Nem hinném, hogy a bahreiniek lepik el a fővárost és a bulinegyedet

2021. május 31. – 14:46

frissítve

Nem hinném, hogy a bahreiniek lepik el a fővárost és a bulinegyedet
Szórakozóhely bejárata a bulinegyedben 2020 szeptemberében – Fotó: Rostás Bianka / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Tavaly nyáron nagyítóval kellett keresni a külföldi turistákat Budapesten, a magyarok pedig többnyire a fővároson kívül vakációztak. A hazai turizmus idén sem számíthat nagyon másra: vidéken, főképp Balatonon a szállások erős forgalmat várnak, a nemzetközi közönség nélkül viszont a budapestieknek egyelőre nem éri meg kinyitni. A bulinegyedben újabb lehangoló szezonra készülnek, mivel csak a magyar pénztárcák nem tudják eltartani az ikonikusabb helyszíneket. A turizmusból élő budapesti cégek az összeurópai megegyezésben és az uniós zöldkártyában bíznak, de a legoptimistább becsléseik szerint is csak ősszel indulhat be a forgalom, a turizmus valódi helyreállása pedig tavasz előtt nem jöhet el.

2020 volt a turisztikai ágazat valaha volt legrosszabb éve globálisan, világszerte 1,3 billió dollárnyi bevétel esett ki az elmaradt utazások miatt, derült ki az ENSZ-szervezet UNWTO év eleji jelentéséből. A koronavírus-járvány Magyarországon is bedöntötte a turizmust a tavalyi szezonban, a külföldi turistákat nagyítóval kellett keresni az országban. A KSH adatai szerint augusztusban, az év hagyományosan legerősebb turisztikai hónapjában például az előző évhez képest 71,3 százalékkal esett vissza a külföldiek kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakáinak száma, az összes vendégéjszaka 81 százalékát a belföldi vendégek töltötték el.

A tavalyi szezont leginkább Budapest sínylette meg, mivel a külföldiek nem jöhettek, a magyarok pedig többnyire a fővároson kívül vakációztak.

Bár a világ most már a lassú nyitás küszöbén áll, a főképp nemzetközi turistákra támaszkodó budapesti szállások az előrejelzések szerint idén sem fognak sok külföldi turistát látni, ahogy a bulinegyedben sem fog pezsegni az élet a nyáron.

Budapest megint külföldiek nélkül marad

„Összességében egy erős, jó forgalomra számítunk idén nyáron, Budapest kivételével. Nagyjából ugyanaz történhet meg, mint tavaly nyáron: a külföldiek hiányozni fognak, Budapestről teljesen” – mondta a Telexnek Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke.

Flesch szerint a vidéki szállodák nagy része idén kinyit, de a fővárosban más a helyzet, mert „nincs még olyan forgalom, amivel érdemes kinyitniuk”. A tavalyi szezonban a kisebb fővárosi szállodáknak, amelyek nem tudtak valamilyen extra vendégvonzó szolgáltatást kínálni, egyértelműen nem érte meg nyitva lenni, de a nemzetközi láncok közül is több inkább csukva maradt a teljes szezonra. Például a Hilton a Várban a főszezonban végig zárva volt, idén viszont már optimistának tűnik, mert az oldalán június 14-i nyitást hirdet.

A Hilton Hotel főbejárata a Hess András téren a budai Várban, jobbra a Mátyás-templom – Fotó: Róka László / MTVA / Bizományosi

Még januárban Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója arról beszélt, hogy a turizmus nyáron indulhat újra. Flesch ugyanakkor úgy látja, mivel a határnyitások egyelőre bizonytalanok, nem tudni, hogy és mikor indul be a légi forgalom, hogy alakul ki újra az emberekben egy utazási rutin. Tavaly a szezonban 25 százalék körüli forgalmat hoztak az autós turisták a fővárosban, a kormány kétoldalú megállapodásaival még talán rájuk lehet számítani idén is, de „a mostani forgatókönyv alapján egy értelmezhető, akár 50 százalék körüli forgalom Budapesten ősztől lehet, de ezek egyelőre kérdőjelek”, ugyanakkor „egyszer már tavaly nyáron is optimisták voltunk, hogy ősztől beindul a forgalom, és akkor zárt be mindenki”. Flesch ugyanakkor a budapesti turizmus helyreállását legjobb esetben is jövő tavaszra teszi.

Egy fontos különbség viszont van a tavalyi és az idei szezon között: a vakcina. Tavaly nyáron még csak megfeszített tempójú munkák zajlottak a háttérben, hogy minél hamarabb kifejlesszék a koronavírus elleni vakcinákat, idén viszont már nagyüzemben zajlanak az oltások a világban. Az átoltottságtól is nagyban függ, mikor indulhatnak meg tömegével nyaralni az emberek, az EU-ban pedig az uniós vakcinaigazolványnak is nagy szerepe lesz.

