Ha továbbra sem egyeztet Karácsonyékkal a kormány, az is lehet, hogy nem hívhatja le az uniós újjáépítési alap forrásait
2021. március 6. – 08:13
frissítve
Levelet küldött az Európai Bizottság Karácsony Gergelynek és Rafal Trzaskowski varsói főpolgármesternek, amelyben világossá tették: nem hagyják annyiban, hogy kihagyták az önkormányzatokat a tervezésből. Jávor Benedek, a főváros brüsszeli képviselet-vezetője szerint az Európai Tanácsban így megvétózhatják majd az Orbán-kormány pénzköltési terveit.
A Bizottság ösztönzi, hogy a tagállamok vonják be az érdekelt feleket (ideértve a helyi önkormányzatokat is) a nemzeti helyreállítási és rugalmassági terveik előkészítésének folyamatába, a jó kormányzás biztosítása érdekében, írta az Európai Bizottság elnökének kabinetfőnöke Karácsony Gergelynek.
A budapesti, valamint Rafal Trzaskowski varsói főpolgármesterek ugyanis még január végén Ursula von der Leyennek címzett levélben tették egyértelművé: az uniós szabályokkal ellentétben a magyar és a lengyel kormány nem tárgyalt érdemben, így figyelembe sem vette városaik szükségleteit és fejlesztési terveit akkor, amikor az uniós helyreállítási alap (korábban Next Generation EU, vagy újjáépítési alap) pénzeinek elköltéséről döntött. A mostani válaszlevélben Von der Leyen kabinetfőnöke leszögezte:
„a tagállam által benyújtott tervnek tartalmaznia kell a részletes összefoglalót a nemzeti keretekkel összhangban lefolytatott konzultációs folyamatról. Ebbe a folyamatba a helyi és regionális hatóságokat, szociális partnereket, civil társadalmi szervezeteket, ifjúsági és más szervezeteket, azaz valamennyi érintett be kell vonni, ahogyan – ha ez lehetséges – a nemzeti programok végrehajtásába is”.
Az Európai Bizottság úgy látja, hogy az egyeztetéseknek tükröződnie kell majd a nemzeti programok végrehajtásában, tehát nem dönthet egyedül a kormány arról, hogy a nagyvárosokat, a fővárost, valamint a fejlesztésekben, újjáépítési tervekben érintett valamennyi önkormányzatot be kell vonni a folyamatba. Mint a levélben áll:
„Úgy gondoljuk, hogy a regionális és helyi hatóságok kulcsfontosságú partnerek a program végrehajtásában, hiszen a reformok és beruházások közvetlenül érintik a helyieket. Megfelelő konzultációt kell folytatni a helyi önkormányzatokkal, méghozzá a helyreállítási alap jogi kereteivel összhangban. A rendelet követelményeinek megfelelően bízunk abban, hogy Budapest és Varsó városa hozzá tud járulni a megfelelő helyreállítási, újjáépítési tervekhez, és így ellenálló képességük fejlődéséhez.”
Budapest számára ez azért is kulcsfontosságú levél, mert korábban Karácsony Gergely főpolgármester többször kifogásolta: az Orbán-kormány minden érdemi egyeztetést nélkülözve, úgy döntött, vagy legalábbis szeretne dönteni a fővárost is érintő fejlesztési tervekből, hogy abba semmilyen módon nem vonta be a helyiek közvetlenül választott képviseletét: a kerületeket és a Fővárosi Önkormányzatot sem.
„A Bizottság levele egyértelművé teszi, az uniós intézményrendszer nem engedheti meg magának, hogy a nemzeti kormányok homályos víziókat, ellenőrizhetetlen, senkivel sem egyeztetett elképzeléseket nyújtsanak be, valódi fejlesztési, újjáépítési tervek helyett”
– mondta a Telexnek a levéllel kapcsolatban Jávor Benedek. A fővárosi önkormányzat brüsszeli képviseletét ellátó politikus szerint az uniós alapszerződés, valamint az újjáépítési alapról szóló uniós jogszabály is kötelezővé teszi, hogy konzultálni kell az érintett szervezetekkel, és a Bizottságnak nemcsak lehetősége, hanem kötelessége is ezt számon kérni a tagállamokon.
