Küszöbön az apokalipszis a budapesti turizmusban

A koronajárvány a világon mindenhol bedöntötte a turizmust az idei szezonra. A nemzetközi forgalom különösen megsínyli a helyzetet, a külföldi utakban 60-80 százalékos visszaesést vár az OECD 2020-ban. Mivel az idegenforgalom a globális gazdasági teljesítmény kb. tizedéért felelős, ez a már önmagában garantálja a kilábalás elhúzódását.

Európában a nyár átmeneti enyhülést hozott járványügyileg, a főszezonra még a turisztikai ipar is fellélegezhetett egy kicsit, de korántsem mindenhol és minden szegmensben: a víruspara miatt az emberek szívesebben nyaraltak belföldön, a zsúfolt városoktól távol. Ez történt Magyarországon is: tavasszal a veszélyhelyzet és a határzár idején minden egységesen bezuhant, a nyári éledezésből viszont a vidék jobban kivette a részét, mint Budapest. És csak most jön az igazi feketeleves: az ősztől, a téltől és a jövő tavasztól még biztosan nem várható semmi jó, miközben mostanra a tartalékok is elfogytak.

Brutális zuhanás

Ha a külföldiekre koncentrálunk, az országos helyzet sem túl fényes, de az adatokból azért látszik, hogy a június közepi határnyitás után a környező országokból úgy-ahogy megindultak az autós turisták Magyarország felé. Mindemellett az idei szezont a magyar utazók határozták meg (júliusban az összes hazai vendégéjszaka 82 százalékát a belföldi vendégek töltötték el), ők pedig többnyire a fővároson kívül vakációztak.

Augusztusban, az év hagyományosan legerősebb turisztika hónapjában látszik, hogy a vidéki adatok már kevesebb mint 20 százalékkal maradtak el a tavalyitól, Budapesten viszont fordított a helyzet, itt a közel 80 százaléknyi vendégéjszaka esett ki. A külföldi vendégéjszakák száma országosan 71 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest, a nemzetközi turisták túlnyomó része nyilván Budapestről hiányzott. Az elérhető számok alapján tehát rettenetesen sikerült a főszezon fővárosi turizmusban: a három nyári hónapban a tavalyi vendégéjszakáknak csak alig több mint 14 százaléka jött össze. A szomorú budapesti adatok a vidéki belföldi turizusfellendülés ellenére is lehúzzák az országos átlagot a főváros relatív súlya miatt, de még így is szembeötlő a különbség a nyári fellendülés mértékében Budapest és a teljes ország között.

Az a kevés segítség is kifut lassan

Ennek ellenére a fővárosi turisztikai szektor nem kapott célzott segítséget az államtól. A veszélyhelyzeti élénkítőcsomagból a budapesti cégek is ki tudták használni a kurzarbeitet, a járulékelengedést, a szállásadóknak jól jött a turizmusfejlesztési hozzájárulás időszakos elengedése, de mindez messze nem tett ki annyit, hogy a covidhelyzet igazán nagy veszteseit akár csak a víz felszínén tartsa. Ráadásul a kedvezmények már nagyrészt le is jártak. A rövidített munkaidős támogatást augusztus végéig még lehetett igényelni, így aki az utolsó napokban adta be, az november végéig még kapja, de a turizmus-vendéglátásban a többség vélhetően már a szezon elején bejelentkezett érte, és mostanában kapta az utolsó részletet.

„Budapest turizmusa nélkül a magyarországi turizmus nem értelmezhető. A bevételek fele itt csapódik le, a látogatók 90 százaléka külföldi, ezt nem lehet máshonnan előállítani” – mondta a Telexnek Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Flesch szerint bár a fővárosi turizmus valóban nagyobb bajban van, mint a vidéki, az iparági lobbiszervezetek egységében foglalkoznak a problémával. „Normál esetben a külföldi vendégéjszakák kétharmada Budapesten, egyharmada vidéken csapódik le, ezt egyik területen sem fogja tudni pótolni a belföldi turizmus. Hévízen például 20-25 százalékos volt a szállodai foglaltság szeptemberben, ez értelmezhetetlenül alacsony”, mondta.

Több százezres munkaerő épül le

Flesch szerint a legtöbben a várható vállalati csődök felől közelítik a kérdést, de talán ennél is nagyobb probléma a turizmushoz kötődő munkahelyek leépülése. A KSH becslése szerint országosan közvetve mintegy 13 százaléknyi foglalkoztatáshoz van köze az ágazatnak, a fővárosra vetítve ez 90-100 ezer ember is lehet, akiknek a nagyobb része elszivárog, ha a cégek nem tudják őket állományban tartani.

