Újabb izgalmak és feszültségek jöhetnek a most elindult ellenzéki előválasztási kampányban

2021. augusztus 23. – 13:44

frissítve

Újabb izgalmak és feszültségek jöhetnek a most elindult ellenzéki előválasztási kampányban
Karácsony Gergely ír alá Márki-Zay Péternek – Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Összeszedtünk mindent, amit az előválasztási kampányról tudnia kell. A miniszterelnök-jelöltek névsoránál ma talán még fontosabb, hogy melyik körzetben kinek a jelöltje nyeri meg az előválasztást. Sokan arra számítottak, hogy a körzetekről sikerül megállapodni a tárgyalóasztalnál, de az előttünk álló időszak hozhat még újabb izgalmakat és feszültségeket.

Az Országos Előválasztási Bizottságtól érdemes megkérdezni, hány olyan körzet van, mint a veszprémi, ahol Katanics Sándor helyi DK-s politikustól nemcsak megvonta támogatását saját pártja, hanem ki is zárták a politikai közösségből azért, mert nem fogadta el a hatok, azaz az ellenzéki együttműködés hat részt vevő pártjának döntését. Ezt válaszolta legalábbis Barkóczki Balázs, a Demokratikus Koalíció szóvivője hétfőn a Telex kérdésére arra, hogy hány hasonlóan feszült helyzet van a 106 egyéni választókerületben, amelyek mindegyikében elindult az előválasztási kampány augusztus 23-án.

Jó pozícióban a DK, a Momentum és a Jobbik

Augusztus 22-én ugyanis az utolsó nyilvántartásba vételi kérelem hiánypótlási határideje is lejárt már, így kialakult a 2021-es ellenzéki előválasztás jelöltjeinek végleges listája. Az előválasztási honlap tanúsága szerint összesen 7 miniszterelnök-jelöltet, 13 jelölőszervezetet és 265 országgyűlési képviselőjelöltet vettek nyilvántartásba (az adatok alapján utolsó letöltésünk, azaz augusztus 23-án reggel csak 264 egyéni jelölt szerepelt a listán). Az adatokból, mint azt már megírtuk, ez látszik:

  • a DK indul el a legtöbb körzetben, és a Momentum is ott van szorosan mögötte;
  • a Jobbik járt a legjobban azzal, hogy civilek indulását is megengedték, több erős jelölt is Jakabék frakciójába ülne megválasztása esetén;
  • 11 körzetben csak egy jelölt indul az előválasztáson, ezeken a helyeken így lényegében csak a miniszterelnök-jelöltekről lesz szavazás;
  • a miniszterelnök-jelöltek versenye továbbra is megjósolhatatlan, ám Karácsony Gergely jelenlegi főpolgármesternek kedvezhet a kétfordulós lebonyolítás, hiszen a második fordulóban Márki-Zay Péter és a Momentum is mögé állhat be – legalábbis a mostani erőviszonyok alapján.

Az is látszik, hogy az országgyűlési választáson szereplő 106 választókerületből 45-ben két jelölt, 50-ben három vagy több jelölt szállt versenybe. Átlagosan a legtöbb jelölt Hajdú-Bihar megyében, a legkevesebb pedig Komárom-Esztergom megyében regisztrált az előválasztásra.

A nyilvántartásba vételi szakasz lezárultával az országos hatáskörű jelölőszervezetek (Liberálisok, MMM, Új Kezdet és ÚVNP) is csatlakoztak az úgynevezett Országos Előválasztási Bizottság munkájához, ők a jövőben tanácskozási joggal jelen lesznek a testület ülésein az eddigi pártok mellett. Összesen így már nemcsak az ellenzéki pártok, azaz az MSZP, a DK, a Párbeszéd, az LMP, a Jobbik és a Momentum, hanem a civileket, illetve korábbi politikusokat tömörítő szervezetek, mozgalmak és a Pálinkás József nevével fémjelzett új párt is részt vesz a folyamatban.

Karácsony Gergely, Márki-Zay Péter és Pálinkás József bejelentése arról, hogy amennyiben az MMK vagy az Új Kezdet nem tud frakciót alakítani 2022-ben, Márki-Zay és Pálinkás is a Párbeszéd Magyarországért frakciójához csatlakoznak – Fotó: Karácsony Gergely / Facebook

A menetrend

És hogy mi a menetrend? Összeszedtük, hogy ne kelljen keresgélni:

  • Augusztus 23., hétfőtől szeptember 6., hétfőig: az ajánló aláírások gyűjtésére szolgáló időszak (egyéni országgyűlési képviselők esetén 400, a miniszterelnök-jelöltek esetén 20 ezer aláírás szükséges az előválasztási induláshoz).
  • Szeptember 6., hétfő 10 óra: a jelöltállítási határidő lejárta, legkésőbb ekkor kell leadni egyéni jelöltek esetén a 400, miniszterelnök-jelöltek esetén a 20 000 ajánló aláírást tartalmazó ívet.
  • Szeptember 18., szombat 9 órától szeptember 26., vasárnap 20 óráig tart majd az előválasztás első fordulója. Ekkor lehet majd megszavazni azt, hogy kik induljanak az ellenzék színeiben egyéni országgyűlési képviselőjelöltként. Esetükben csak egy forduló lesz. A miniszterelnök-jelöltekre is lehet ekkor már szavazni, de ha az első fordulóban egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok 50 százalékát, akkor itt második fordulót is tartanak.
  • Október 4., hétfő 9 órától október 10., vasárnap 20 óráig tartják az előválasztás második fordulóját. Várhatóan ez lesz a miniszterelnök-jelöltről szóló érdemi döntés.