Jávor Benedek szerint a következő hetekben a kormánynak bizonyítania kell majd, hogy minden érintett felet bevont a tavaly év végén bemutatott, ám máig csak vázlatosan, meglehetősen „sajt papírnak tűnő” formában közzétett újjáépítési programja kidolgozásába, az egyeztetést pedig, mint a levél is mutatja, nem lehet majd elbliccelni. Ráadásul az előzetesen, novemberben ismertetett elképzelések bemutatása egyáltalán nem tekinthető kielégítő adatszolgáltatásnak sem: a jogszabály ugyanis kifejezetten előírja, hogy a kormánynak a végleges, kidolgozott terveket kell érdemben egyeztetnie az érintettekkel. Jávor úgy fogalmazott:
„próbálhat a magyar kormány úgy tenni, mintha a budapesti polgárokat nem érintenék a fővárosban és agglomerációjában elképzelt beruházások és tervek, csakhogy az Európai Bizottság ezt nem nyelheti le. Mi mindent meg fogunk tenni azért, hogy az általunk képviselt fővárosiaknak legyen beleszólása abba, hogy mit építünk, támogatunk és fejlesztünk minden idők legnagyobb uniós válságkezelési csomagjából. Ezt a pénzt ugyanis az Európai Unió azért adja Magyarországnak, hogy az valóban kilábaljon a válságból, nem azért, hogy a haverokat újabb megrendeléshez juttathassa a kormány. Ha ez mégsem lenne világos itthon, az Európai Bizottság felelőssége figyelmeztetni a kormányt”
– mondta Jávor, aki szerint nem is csupán figyelmeztetési joga és kötelessége van a brüsszeli testületnek, de miután a Bizottság javaslatára az Európai Tanácsnak kell jóváhagynia minden egyes tagállam nemzeti fejlesztési terveit, Orbán Viktor még ott is szembesülhet egy vétóval.
„A mi célunk nem az, hogy konfliktus legyen, hanem hogy a magyar polgárok, úgy a fővárosiak, mint más városokban élők tudják, és értékelhessék, hogy mire megy el ez a hatalmas forrás. Nem engedhetjük meg, hogy az érintettek bevonása nélkül, a tudtukon kívül szórja el ezt a gigantikus forrást a kormány”.
Már korábban is írtunk arról, hogy Varsó és Budapest főpolgármesterei az Európai Bizottsághoz fordultak. Karácsony Gergely ezt követően levélben emlékeztette Orbán Viktort is arra, hogy a helyreállítási alap forrásainak felhasználásáról a kormány eddig csak meglehetősen vázlatos, „inkább lózungszerű dokumentumokat tárt a magyar nyilvánosság elé”, miközben Brüsszelben minden érdemi előzetes konzultáció nélkül kezdett egyeztetéseket. A főpolgármester szerint az ország három legnagyobb önkormányzati szövetsége semmiféle egyeztetési szándékról nem tud. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) társelnökeként és a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének (BÖSZ) elnökeként megerősítette, hogy sem a MÖSZ-szel, sem a BÖSZ-szel semmiféle egyeztetés nem történt, és hasonlóan nyilatkozott a médiában a másik nagy önkormányzati szövetség, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke is.
Frissítés: A Miniszterelnökség sajtóirodája cikkünk megjelenése után azt írta, hogy a magyar kormány már azelőtt megkezdte az egyeztetéseket a helyreállítási alapról, hogy az Európai Bizottság végleges rendelete megjelent volna a Helyreállítási Tervről. Levelükben kifejtették, hogy az egyeztetésbe bevont partnerlistát a Bizottság kérésére januárban megküldték Brüsszelbe. „Ez a lista tartalmazza azon partnereinket, akiket hivatalos, tértivevényes levélben kértünk fel arra, hogy a társadalmi párbeszéd jegyében véleményezzék a 2021-2027 közötti új pénzügyi ciklus Operatív Programjainak tervezetét, a Partnerségi Megállapodás tervezetét, valamint Magyarország Helyreállítási- és Ellenállóképességi Terv előzetes tervezetét. Az Európai Bizottság a legutóbbi egyeztetéseken elismerőleg nyilatkozott a konzultációs folyamatba bevont szervezetek mennyiségéről, és arról is, hogy azok lefedik a teljes hazai önkormányzati, érdekvédelmi, ágazati szövetségi, tudományos és think-tank világát is.” A kiküldött 500 levélre állításuk szerint már közel 200 partnerszervezet válaszolt, és nyújtott hasznos javaslatokat a kormányzat számára.
Tavaly év végén arról is beszámoltunk, veszélyhelyzet idején nem lehet országos vagy helyi népszavazást tartani, így a főpolgármester által kezdeményezett, több mint harminc magyar város és település által tervezett, közvetlen uniós forrásért indított akció is átalakul. A Szabad Városok Szövetsége még akkor, amikor Orbán Viktor elvileg vétózni kívánta az uniós költségvetést és a Next Generation EU csomagot, jelezte: ha a magyar kormány nem is, ők vállalják a jogállami feltételeket és az ellenőrzési mechanizmust, hogy ezzel vissza nem térítendő forrásokhoz juthassanak az önkormányzatok és a lakosok a helyreállítási alapból. Karácsony Gergely egyébként több más európai nagyváros polgármesterével közösen követelteaz EU-tól, hogy az önkormányzatokat vonják be a helyreállítási alap gigantikus forrásainak elosztásába.
Ezzel szemben nemhogy az újjáépítési, helyreállítási alap pénzeit kötötte már le a kormány, de egy kiszivárgott tervezete szerint a Magyarországnak a következő 7 évben járó 11 ezer milliárd forintnyi uniós támogatásból 5 milliárd az, aminek elosztásáról Budapest vezetése, a fővárosi és a kerületi önkormányzatok dönthetnek.
A Telex legfrissebb híreiért kattintson ide>>>
A Telex legfrissebb koronavírussal kapcsolatos híreiért kattintson ide>>>