A szállodaiparban országos szinten már most 30-40 százalékra teszik a munkahelyvesztést, ha minden így megy tovább, jövő tavaszra már csak a dolgozók harmada marad.

„Ahogy az elmúlt években javultak a megélhetési feltételek, megindult a szakképzett munkaerő hazaáramlása külföldről a turizmus-vendéglátásban. Most újra elveszítjük ezeket az embereket”, mondta Flesch Tamás.

Nem csoda, ha az ágazatban dolgozók akkor is inkább megpróbálnak más munka után nézni, ha állományban tartják őket (bár ezt is csak a munkavállalók elitje mondhatja el magáról): ezekben a szakmákban sokan minimálbérre vannak bejelentve, és kereset jelentős része borravalóból jön, amit nem pótol semmi, ha nincsenek vendégek. Beszéltük olyan budapesti, ötcsillagos szállodai alkalmazottal, aki az állami bértámogatással együtt keresett havi százezer forintot a nyáron (a korábbi 300-400 ezer helyett), ennyiből nyilván csak azok tudtak megélni, akiknek volt tartalékuk. Náluk eddig főként a menedzsmentből küldtek el embereket, de októbertől fogalmuk sincs, mi lesz velük, megtarthatják-e az állásukat, esetleg jön-e munkaidőcsökkenés vagy hosszabb fizetetlen szabadság.

2024-ig tarthatnak a szállodai szűk esztendők

Az MSZESZ felmérése szerint a magyar hotelek 10 százaléka még szeptemberben is zárva tartott, és ezek 90 százaléka Budapesten volt.

A kisebb fővárosi szállodáknak, amelyek nem tudtak valamilyen extra vendégvonzó szolgáltatást kínálni, egyértelműen nem érte meg nyitva lenni a főszezonban sem. De a nemzetközi láncok közül is több inkább csukva maradt a teljes szezonra, március és január között zárva tart például a Hilton a Várban. Akik nyitva maradtak, azok rendezvényekből, esküvőkből, a vendéglátós funkciók felpörgetéséből tartották fenn magukat takaréklángon, a Marriott például új fejlesztésként skybart nyitott az épülete tetején. A rendezvényes láb a nyári esküvő dömping miatt egész sokat hozhatott a konyhára a hoteleknek, de

az őszi konferenciaszezon már biztosan elúszik, a második vírushullám miatt mindenhol tömeges lemondásokkal számolnak.

Az apartmanhotelek előtt a járvány beütése nyitva áll egy szokatlan út: megpróbálhatják hosszabb távú bérlemény formájában hasznosítani a szobáikat, úgy néz ki, egyre többen lépnek erre az útra.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége szerint 2019-hez több mint 70 százalékkal, vidéken 20-40 százalékkal esnek majd vissza a bevételek. A fővárosban a hoteltulajdonosok szerint a kilábalás elhúzódhat 2024-ig.

Akikről teljesen elfeledkeztek

Az idegenvezetőknél az a különös helyzet állt elő, hogy hiába jelentenek nyilvánvaló célcsoportot, túlnyomó részük semmiféle állami segítséget nem kapott a turizmus befagyása után. Országosan kb. 4-5 ezer fő űzi főállásszerűen ezt a tevékenységet, nagy részük Budapesten, de az idegenvezetőket még a kata díjának elengedése sem érintette, a szakmában dolgozóknak kiírt MTÜ-pályázat pedig csak a vidékieknek szólt. (Hogy miért, arra a tényleges adatok ismeretében egészen furcsának látszó magyarázatot adott a szervezet, a Telex úgy tudja, a valódi ok az volt, hogy egy vidékfejlesztésre szánt uniós forrásból írták ki a pályázatot.) Az idegenvezetőket tömörítő szakmai szervezetek hónapok óta kommunikálják minden megszólalásukban, hogy súlyos a helyzet, de eddig nem történt előrelépés az ügyükben.

Tapasztalt idegenvezető forrásaink szerint a túlnyomórészt egyéni vállalkozóként dolgozó fővárosi idegenvezetőknek átlagosan max. 4-8 túrája lehetett maximum fejenként, és ebben már azok a szerencsésebbek is benne vannak, akik részben át tudtak nyergelni magyaroknak szóló városi séták tartására. Ennyiért még a havi 50 ezer forintos katát sem éri meg fenntartani, így sok idegenvezető szürkezónába kényszerült. A többség ilyen körülmények között szünetelteti vagy teljesen visszaváltotta a vállalkozását, és más munka után nézett. Az idegenvezetők előnye, hogy többségük jól beszél akár több nyelven is, ami nyilván előny a munkaerőpiacon, de ez nem jelenti azt, hogy mindenki talál magának szellemi munkát.