Május 20-án állapodott meg az Európai Parlament és a Tanács az uniós zöldkártyáról, ami a tagállamok közötti utazás megkönnyítésére szolgál majd, azt ugyanis minden EU-s tagállam elfogadja majd. A megállapodás szerint ugyanakkor ez az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által engedélyezett, vagyis a „nyugati” vakcinákra lesz érvényes: jelen pillanatban ezek a Pfizer, a Moderna, az AstraZeneca és Janssen. A keleti vakcinákat, vagyis a Magyarországon is oltott kínai Sinopharmot és az orosz Szputnyikot automatikusan nem fogják elfogadni. Ettől még lehetséges, hogy egyes tagállamok ezt megteszik, saját hatáskörben ugyanis dönthetnek így. Szijjártó Péter külügyminiszter néhány tagállammal már kötött kétoldalú megállapodást, hogy fogadják el a magyar védettségi igazolványt is. Annak egyelőre nincs pontos dátuma, hogy mikor lesz realitás az EU-s Covid-igazolvány.

Flesch szerint „az nekünk nagyon jó megoldás lenne, ha minél több ilyen kétoldalú megállapodás születne”, és az utóbbi időben például a csehek, szerbek, románok is elkezdtek kopogtatni Magyarországon, ők komoly forgalmat is hoznak az országnak. Az elnök szerint sokat segítene a hazai turizmuson még egy megállapodás Ukrajnával, Lengyelországgal, Ausztriával vagy épp Németországgal, mert ezek mind autós távolságra vannak, és „lenne rá lehetőség, hogy a nyári szabadságuk alatt páran Magyarországot választanák ezekből az országokból”.

Nem a bahreiniek töltik meg a bulinegyedet

A budapesti turizmus-vendéglátás megkerülhetetlen része a bulinegyed. Az éttermek, kocsmák és klubok nagy része tavaly zárva volt, és nem látja derűsebben az idei szezont sem a Szimpla tulajdonosa, Zsendovits Ábel. „Nulla belföldi turizmusra számítunk a bulinegyedben. Esetleg az Állatkert új kiselefántjánál ez mérhető lesz, de nem valószínű, hogy a fürediek vagy a siófokiak jönnének ide. Nyáron Budapest nem izgalmas, nem véletlenül csak a Sziget tudott ezen valamennyit lökni” – mondta erről a Telexnek.

Bár egyelőre kérdés, hogy a nyár és vele az iskolai nyári szünet átrendezi-e valamennyire a helyzetet, ő is inkább arra számít, hogy ősznél hamarabb nem indul be a fővárosi turizmus, és szerinte ezt még az sem hozhatja nagyon előrébb, hogy a kormány kétoldalú megállapodásokat köt, mert „nem hiszem, hogy a horvátok nyáron tömegesen megindulnak Budapest felé, vagy hogy a bahreiniek és a mongolok ellepik a bulinegyedet. Eleve egy város turisztikai desztinációként ősszel, tavasszal tud működni.”

A Madách tér a terasznyitás napján 2021 áprilisában – Fotó: Bődey János / Telex

Zsendovits szerint január mellett a nyár „amúgy is a leggyengébb szakasz szokott lenni”, a június−július−augusztus „külföldiek nélkül nem megy”, így a bulinegyed kocsmáinak és klubjainak legalább harminc százaléka kivár őszig a nyitással. Akik kinyitnak, azoknak általában valamekkora kerthelyisége is van, mert szerinte egyrészt nincs annyi beoltott, hogy megérje kinyitni egy csak zárt terű helynek, másrészt „amikor jön a jó idő, nem tudsz beterelni embereket egy zárt térbe”. Ahogy Flesch, úgy Zsendovits is még az autós turizmus beindulásában lát valamennyi esélyt, „például egy holland fiatal társaság kocsival vadkeleti európai turnéra indul, ilyenek voltak tavaly is”, persze kérdés, hogy ha elindulnak is, nem mennek-e inkább tovább az Adriára, de „ha egy-két napra megállnának, már akkor is nyerünk”.

A Szimplában egyébként az elmúlt hetekben nyolcvan százalékról kilencven százalékra ment fel a külföldiek aránya, „tele vagyunk itt élő expatokkal, Európában áttelelő dél-amerikaiakkal, SOTE-s külföldi diákokkal, olyan digitális nomádokkal, akik a saját országuk szigorú járványügyi intézkedései elől még idejében dobbantottak, és olyan helyre mentek, ahol nagyobb a szabadságfok”. Az is látszik, hogy egyelőre leginkább a péntek-szombat a népszerű a kinyitott helyeken, a Szimpla is ebben a két napban hozza össze a forgalma nyolcvan százalékát.