Az ajánlásgyűjtésre két hetük van a jelölteknek. Az ajánlások ellenőrzését az átadás után 48 órán belül el kell végezni, vagyis legkésőbb szeptember 8-ra várhatóan végképp kialakul, hogy az egyes körzetekben kik kerülhetnek fel a szavazólapokra az ellenzéki előválasztáson.

Ezután tarthatják meg, mint fentebb írtuk, a 2021. évi előválasztás első fordulóját szeptember 18–26. között, a második fordulót október 4–10. között. Azok a jelöltek, akik az előválasztáson egyéni választókerületben vagy miniszterelnök-jelöltként országosan nyernek, e hat párt közös országgyűlési képviselőjelöltjei, illetve miniszterelnök-jelöltjei lesznek a jövő évi országgyűlési választáson.

Megállapodásra kényszerített a képviselőjelöltek egyfordulós választása

Mivel az egyéni jelöltekről csak egy fordulóban döntenek a szavazók, annak egyenes következménye volt, hogy a pártok már az előválasztás előtt megállapodásokat kötöttek egymással, és sorra léptették vissza bejelentett jelöltjeiket egy-egy körzetben, hogy inkább más mögé álljanak be. Cserébe más helyen ők kapták meg a másik támogatását, azaz tulajdonképpen pártlogókon ment az alkudozás, írtuk korábban.

Az egyik legmeglepőbb és legszéleskörűbb együttműködés a DK és a Jobbik között alakult ki, de az MSZP–Párbeszéd és a Momentum is szorosabbra fűzte viszonyát az előválasztási előkészületek során. A megállapodások egészen odáig jutottak, hogy a párbeszédes Szabó Tímea, a szocialista Hiller István és a DK-s Varju László mögé már hetekkel ezelőtt mind a hat ellenzéki párt beállt, és jó pár olyan jelölt is van, akinek a neve mellett négy vagy öt párt logója szerepel majd az előválasztáson.

Vannak persze olyan körzetek is, ahol pont a visszalépések miatt lett szorosabb a verseny. Ilyen például Újbudán (Budapest 2. választókerület) a DK-s Gy. Németh Erzsébet és a momentumos Orosz Anna versenye, mint ahogy a II. és III. kerületben (Budapest 4.) a DK-s Kálmán Olga és a párbeszédes Tordai Bence csatája is megjósolhatatlannak tűnik egyelőre.

Kálmán Olga és Dobrev Klára hétfőn délelőtt a Széll Kálmán téren kezdték az aláírásgyűjtést – Fotó: Huszti István / Telex

Már csak emiatt is sokatmondó, hogy Dobrev Klára, a DK miniszterelnök-jelöltje e két DK-s jelölt, valamint másik két budai indulójuk, Komáromi Zoltán és Molnár Gyula társaságában indította az előválasztási kampányt hétfőn. A budai Széll Kálmán téren Dobrev arról beszélt, azért fontos az előválasztási részvétel, hogy ezzel a szövetséges ellenzéki pártok felhatalmazást és támogatást nyerjenek az Orbán-rendszer leváltására és elbontására, és éppen e rendszer lebontására kért támogatást az ellenzéki választóktól a saját pártjai jelöltjeinek is.

Rejtett aknák

Miközben ennek ellenére biztos, hogy sok helyen nem az ellenzéki érzelmű szavazók döntenek a jelöltek személyéről, sőt, korábbi előzetes becsléseink szerint legfeljebb 15-20 körzetben várható valóban kiélezett küzdelem, és sok helyen már most meg lehet mondani az eredményt, máshol erőteljes versengésre érdemes számítani a következő hetekben. Érdemes felidézni, hogy a DK volt az egyetlen párt, amely még februárban azt ígérte, mind a 106 választókerületben megméretteti magát, de a megállapodások után végül csak a körzetek 56 százalékában, 60 helyen indul el.

  • DK: 60 jelölt
  • Momentum: 56 jelölt
  • Jobbik: 47 jelölt
  • MSZP: 42 jelölt
  • Új Világ Néppárt: 22 jelölt
  • Párbeszéd: 10 jelölt
  • LMP: 9 jelölt

Mindez egyébként már az előző hetekben konfliktusokhoz és ellenzéki feszültségekhez vezetett. Elég csak felidézni annak a cikk elején említett Katanics Sándornak az esetét, akinek indulását nem támogatta saját pártja, a Demokratikus Koalíció – helyette másik jelöltet tartottak alkalmasnak. Katanics a napokban kilépett a DK veszprémi szervezetéből és civilként akart elindulni úgy, hogy bejutása esetén a Momentum frakciójához csatlakozna, ehhez azonban nem járul hozzá a DK. Erre a feszültségre reagálva mondta Barkóczi Balázs DK-szóvivő a Telex kérdésére, hogy pártjuk a legalkalmasabb jelöltet támogatja minden körzetben, és hogy nincs tudomásuk más feszültségpontokról.

Azt nem tudni, valójában milyen alkuk és érdemi feszültségek övezik a 2021-es előválasztást, az azonban már biztosnak látszik, hogy a következő hetek annak ellenére hozhatnak izgalmakat, és súlyos feszültségek is felszínre kerülhetnek, hogy sokan arra számítottak, a legtöbb egyéni országgyűlési képviselői körzetről „asztalnál születik megállapodás”.

Elég csak a zuglói választókerületet említeni, ahol a Momentum támogatásával induló Hadházy Ákos és az MSZP-s Tóth Csaba között hónapok óta nyílt háború folyik, de az is kérdéses, hogy reagálnak még azok, akiket ilyen-olyan okok miatt nem vett nyilvántartásba az OEVB. Az Új Világ Néppárt és a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje, Popovics Judit (Komárom-Esztergom megye 1.) például nem kapott befogadó nyilatkozatot egy párttól sem, így már biztosan lemaradt az előválasztásról.

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!