„Több kolléga ment el nyelvet tanítani, de sokan csak futárként vagy az építőiparban találtak munkát, és bőven vannak olyanok, akik egész szezonban csak a tartalékaikat élték fel”, mondta nekünk egy fővárosi idegenvezető, akinek egyetlen szakmai bevétele volt egész nyáron, amikor egy üzleti úton levő külföldit kellett néhány napig kalauzolnia. Bár az ilyen megbízások jól fizetnek, keveseknek van olyan szerencséjük, hogy elcsípjenek egyet, és forrásunk így is csak a tizedét kereste meg az átlagos szezonbeli jövedelmének, amiből normál esetben az idegenvezetők a pangás hónapjaira (november, január-március) is tartalékolnak.

A magyarok nem tartanak el ennyi kocsmát, éttermet

A budapesti turizmus-vendéglátás utóbbi évekbeli szívcsakrája, a bulinegyed lehangoló látványt nyújt mostanában. Az éttermek és kocsmák egy része egész nyáron zárva volt, de a nyitva maradt helyek többsége is csak vergődik a külföldiek költései nélkül. „Végjátékszerű állapotok vannak a Belső-Erzsébetvárosban”, mondta a Telexnek a Night Embassy of Budapest projekttel ismertté vált Német G. Dániel. Németék vezényletével korábban több erzsébetvárosi vendéglátóhely az éjszakai polgármester intézményének bevezetéséért lobbizott, szerintük ez közelebb vitte volna a megoldáshoz a lakók és szórakozóhelyek közti elmérgesedett helyzetet – mostanra viszont annyira megváltozott a belvárosi problématérkép a covid miatt, mintha egy másik univerzumban lennénk.

„A tavalyi önkormányzati nyilvántartás szerint kb. 180 éjfél után alkohol árusító kocsma, és 200-nál is több étterem volt a kerületben, ezek nagyjából harmada májusra már bezárt. Még a nem vendéglátóhely jellegű üzletek forgalmának kétharmada is eltűnt, több bolt bezárt, máshol 80 százalékos leárazásokkal próbálnak kétségbeesetten szabadulni a készletektől” – becsülte Német G., aki szerint a magyar közönség – pláne a mostani gazdasági visszaesés idején – nem képes eltartani a bulinegyed emblematikus helyeit, még a zászlóshajónak számító Szimpla is a korábbi staff ötödével működik.

A júniusi, szigorúbb erzsébetvárosi csendrendelet életbelépése után egyébként Német elmondása szerint 112 hely adta be az engedélyt, ők tehát elvileg talpon voltak még a nyáron; most viszont itt a járványveszély miatt országosan elrendelt 11 órás zárás, ami az utolsó szalmaszálat is elvághatja egy rakás klub és kocsma számára; a klubszezon a jelenlegi helyzetben el sem fog indulni. Aki tudja, próbálja diverzifikálni a tevékenységét, de az olyan nagy partyközpontok, mint például az Instant-Fogas szinte biztosan nem tudják a buliztatáson kívül mással behozni a korábbi bevételeiket.

Nagy kérdés, lesz-e egyáltalán bármilyen nagy szórakozóhely, amely üzemszünet nélkül kihúzza jövő nyárig, illetve újra tudnak-e nyitni a helyek, miután elvonul a vírus, vagy lesz vakcina.

Német G. Dániel borúlátó becslése szerint jövő tavaszra a 2020 eleji belvárosi kocsma- és klubszektor csupán 20 százaléka maradhat életben.

Az általános pusztulat nemcsak a potenciális fertőzésgócként számon tartott bulihelyeket érinti, hanem az olyan egységeket is, amelyek nagyban építettek a turisták költéseire, mint például az utóbbi években felvirágzott magyar fine dining-szcéna. A budapesti Michelin-csillagos és hasonló színvonalú éttermek majdnem mind zárva voltak a nyáron, többségük (pl. Onyx, Costes, Babel) továbbra sem fogad vendégeket. A néhány nyitva lévő helyet csökkentett módban életben eltartotta a maradék fizetőképes magyar közönség, a vírus ismételt belobbanásával viszont megint jönnek a tömeges lemondások – tudtuk meg egy budapesti fine dining-hely étteremvezetőjétől. Ráadásul ebben a szektorban különösen igaz, hogy ha a helyek nem tudják megtartani a munkaerőt, akkor nagyon-nagyon nehezen fog visszaépülni a szektor: egy-egy külföldre, vagy a még fizetőképes, kormányközeli tulajdonban lévő helyekre távozott top séf után óriási űr keletkezik, még ha újra is tud nyitni a hely, nem könnyű tartani a színvonalat.

