Jobb lett a negyedéves GDP-adat, mint amire számítottak, 2 százalék a visszaesés tavalyhoz képest

Az előző negyedévhez viszonyítva 1,9 százalékkal nőtt, az egy évvel korábbihoz mérve a nyers adat szerint 2,3 százalékkal, a naptárhatástól megtisztítva 2,0 százalékkal csökkent Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) az idei első negyedévben – közölte kedden első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az előző negyedévhez viszonyított 1,9 százalékos növekedéshez leginkább az ipar, a pénzügyi, biztosítási tevékenység, valamint az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág járult hozzá, írja a KSH közlése alapján az MTI.

Az elemzők az előző negyedévhez mérve 0,3 százalékos, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 3,7 százalékos visszaesésre számítottak.

Az uniós összehasonlításban számításba vett, minden egyszeri tételtől megtisztított, szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adat szerint az idei első negyedévi GDP volumene 1,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, amikor 2,1 százalékos volt a növekedés. Ugyanez a mutató a tavalyi második negyedévben 13,3 százalékos, a harmadikban 5,3 százalékos és negyedikben 3,9 százalékos csökkenést mutatott, írja az MTI.

A jövőre kivetített dinamikára építő, az amerikai tájékoztatási gyakorlatban régóta közölt úgynevezett évesített index 7,7 százalékos növekedést jelez az első negyedévben. Az évesített index azt mutatja meg, hogy mekkora lenne az éves változás, ha az előző negyedévhez viszonyított aktuális negyedéves változás négy negyedévig folytatódna. Az évesített index váratlan visszaesés hatására hamarabb csökken, és a kilábalás folyamatát jobban követi, mint az előző év azonos időszakához viszonyított, szezonálisan és naptári hatással kiigazított és kiegyensúlyozott volumenindex – jegyezte meg a KSH.

A negyedéves GDP-adathoz fűzött lábjegyzetben a hivatal figyelmeztetett, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a gazdasági környezetben olyan, gyors változásokat okozott, amelyek az adatminőségre, a becslési módszerek eredményességére és a szezonalitásra egyaránt hatással vannak, ezért a szokásosnál jelentősebb mértékben befolyásolhatják a későbbi revíziók nagyságát.

Az első negyedévi GDP részletes adatait június 1-én közli második becslése alapján a KSH.

Varga Mihály: várakozáson felüli évindítás

Az első negyedév GDP-adatai szerint jóval a várakozásokon felül kezdte az évet a magyar gazdaság – mondta keddi sajtótájékoztatóján Budapesten a pénzügyminiszter. Varga Mihály azt mondta, hogy a magyar gazdaság érte el a legnagyobb növekedést az EU-n belül az eddig nyilvánosságra hozott adatok alapján az előző negyedévhez képest. Ebben az összevetésben az elemzők 0,3 százalékos csökkenést, éves szinten pedig a KSH becslésénél jóval nagyobb, 4 százalék körüli visszaesést valószínűsítettek.

A miniszter az adatokból arra következtetett, hogy a gazdaság jól hasznosította a kormányzati támogatásokat, és alkalmazkodott a kihívásokhoz, így a korlátozások kevésbé fogták vissza a teljesítményt.

„Magyarország a sikeres oltási programnak, és a hatékony gazdaságpolitikának köszönhetően megkezdte a visszazárkózást, ezzel lépéselőnyhöz jutott az uniós tagállamok között, és a második negyedévben az előzőnél is jelentősebb, kétszámjegyű növekedésre számíthat” – hangsúlyozta.

Varga Mihály szerint éves szinten legalább 4,3 százalékos, jövőre pedig még erőteljesebb növekedés várható, így a fellendülés gyorsabb lehet a várakozásoknál.

Elemző: nyár előtt elérhető a válság előtti teljesítmény

A legderűlátóbb elemzőket is meglepte az első negyedévi GDP-adat. A negyedéves alapon mért növekedés az Európai Unió egyik, ha nem a legdinamikusabb mutatója lehet, és azt mutatja, hogy sokkal nagyobb kilábalási potenciál van a gazdaságban, mint azt várták – így kommentálták a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott előzetes jelentését az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az első negyedéves GDP-növekedés és a vártnál mérsékeltebb éves visszaesés azt is jelenti, hogy a magyar gazdaság a vártnál korábban, már a nyár előtt elérheti a válság előtti gazdasági teljesítményt. Vélhetően az ipar és az építőipar hozzáadott értéke is jóval nagyobb mértékben bővült, mint azt a havi termelési mutatók jelezték.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágnak vezetője szerint a vártnál jóval kedvezőbb első negyedévi GDP-adat mutatja a gazdaság vártnál jobb ellenálló- és újraindulóképességét is, ami azt eredményezheti, hogy a gazdasági növekedés az év egészét tekintve a korábban becsültnél nagyobb, 5 százalék körüli lehet.