Orbán választási pénzesője megmutatja, mennyire kiélezett versenyre készül a Fidesz 2022-ben

Akár napokon belül elindulhat a kormány legújabb nemzeti konzultációja, amelyben a migráció, Brüsszel, valamint a minimálbér-emelés mellett a gyerekeseket nevelők személyijövedelemadó-visszatérítéséről is megkérdezik az embereket. Érdeklődésünkre a Kormányzati Tájékoztatási Központ azt írta, hogy jelenleg a konzultáció kérdéseinek véglegesítése zajlik, ezzel kapcsolatban a kormány napokon belül tájékoztatást fog adni. A konzultáció legfontosabb témája várhatóan az szja-visszatérítés, amely egyben a Fidesz egyik legnagyobb horderejű kampányeleme is.

Orbán Viktor néhány nappal ezelőtt jelentette be, hogy ha legalább 5,5 százalékos lesz az idei gazdasági növekedés, akkor aki gyereket nevel, az 2022 januárban és februárban visszakap annyi szja-t, amennyit 2021-ben befizetett, de legfeljebb az átlagkereset szja-tartalmáig. A visszatérítés így legfeljebb 800 ezer forint lehet, ha egy családban két kereső van, akkor lehetnek olyan háztartások, ahol a kormány 1,6 milliós bónuszával indul a választási év. Becslések szerint a visszatérítés 550-580 milliárd forintba kerül majd a jövő évi költségvetésből.

Két lényeges bökkenő

A kormány a kifizetést a gazdasági növekedéshez köti. A Pénzügyminisztérium erre az évre eredetileg 4,3 százalékos növekedéssel számolt, most azonban már úgy látják, reális cél lehet az 5,5 százalék is, a különbözetet pedig visszaadnák a családoknak. Elsőre akár hazardírozásnak is hangozhat belebegtetni egy fejenként 800 ezer forintos ajándékot, mert mi van, ha mégsem éri el a gazdaság a kitűzött célt?

Bár a külső körülmények kedvezők, azért vannak baljós jelek is. Nagy-Britanniában például éppen hetekkel elhalasztják a nyitást a koronavírus delta variánsa miatt. A magyar tudósközösségben nincs konszenzus arról, lehet-e negyedik hullám itthon (a szlovák kormány szerint a magyar–portugál meccs berobbanthatja a delta variánst a régióban), de egy újabb felszaladó járványgörbe és egy esetleges lezárás a gazdasági növekedésre is hatással lehet. Politika- és NER-történeti kuriózum lenne ugyanakkor, hogy ha Orbán azt mondaná, mégsem önt egy rakás ingyenpénzt a közvetlenül érintett 1,1 millió családra, mert a növekedés valamiért nem éri el az 5,5 százalékot.

Erre azonban senki sem számít, NER-es beszélgetőpartnereink elképzelhetetlennek tartják, hogy a kormány ne fizesse ki a beígért juttatást.

Elsősorban a javuló gazdasági adatokban bíznak, az 5,5 százalékos növekedés kormánykritikus elemzők szerint is elérhető.

Már az előző negyedéves bővülés is 2 százalékos volt, ami jónak számít uniós összevetésben, és arra számítanak, hogy a második, harmadik és negyedik negyedévben nagyon beindul majd a belső kereslet, felpörögnek az elhalasztott beruházások. Az 5,5 százalékos növekedésben bízni azért sem igazán meredek, mert a járvány okozta válság miatt igen alacsony bázisértékről (2020-ban 5,2 százalékos volt a visszaesés az előző évhez képest) indul el felfelé a gazdaság.

Van ugyanakkor két lényeges bökkenő is a kifizetés körül. Ahogy a Portfolió felhívta a figyelmet, egy januári-februári kifizetés azért lehet bajos, mert a KSH február közepén közli a 2021-es GDP-növekedés várható értékét; az eddigi sztenderdek szerint hivatalos adat tehát nem lesz januárban, amikor már a szülőknek meg kellene kapniuk az első, 400 ezer forintos részletet. Másrészt „érdekes lesz látni, hogy a NAV-nál már rendelkezésre állnak-e ebben az időszakban az idei évi adóbevallások, amikor azt eredetileg minden évben május 20-ig kell jóváhagyni” – írta a gazdasági portál.

Egyértelmű és világos támogatásra várva

Van egy további, a növekedésnél rizikósabbnak tűnő feltétele is a kifizetésnek, ez pedig a lépés társadalmi támogatottsága.

„Ez szerintem egy szellemes, igazságos és újszerű gondolat, de nemzeti konzultációra fogjuk bocsátani, mert egy ilyen megoldáshoz, ami még sosem volt, jó, ha sikerül elnyerni az emberek világos és egyértelmű támogató véleményét”

– mondta Orbán a visszatérítésről az állami rádióban.

A miniszterelnök által említett világos és egyértelmű támogatás egyelőre kérdéses. A témában két közvélemény-kutatás került eddig nyilvánosságra, és meglepő módon szokatlanul jelentős különbség van közöttük.

A telefonos appal működő, nem a kormányhoz köthető Pulzus Kutató szerint a magyarok 52 százaléka valamilyen okból elutasítja, míg a kormányközeli Századvég szerint 79 százalék támogatja a soha nem látott mértékű osztogatást. A készítők szerint mindkét kutatás reprezentatív.

Ha nem is magyarázza meg az eltérést, érdemes megemlíteni a két kutatás közötti eltéréseket. Míg a Pulzus felmérése mobilapplikáción keresztül történt, addig a Századvégé telefonos kérdőív volt; az eltérő platformok miatt más összetételű közönséget értek el, és teljesen máshogy tették fel a kérdéseket is.