Azt Zsendovits „abszolút kizártnak” tartja, hogy csak a magyarok eltartsák a bulinegyed nagyobb helyszíneit, mert „a helyiek fogyasztása marginális, lényegében nincs, és nem látom, hogy a siófoki fiatalok nyáron elkezdenék foglalni az Airbnb-ket, vagy hogy a békéscsabaiak tömegesen készülnének ide”. Miközben szerinte például a Budapest Park (ahol június 4-től már élőzenei koncertet is tartanak, és ahol péntek este már kétezer ember bulizott) „tud lakossági lenni, és minden nap egy Majka- vagy Halott Pénz-koncertet tartani, mert arra lesz közönség”. Közben „az alternatív kultúrkör kiskocsmái nem fognak kinyitni. Kérdés, hogy ez a közeg hol talál magának új helyeket, vagy illegális százfős bulikat rendeznek majd különböző zöldövezeti helyeken”.

„Amíg európai állampolgárokat megkülönböztetünk a Széchenyi fürdő bejáratánál, noha oltottak, addig felesleges budapesti turizmusról beszélnünk. Nekünk fontos lenne, hogy ez az összeurópai történet gyorsan működjön” – utalt Zsendovits az uniós zöldkártyára.

A budapesti turizmus hiánya a vendéglátóhelyeket is erősen érinti, a NER-közeli étteremtulajdonos, Zsidai Roy pár napja úgy nyilatkozott a fővárosi vendéglátás helyzetéről, hogy „nem is bizonytalanok a következő hónapok, hanem egész biztosan nagyon fájdalmasak lesznek, amíg a turizmus nem nyílik meg”. Szerinte mivel május végén a járulékkedvezmények kifutnak, és lassan minden, a pandémiás időszakra adott támogatás el fog fogyni, sokkal keményebb június–júliusra, sokkal nagyobb veszteségekre számíthatnak, mint akár februárban vagy márciusban, és állami segítségre lenne szükségük. Azt is mondta, nem tudták megnyitni minden éttermüket, hiszen a budapesti vendéglátásnak, az üzleti típusú forgalom és turizmus hiányában, körülbelül a 90 százaléka megszűnt.

Mindeközben a Magyar Turisztikai Ügynökség egy imázsfilmmel próbál „reményt és bizakodást kelteni” a turizmusban és vendéglátásban dolgozóknak, amiben például Marco Rossi, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, Reviczky Gábor színész és Tóth Vera énekes beszélnek arról, hogy milyen jó, hogy kinyitott az ország.

Egy látogató testhőmérsékletét ellenőrzik a fővárosi Széchenyi fürdőben 2021. május 1-jén – Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Több Balaton

Míg Budapest idén újra általános pusztulatra számít, addig a vidék nyáron feléledhet, bár ott főképp a hazai közönségre számítanak. A Magyar Turisztikai Ügynökség májusi felmérése szerint idén tízből hét magyar belföldön utazik, legtöbben pedig víz mellé vagy természetközeli helyre, főképp a Balatonra, a Mátra−Bükk térségbe vagy Budapest környékére menne.

Az MTÜ a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) előfoglalási adataira hivatkozva azt is írja, hogy mindhárom nyári hónapra már több mint 1 millió vendégéjszaka-foglalást rögzítettek, a legtöbbet júliusra. Ezek 75 százalékát magyarok foglalták le.

A Szallas.hu-n leadott foglalások is azt mutatják, hogy a magyarok slágere idén is a Balaton. Kelemen Lili sajtószóvivő a Telexnek azt írta, a bentlévő nyári foglalásaik harmada a Balatonhoz szól. „A Balatonon jelenleg közel 4000 aktív szálláshellyel rendelkezünk, ebből a nyár különböző időpontjait kiválasztva már csak 600−2000 foglalható szállás jelenik meg a találati listában”.

Ha a szabad szálláshelyeket nézzük, például a népszerű augusztus 20-i hosszú hétvégén, akkor május 26-án azt lehet látni, hogy a Szallas.hu 645 budapesti szállásából 421 még mindig elérhető, közben Siófokon ugyanezen a hétvégén 710 szállásból már csak 128 hely foglalható.

Az aktuális foglalási adataik alapján egyébként így néz ki a belföldi úti célok top tízes listája a Szallas.hu-n:

  1. Siófok
  2. Hajdúszoboszló
  3. Balatonfüred
  4. Eger
  5. Hévíz
  6. Gyula
  7. Zalakaros
  8. Szeged
  9. Pécs
  10. Keszthely

Bár a listából azt látni, hogy Budapest nem jutott be a top tízbe, a Szallas.hu ehhez még megjegyzi, hogy a fővárosban eleve szűkebb a szálláskínálatuk, így érdemes fenntartással kezelni az eredményeket.

