Alig néhány milliárd forint EU-s támogatás elosztásáról dönthet Budapest vezetése a következő hét évben

A kormányzati terv szerint a Magyarországnak járó 11 ezer milliárd forintnyi uniós támogatásból 5 milliárd az, aminek elosztásáról Budapest vezetése, a fővárosi és a kerületi önkormányzatok dönthetnek, írja a 444 az általuk megszerzett dokumentumokra hivatkozva.

A 11 ezer milliárdos hétéves EU-s költségvetési támogatásnak csak egy része fordítható településfejlesztésre, és ennek a többségét is a szegényebb régiók felzárkóztatására kell költeni. Magyarországon Budapest az egyetlen olyan régió, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az uniós átlagot, így a fővárosnak eleve kevesebb jár az ország többi részéhez képest. A főváros elsősorban az úgynevezett ERFA-ból, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból juthat forrásokhoz, amelynek legalább 6 százalékát kell nagyvárosokra fordítani a Bizottság előírásai szerint.

A hazai támogatás elköltését a Miniszterelnökségen tervezik meg, a településfejlesztési terveket pedig nemrégiben küldték ki az összes megyei önkormányzatnak. A tervezetben az a mondat is szerepel, hogy „a budapesti ERFA forrás 80 százaléka kiemelt projektek formájában” valósuljon meg, és azt is írják, hogy a „budapesti EFRA forrás 20 százaléka a budapesti önkormányzatokkal egyeztetett tartalommal, pályázatos konstrukcióban történő felhasználása”. Ez azt jeleni, hogy a támogatási keret csak 20 százalékos részénél vonnák be a fővárosi önkormányzatokat a költések tervezésébe.

A következő hét évre ez összesen 5 milliárd forintos tételt jelenthet.

A kormányzati terv néhány konkrét budapesti beruházást is felsorol:

• HÉV-felújítás;
• földalatti-felújítás;
• Ráckevei- (Soroksári-)Duna-revitalizáció;
• csepeli közparkok fejlesztése a Déli Városkapu Program keretében;
• Népliget átfogó megújítása.

Ezek közül csak földalatti számít kifejezetten fővárosi hatáskörnek, a beruházások többsége (HÉV, csepeli fejlesztések, Duna-revitalizáció) lényegében mind a Déli Városkapu Programhoz kapcsolódnak, ami kormányzati projekt. Itt épül fel a 2023-as atlétikai világbajnokságnak otthont adó Atlétikai-stadion, a Népligetnél pedig a 2022-es kézilabda-Európa-bajnokságra épül új aréna, amik mind kiemelt projektek.

Schneller: 12 milliárd az 5 milliárd

A cikkre Schneller Domonkos, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár reagált közösségi oldalán.

Schneller szerint az, hogy a fővárosnak csak 5 milliárd forintot ad a kormány, nem igaz. Mint írja, Budapestnek (az EU szabályai szerint és következtében) a kötelező hazai társfinanszírozással együtt járó ERFA-pénze 60 milliárd forint (szemben a vidék több mint 5000 milliárdos ERFA-forrásával). Ennek a 60-nak a 20%-a 12 milliárd forint, nem pedig 5. Az említett 60 Mrd Ft további részét valóban kiemelt projektekre költi el a kormány, mégpedig parkfejlesztésekre (Városmajor, Gellért-hegyi közpark, új csepeli közpark).

Schneller szerint továbbá nonszensz és légből kapott, hogy az Atlétikai Stadion környékére költené a kormány Budapest EU-s forrásait, a stadion ugyanis semmilyen módon nem finanszírozható az EU forrásaiból. A teljes reagálást itt olvashatja: