljanak hozzá a koronavírus járvány költségeihez?

Nem túl meglepő módon ezek szintén elutasításra kerültek hasonló indoklással, mint az a párt első javaslat; költségvetési, adójogi kérdésről ilyen formában nem lehet népszavazni, valamint az egyértelműség követelményeit is sértik, a milliárdosoknál pl. nincs megadva, kik tartoznak ebbe a körbe.

A munkáspárti kérdésmaraton folytatódott a tanköteles életkor megemelésére vonatkozó kérdéssel:

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa a köznevelési törvényt úgy, hogy Magyarországon a tankötelezettség újra 18 éves korig tartson?

Az NVB elnöke, Téglás András itt kivételesen arra tett javaslatot, hogy hitelesítsék a kérdést, és a delegáltak egyhangúlag meg is szavazták.

Ezután 5 perc szünetet tartott a bizottság, majd következett Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke éghajlatvédelmi témájú kérdése:

Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország 2030-ra 65%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest?

Az NVB elnöke arra tett javaslatot, hogy ezt a kérdést ne hitelesítsék, mert állítása szerint nem felel meg az egyértelműség követelményeinek, és az országgyűlésre 5-6 éves kötelezettséget ró, a vonatkozó törvényben márpedig rögzítik, hogy 3 évnél hosszabb kötelezettséget nem támaszthat egy kérdés. Csonka Krisztián, az LMP friss delegáltja (akit a párt a visszahívott Bodolai László helyére delegált), és Avarkeszi Dezső nem értettek egyet ezzel az indoklással, szerintük teljesen konkrét a kérdés (a hatályos stratégiában is ugyanez a mondat szerepel, csak más százalékkal), az 5-6 éves kötelezettség problematizálása pedig furcsa, hiszen ez azt feltételezné, hogy a következő kormányoknak nem lesz fontos a klímavédelem. A kérdés hitelesítését végül 8-6 arányban elutasította az NVB.