A szállodaszövetség elnöke szerint a szállásfoglalások az után ugrottak meg, hogy Orbán Viktor áprilisban bejelentette, hogy amint meglesz a négymillió beoltott, lazítanak a korlátozásokon, és a védettségi igazolványosok szabadon mehetnek a különféle helyekre. A foglalások előbb a pünkösdi hosszú hétvégére ugrottak meg, és az eddigi nyári foglalások alapján pedig „azt lehet látni, hogy egy erős forgalom lesz, biztos vagyok benne, hogy nyáron sok hétvégén telt ház lesz”, mondta Flesch Tamás.

A Balatoni Hajózási Zrt. Nemzeti Regatta nevű hajója indul a badacsonyi hajókikötőből 2021. május 18-án – Fotó: Varga György / MTI

Kelemen szerint a foglalások a Szallas.hu-n folyamatosan nőnek, és „általánosan igaz, hogy már a szálláshelyek durván kétharmada foglalt, egyharmada foglalható. A további lazító intézkedések még kedvezhetnek, de az is igaz, hogy ha külföld irányába is lesz további lazítás, az a belföld turizmus kárára szippanthat el jól fizető magyar vendégeket”.

A sajtószóvivő azt is hozzátette, hogy a Magyarországon foglalható szálláshelyeik főképp a magyarok között népszerűek. Ha viszont már a nyáron megnyitják a határokat, akkor „a gyógyturizmus miatt a határokhoz közelebb fekvő népszerű fürdővárosok számíthatnak a környező országokból vendégekre, a főváros viszont lassabban kerül vissza a nemzetközi utazók térképére, esetleg a nyár végi, őszi sportesemények hozhatnak némi fellendülést”.

Nőttek az árak, de hajlandók is megfizetni

A szállodaszövetség és a Szallas.hu adatai szerint is nőttek az idei árak a 2019-es békeidőkhöz képest, körülbelül tizenhét-húsz százalékkal.

Flesch szerint „nehéz megmondani, mi lesz a pontos árszínvonal a szállodaiparban, mert most a szállodák egy része vidéken is úgynevezett dinamikus árazással dolgozik, tehát akár naponta is tudja állítani az árait. Különböző árakon lehet foglalni akár ugyanazokra az időszakokra, attól függően, ki mikor foglalta le.”

Ezt támasztják alá a Szallas.hu adatai is. Kelemen szerint (május 26-án) az átlagos foglalási ár egy embernek, egy éjszakára 9565 forint, de „ez egyébként folyamatosan emelkedik, május 15-ei lekérés szerint még 9070 Ft-ot láttam”.

Flesch szerint az árnövekedésnek több oka is van: egyrészt megnövekedtek az alapanyagárak, így a zöldség, gyümölcs, hús ára, másrészt a munkabér is nőtt: „2019-ben is munkaerőhiánnyal küzdöttünk, aztán nagyon sokan elmentek a szakmából az elmúlt egy évben. Hogy őket vissza lehessen csábítani, az pénzbe kerül” – mondta erről. Ráadásul mivel pont egy időpontra esett a szezonális nyitás a teljes nyitással, így mindenki egyszerre keres munkaerőt. A bérnövekedést pedig az árakba is bele kell építeni. A szövetség áprilisban egyébként még úgy számolt, a pályaelhagyók száma minimum 25-30 százalékos lehet, és Budapesten rosszabb a helyzet.

Kelemen ehhez hozzátette azt is, hogy azoknál a szálláshelyeknél még nagyobb lehet az áremelkedés, amelyek a kényszerpihenő alatt különféle fejlesztéseket is csináltak. „Sokan megújult kínálattal, extrákkal, a tavalyinál magasabb minőségű kínálattal jelentek meg, ami az áraikban is megmutatkozik. Tágabbra nyílik az amúgy is széles árolló, a kategóriát lépők jellemzően 20 százalékkal, például nyolcezer forint/fő/éj helyett tízezerért tudják kiadni a szobáikat.”

A szóvivő szerint az árak még azután is jobban emelkedhetnek majd, amikor teljesen feloldják majd a korlátozásokat, mert lesz egy „robbanásszerű kereslet”. Több szállás, főképp panziók és vendégházak erre várnak, ezért sem nyitottak még meg. „Az is igaz vendégoldalról, hogy akár 10-15 százalékkal magasabb árat is hajlandók vagyunk idén fizetni, ha cserébe jobb, biztonságosabb szolgáltatást kapunk” – írta.