Megvan a megállapodás az EU-s Covid-igazolványról, a keleti vakcinákra nem vonatkozik

2021. május 20. – 21:19

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Csütörtök estére megszületett a politikai megállapodás az Európai Parlament és a Tanács között az uniós zöldkártyáról: ez alapján az egységes EU-s Covid-igazolvány júniusban lehet realitás. Az EU pénzzel támogatja a tesztelést, de ingyenes nem lesz, és a tagállamok további karanténról is dönthetnek.

Utolsó pillanatos politikai megállapodás született a tagállamokat tömörítő Európai Tanács és a Parlament (EP) között az uniós Covid-igazolványokról. A kompromisszum és a hozzá vezető vita politikai szinten is értelmezhető (szimbolikus apróságokért cserébe végül sokkal inkább az EP-nek kellett engednie, a tagállamok mozgástere megmaradt az erősebb közös szabályozást követelőkkel szemben), de nézzük először, ami gyakorlati szempontból, az EU-n belüli utazásokra nézve a megállapodás alapján most tudható.

Milyen igazolvány?

A sokáig digitális zöldigazolvány munkacímen emlegetett uniós Covid-igazolvány a tagállamok közötti utazás megkönnyítésére szolgál majd, azt ugyanis minden EU-s tagállam elfogadja majd. Az igazolvány egységes formátumú lesz, a deklarált cél, hogy a segítségével ismét szabadon lehessen mozogni az Unióban, és fokozatosan megszűnjenek a korlátozások.

Milyen oltásokra jár?

A megállapodás alapján azokra, amelyeket az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyezett, vagyis a „nyugati” vakcinákra: jelen pillanatban ezek a Pfizer, a Moderna, az AstraZeneca és Janssen. A keleti vakcinákat, vagyis az EU-ban csak Magyarországon oltott kínai Sinopharmot és az orosz Szputnyikot automatikusan nem fogják elfogadni. Ettől még lehetséges, hogy egyes tagállamok ezt megteszik, saját hatáskörben ugyanis dönthetnek így. Magyarország mostanáig három tagállammal (Horvátország, Csehország és Szlovénia) kötött olyan kétoldalú megállapodást, hogy azok elfogadják a magyar védettségi igazolványt is.

Mikor vezetik be?

Pontos menetrend még nincs, a politikai nyilatkozatok valamikori júniusi bevezetéssel számolnak, mások attól tartottak, hogy erre a nyár közepe előtt nem kerülhet sor, ami már eléggé betenne az idei európai turistaszezonnak. Most az a megállapodás született, hogy az ideiglenes megállapodás jóváhagyásáról az EP 7–10. között szavaz, majd pedig a tagállami minisztereket tömörítő Tanács hozza meg a végleges döntést. Ez alapján az igazolványok tényleges kiállításának a kezdetét legfeljebb csak tippelni lehet.

Hogy működik majd a gyakorlatban?

Erről még elég keveset tudni. Az igazolvány papír alapon vagy digitálisan lesz elérhető, és háromféle lesz belőle aszerint, hogy azt igazolja, hogy tulajdonosát beoltották a koronavírus ellen, netán nemrég készült negatív teszteredménnyel rendelkezik, avagy már felgyógyult egy fertőzésből.

Komoly politikai vita a háttérben

A csütörtöki megállapodás a tagállamokat képviselő Európai Tanács és az Európai Parlament között született, és a felek előzetesen nagyjából csak abban értettek egyet, hogy ha most sem tudnak megállapodni, akkor arra valószínűleg később már nem lesz esély. A közelgő nyári szezon miatt már így is frusztráló volt, hogy a felek kicsúsznak az időből, ráadásul ez már a 4. tárgyalási kör volt, és az előző három nem sok eredményt hozott.

A vita részben az uniós intézmények közötti szokásos erőcsatákról szól: az EP-nek fontos volt, hogy hallassa szavát a vitában, és a Parlament is legyen a megállapodás részese. A tagállamokat képviselő Európai Tanácsnak kevésbé lett volna kínos, ha végül nincs az EP-vel egyezség, akkor ugyanis az utazások és igazolványok kérdése jobban tagállami hatáskörben maradt volna, és az EU legfeljebb nem kötelező ajánlásokat fogalmazhatott volna meg.

Ennek megfelelően végül sokkal inkább az EP volt kénytelen engedni, hogy a megállapodással végül legalább azt elmondhassák, hogy a kérdést sikerült uniós szinten szabályozni. Ennek azonban az volt az ára, hogy sokat kellett engedniük a tartalmi kérdésekben. Magyarországot közvetlenül ebből talán az érinti a legjobban, hogy a keleti vakcinákkal szemben elnézőbb álláspont született annál, mint amit az EP-ben akartak. Ott ugyanis eredetileg az volt az elgondolás, hogy a tagállamoknak kifejezetten megtiltanák az igazolás kiadását az olyan vakcinákra, amiket sem az EMA nem engedélyezett, sem a WHO listáján nem szerepelnek. Márpedig a Szputnyik éppen ilyen (a Sinopharm már nem, miután a WHO hozzájárult a használatához), ezért ha az EP ebben átviszi az akaratát, az súlyos hátrány lett volna az orosz vakcinát is használó Magyarországnak. Nem ez történt, így az egyes tagállamok elvileg továbbra is dönthetnek úgy, hogy elfogadják akár a Szputnyikot is.

Ebben a kérdésben ugyanúgy az erősebb tagállami hatáskörök álláspontja győzött, mint a két fő vitapontban. Az EP ugyanis általában véve sokkal inkább a szabad utazások híve, mondván, ez az egyik uniós alapérték, amit nem lenne szabad tovább korlátozni. Ők azt szerették volna, hogy az uniós igazolvánnyal érdemi korlátozások nélkül szabadon lehessen utazni Európában, ezzel szemben viszont a tagállamok továbbra is azt akarták, hogy saját hatáskörben legyen elvi lehetőségük korlátozó intézkedésekre. Végül ebben is inkább a tagállami szempont győzedelmeskedett: a tagállamok további utazási korlátozásokat, például kötelező otthoni karantént vagy tesztkötelezettséget írhatnak elő. Igaz, a kompromisszumos megfogalmazás szerint csak akkor, ha az intézkedés arányos a felmerülő közegészségügyi veszéllyel, és van még egy-két szempont, amire figyelemmel kell lenniük.

Az EP végül teljesen ingyenes teszteket akart volna az igazolványok kiállításához, hogy ez se legyen akadálya a szabad mozgásnak. Ez a javaslat sem ment át, de annyi igen, hogy a Bizottság legalább 100 millió eurót ad a koronavírus-igazolvány kiállításához szükséges tesztekre. A támogatással azok járhatnak jól, akik naponta vagy gyakran ingáznak a határon át.