A kormány a fővárosra mutogat

Mint látható, nem túlzás elkeserítőnek nevezni a budapesti turizmus-vendéglátás jelenlegi helyzetét, célzott támogatáscsomag viszont egyelőre nem érkezett – nemhogy külön a fővárosra, de az ágazatra sem. Az MSZÉSZ és társai Flesch Tamás beszámolója szerint most azt próbálják elérni a kormánynál, hogy a teljes turizmust érintő segítség érkezzen minél hamarabb. Flesch a Telexnek azt mondta, bizakodó, hiszen a kormánynak is be kell látnia, nem hagyhat veszni egy békeidőben a GDP és a foglalkoztatás 10-12 százalékát adó szektort – különösen mivel a közvetlen versenytárs környező országokban (pl. Ausztria, Horvátország) részben éppen a turizmus összeomlása miatt meghosszabbították legalább a bérkompenzációt. Az MSZESZ elnöke szerint akár heteken belül célt érhetnek, és jöhet egy az idegenforgalmi szereplőkre célzott állami csomag. A szükséges nagyságrendekről az MSZESZ elnöke azt mondta, csak a szállásadóktól mintegy 200 milliárd forintnyi bevétel fog hiányozni összesen idén.

Az optimista várakozással látszólag szembe megy a kormány és a Fidesz nyilvános kommunikációja az ügyben: az utóbbi hetekben rendre a budapesti városvezetésre hárítják az idegenforgalmi összeomlás megoldásának felelősségét. A Fidesz-KDNP budapesti frakciója Láng Zsolt vezetésével azt képviseli, a városvezetés különítsen el 50 milliárd forintot az idegenforgalomból és a turizmusból élők támogatására, erről egy előterjesztést is benyújtottak, ám ezt a fővárosi közgyűlésben teljesen átírták módosító javaslatokkal.

Maga Orbán Viktor is úgy nyilatkozott egy szeptemberi interjúban, hogy a fővárosnak több mint 100 milliárd forintnyi szabad pénzeszköz áll rendelkezésére, amit erre a célra fel lehetne használni, de Karácsony Gergely közlése szerint ez nem igaz. A főpolgármester Facebook-posztban reagált a fideszes 50-100 milliárdos elkülönítés ötletére, szerinte „a fővárosnak nincsen szabad 100 milliárd forintja állampapírban”, mert 2020-2022 között „150 milliárd forintot vesz el Budapesttől” a járvány, a kormányzat, és a válság. Mint írta, a város számláján levő pénz előre elutalt fejlesztési- forrásokból, hitelekből, a kerületek iparűzési adóbevételeiből és a 2021-23-as fejlesztésekre lekötött összegekből áll.

Ha ez a pénz nincsen, akkor elmarad például Lánchíd felújítása és a Blaha Lujza tér rendbetétele,

írta Karácsony. Nem sokkal később kiderült, hogy egy minimális mentőcsomaggal azért számol Budapest: a fővárosi közgyűlés már meg is szavazta a javaslatot, amelynek értelmében – árbevétel-csökkenéstől függő mértékben – maximum 90 százalékig csökkenthető az érintett üzlethelyiségek, teraszok bérleti díja a fővárosi tulajdonú ingatlanoknál, és a taxisok is 70 százalékos engedményt kapnak a 2021-es drosztdíjból. A bérletidíj-csökkentés feltétele, hogy a cégek ne bocsássanak el dolgozókat augusztus végéhez képest.

Egy ilyen intézkedés hatósugara azért erősen korlátos: a helyek többsége nem fővárosi tulajdonú helyiséget bérel, és a kiadások nagyobb részét (pl. bérköltség) amúgy sem érinti. Nagy volumenű segítség tehát a fővárostól nem várható a budapesti turizmus kárvallottjainak kisegítésére, a kormány szándékait pedig egyelőre homály fedi. A budapesti iparkamara (BKIK) október elején jelezte, üdvözli, de a külföldi turizmus szinte teljes eltűnése miatt nem tartja elegendőnek a főváros mentőcsomagját. A kamara többek között a tavaszihoz hasonló kurzarbeit jellegű bértámogatás bevezetését javasolta, ami nyilvánvalóan állami hatáskör. Azt az ötletet is támogatnák, hogy az európai uniós válságkezelő források Magyarországnak jutó összegét lakosságarányosan osszák el az ország régiói között, így a megszokottnál több támogatás érkezne Budapestre, ami fejlettsége miatt alapjáraton kevéssé részesül az EU-pénzekből. Kerestük az MTÜ-t mint az ágazatért felelős stratégiai kormányzati szervet, hogy érdeklődjünk a helyzetképről és a tervekről, de levelünkre nem érkezett válasz.

(Borítókép: A Gozsdu udvar központi része 2020. szeptember 24-én. Fotó: Rostás Bianka / Telex)