„A kormány arra készül, hogy a gyermeket nevelők 2022 elején visszakapják a 2021-ben befizetett szja-t (az átlagbérig). Te mit gondolsz az ötletről?” – kérdezte a Pulzus. „Ön inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet azzal, hogy az átlagbért vagy kevesebbet kereső, gyermeket nevelő szülők, családok a koronavírus-válság után kapják vissza a 2021-ben befizetett, éves személyi jövedelemadójuk összegét, ha a gazdasági növekedés ezt lehetővé teszi, azaz eléri a 5,5 százalékot?” – hangzott a Századvég kérdése.

Mindkét kérdésfeltevés torzít. „A kormány arra készül” felvezetés nem kifejezetten barátságos, „a gazdasági növekedés” és a visszatérítés említése a Századvégtől pedig azt az érzetet keltheti a válaszadóban, mintha az intézkedés senkinek nem kerülne semmibe, holott a családosoknak kifizetett összeget azok is állják, akik adót fizetnek, de nincsen gyerekük. Bár mindkét eredmény reális lehet, a valós támogatottságot akkor lehetne megismerni, ha szimmetrikusak a kérdések, azaz ha van pró érv, akkor legyen kontra is, és ne valamilyen magától értetődő dolog álljon szemben egy adrenalinszintet megemelő állítással.

Komoly elutasítottság a láthatáron

Természetesen készült belső használatra is felmérés a Fidesz környékén, egy kormányközeli elemző azt mondta háttérben lapunknak, hogy e szerint a tervezett intézkedést a lakosság 60 százaléka támogatja. A Fidesz szempontjából fontos választói csoportokban viszont az intézkedés támogatottsága „elsöprő”.

Az is látszik ugyanakkor, hogy a támogatottság mellett komoly ellenérzéseket is szül a tervezett pénzeső. Egyrészt a Pulzus kutatásában 40 százalék mondta, hogy ellenzi a lépést, mert választások előtti voksszerzésnek tartja, másrészt, ahogy a Lájkbajnokság című sorozatunkban is felhívtuk rá a figyelmet, bár reprezentatívnak semmiképpen sem mondható adat, beszédes, hogy Orbán vonatkozó Facebook-posztját a hét legviccesebb bejegyzésének találta még a saját követőtábora is.

Nem véletlenül válthat ki sokakban ellenszenvet az intézkedés. A családoknak kiutalt közel 600 milliárd forint elosztása mindenféle rászorultsági alapot nélkülöz, ugyanúgy részesülnek belőle a tehetős rétegek is (Orbán is például), mint a szegényebb családok, csak aki az átlag alatt keres, az kevesebbet kap. Eközben pedig a szolgáltatószektorban dolgozókat, különösen a vendéglátósokat rendkívül megviselte a járvány, sokan elvesztették a munkájukat (az alkalmazottak több mint fele Mészáros Lőrincék szállodaláncában), mások minden tartalékukat felélték, vagy kénytelenek voltak bezárni a vállalkozásaikat, viszont a kormány számukra sokáig semmilyen jelentős segítséget sem nyújtott.

Márpedig akinek nem volt munkája, az szja-t sem fizetett, így nincs is mit visszakapnia, azaz – ha elfogadjuk az állítást, hogy nem kaptak megfelelő állami segítséget – most duplán vesztessé teszi őt a kormány.

Nem volt még ehhez fogható osztogatás

Orbán pénzesője politikai szempontból több dolog miatt is érdekes. Miközben egy rendkívül erős kampányeszközről van szó, az erről szóló nemzeti konzultációt nyáron tartják, ami általában közéleti uborkaszezonnak számít. Idén nyáron azonban nem mennek hosszú pihenőre a politikusok; az ellenzék készül az előválasztásra, kampányol, járja az országot, erre érkezett válaszként a kormány legújabb konzultációja.

Orbánék nyári felmérésének eredményeit a parlament őszi ülésszakában követhetik politikai intézkedések, majd év elején jöhetnek a kifizetések. A januári-februári osztogatás egy kormányközeli beszélgetőpartnerünk szerint azért is hasznos a kormánynak, mert általában választások előtt decemberben van csúcson az aktuális kormány, aztán a következő három hónapban már stagnálni vagy enyhén csökkenni szokott a támogatottsága. Érdemes lesz figyelni, hogyan hat majd a 600 milliárd forintos pénzeső a Fidesz népszerűségére.

A kormány ugyanakkor nemcsak a családoknak kiszórt adóforintoktól remél voksokat; 2022 elején más csoportok is választási támogatásban részesülnek.

• A 25 év alattiak szja-mentességével a fiatalokra lőnek,
• az szja visszatérítésével a 30-as, 40-es korosztályra,
• a 13. havi nyugdíj visszaépítésével, valamint a nyugdíjprémiummal pedig az idősebbekre.

Ez így 4,5 millió szavazót jelent, egy kormányközeli forrásunk szerint ennek a körnek a 60-65 százaléka a támogatások miatt a Fideszre szavazhat, amelynek így a reményeik szerint akár 3 millió szavazó is összejöhet. És akkor ott van még a 200 ezer forintos minimálbér ígérete, amely a kormány számításai szerint 850 ezer embert érinthet.

Orbán választási pénzesője amiatt is figyelemre méltó, mert megmutatja, hogy a 2014-es, illetve a 2018-as választásokhoz képest mennyire kiélezett küzdelemre számít a Fidesz. 2014-ben a kormány a multikkal fizettette ki a fő kampányfegyverét (rezsicsökkentés), 2018-ban annyira erős volt a migrációs tematika, hogy amellett elég volt krumplit és Erzsébet-utalványokat osztani. 2022-ben azonban az ellenzék várható egységes indulása a közvélemény-kutatások szerint kiélezettebb küzdelmet hozhat.