Forgalomkorlátozásokat követel az egészségügyi szövetség a légszennyezettség miatt

Az Európai Közegészségügyi Szövetség (EPHA) új, a közlekedés okozta légszennyezettséggel foglalkozó tanulmányt mutatott be kedden. A tanulmány fontos megállapítása, hogy Magyarország „szisztematikusan és kitartóan” túllépte az EU légszennyezettségi határértékeit, egyes régióiban akár 12 éven át is – ahogy azt az Európai Unió legfelsőbb bírósága februárban megállapította.

A kisméretű részecske, a nitrogéndioxid- és az ózonszennyezés közel

15 ezer magyar korai halálozását okozza évente

a 2020. évi, Európai légszennyezettségi jelentés szerint. Az EPHA 2020-as vizsgálatának megállapítása szerint

a légszennyezettség minden egyes magyar állampolgárnak átlagosan évi 1664 eurójába kerül, ami a harmadik legmagasabb érték Európában.

A veszteség elsősorban az egészségkárosodásban, a munkából kiesett napok számában és a korai halálozásban jelentkezik.

Az egészségügyi szakmai szervezetek arra szólították fel a magyar városok polgármestereit, járuljanak hozzá a légszennyezettség növekedésének megállításához azzal, hogy tovább korlátozzák a városközpontok forgalmát.

Az EPHA felhívása a most közzétett új tanulmányon alapul. A kutatók a világ számos pontján lévő 28 város közlekedési politikáját tanulmányozták, a nulla kibocsátású tömegközlekedési buszoktól az e-robogók megosztásáig, hogy lássák, milyen hatással van a közlekedés a PM- és a nitrogéndioxid-koncentrációk csökkentésére.

A szennyező járművek korlátozása Milánóban, Londonban, Krakkóban és Athénban működött a legjobban, akár 23, illetve 36 százalékkal is csökkentve a forgalom okozta PM- és nitrogéndioxid-szennyeződést. Ez a legnépesebb városokban végzett becslések szerint évente mintegy 130 millió eurónyi egészségügyi és egyéb költségek megtakarítását eredményezi az adatok szerint.

A dugódíj, a korlátozás a leghatékonyabb fegyver

A tanulmány alapján a légszennyezettség megfelelő csökkentéséhez az ehhez használt rendszereknek jelentős méretűnek és jól szervezettnek kell lennie. A felügyelő kamerarendszerek kiépítése drága, de a beszedhető díjaknak (például dugódíj) köszönhetően a költségek gyorsan megtérülnek. A beszedett légszennyezési díjak visszaforgatása az aktívabb közlekedésbe és a közterületek ellenőrzésébe növeli a jólétet és tovább csökkenti a társadalmi költségeket.

Az önkormányzati parkolási rendszereket alacsony ráfordítással lehet változtatni, és mivel az autóbirtoklási igényeket a parkolóhelyek száma erősen befolyásolja, ez az eszköz is hatékony. Abban a néhány esetben, amikor kifejezetten a szennyezés csökkentése volt a cél, 5-10%-ot értek el, állapították meg a kutatók.

A kerékpáros és gyalogos közlekedés elkülönítése drága, különösen a sűrűn lakott városokban, az azzal elérhető csekély nyereséghez képest.

A kutatók szerint az államilag támogatott közösségi gépjármű-megosztási rendszerek például Párizsban, Amszterdamban és Kölnben is csak kevéssel járultak hozzá a légszennyezés csökkentéséhez, így ezeknek a CE Delft szerint csak a legnagyobb városokban lenne létjogosultsága. Versenyt jelenthetnek a tömegközlekedésnek, és még növelhetik is a légszennyezést, ha a közösen használt járművek elöregedtek.

Az EPHA egy több mint 80 európai közegészségügyi civil szervezetet, betegcsoportot, egészségügyi szakembereket, betegségcsoportokat és egészségügyi egyenlőtlenségekkel foglalkozó szervezetet képvisel, köztük a Betegszervezetek Magyarországi Szövetségét (BEMOSZ).

A BEMOSZ elnöke, Koltai Tünde elmondta: a friss, szennyezésektől mentes levegő elérése minden magyar állampolgár elemi joga. Sajnálatos módon, Magyarország légszennyezettségi adatai az európai rangsor vége felé foglalnak helyet. Mindez azt jelenti, hogy az elkövetkező évtizedben a magyar állampolgárok kisebb eséllyel élnek jó életminőségben, mint európai társaik.

A szervezet felhívja a helyi városi önkormányzatok és a kormányzat figyelmét arra, hogy a helyzet sürgős beavatkozást kíván, és beavatkozás nélkül a magyar családok tízezreinek sorsa fordulhat rosszabbra.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint ugyanis a környezeti tényezők okozta idő előtti halálozás első számú oka a légszennyezés, ami legsúlyosabban a városokban mutatható ki. A légszennyezés olyan betegségeket okoz, amelyek a WHO szerint hozzájárulnak a Covid-19 magasabb halálozási arányához is. A 2020 márciusától bevezetett pandémiás korlátozások ugyan rövid idő alatt megtisztították a levegőt, de a légszennyezés visszatért, és egyes városokban most rosszabb, mint a pandémia előtt volt.