Karácsony: A budapestiek több mint 200 milliárdot bukhatnak Orbán vétójával

Bár a helyi népszavazáshoz nem feltétlenül kell aláírást gyűjteni, hiszen azt a képviselő-testület vagy bizottság is elrendelheti, a november elején kihirdetett veszélyhelyzeti törvény tiltja a helyi népszavazásokat, sőt, azok kezdeményezését is. Ez márpedig nemcsak számos, folyamatban lévő népszavazási kezdeményezést, de azt a Karácsony Gergely budapesti főpolgármester által néhány hete bejelentett helyi népszavazási akciót is érintheti, amelynek célja kifejezetten a közvetlen uniós források önkormányzatoknak és helyi lakosoknak való kikényszerítése lenne.

Karácsony a Telexnek azt mondta, annak, hogy még kezdeményezni sem lehet a népszavazást, szerinte nem a járványhoz, hanem a kormány hatalmi visszaéléseihez van köze. A főpolgármester felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Parlament szakbizottságai támogattak egy sor olyan módosító indítványt, amelyek egyrészt köteleznék a kormányokat az önkormányzatok bevonására a válságkezelő támogatások felhasználásába, másrészt lehetőséget adnának az önkormányzatok közvetlen támogatására is.

Emellett a kezdeményezés indokai tovább erősödtek azért is, mert az Orbán-kormány bejelentette a vétót, azaz

fékezi, akadályozza az európai válságkezelést saját hatalmi-gazdasági érdekei miatt, a jogállami kritériumokról szóló politikai vita kapcsán.

Karácsony szerint az önkormányzatok jelentik a garanciát arra, hogy a kormány ne fossza meg az országot az Európai Unió mintegy 2500 milliárd forintos (más számítások szerint akár 2800 milliárd forintot is jelentő – a szerk.) vissza nem térítendő támogatásától, és „hogy ez a pénz ezúttal ne a kiváltságos kevesek gazdagodását szolgálja, hanem a többség javát”. „A kezdeményezésből tehát nem engedünk, sőt erősíteni akarjuk, betartva természetesen a törvényeket” – mondta.

Arra a kérdésünkre, hogy lesz-e még értelme a veszélyhelyzet 90 napos – várható – ideje után az idevágó népszavazások lebonyolításának, hiszen az Orbán-kormány által bejelentett politikai vétó ellenére a különleges jogrend magyarországi időszaka alatt megszülethet az uniós költségvetési vagy éppen az érintett válságkezelési alapot meghatározó megállapodás, Karácsony azt mondta:

Megtaláljuk a megoldást arra, hogy megmutassuk a településeinken élő polgárok támogatását, és rábírjuk a kormányt arra, hogy ennek megfelelően cselekedjen. Nem a hivatalos helyi népszavazás lehet a megoldás, hanem egy ahhoz hasonló kötőerővel rendelkező politikai akcióra, közös kiállásra van szükség. Ebben jól haladunk, hamarosan be tudjuk majd mutatni a polgároknak.„

Hogy ez az akció pontosan mit jelentene, arról egyelőre nem árult el részleteket, de tájékoztatása szerint már mintegy ötven település, benne nagyvárosok és egészen kis falvak is részei az együttműködésnek. ”Mivel ez nem pártpolitikai ügy, hanem meggyőződésem szerint nemzeti érdek, ezért minden önkormányzatot csatlakozásra kérünk, Gémesi Györggyel, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnökével erről írunk közös levelet az ország összes településének, összes polgármesteréhez„ – tette hozzá Karácsony.

A főpolgármestert arról is kérdeztük, hogy a városoknak milyen forrásokra, és összegszerűen mennyi pénzre lenne lehetőségük pályázni akkor, ha közvetlenül juthatnának uniós forrásokhoz az úgynevezett Next Generation EU (NGEU) helyreállítási alapból. Karácsony erre azt mondta, ez egész pontosan kiszámolható a szabadvarosok.hu oldalon: az oda fejlesztett számláló segítségével ugyanis bármely város és fővárosi kerület kiszámolhatja, hogy mennyi pénzhez jutna az önkormányzata, ha megvalósulna az Európai Unió által is támogatott kezdeményezés.

”Budapestre több mint 200 milliárd jutna, de az ország legkisebb települése, a 8 lakosú Iborfia polgárai is kapnának 1,5 millió forintos segítséget. Ez akkor, amikor a településeknek három kihívással: a járvánnyal, a válsággal és a kormányzati elvonásokkal is meg kell küzdeniük, nagy segítség lenne”

– fogalmazott.

Karácsony szavai alapján tehát a főváros akár ezt a több mint 200 milliárd forintos forrást is elbukhatja akkor, ha Orbánék valóban megvétózzák a következő hétéves uniós keretköltségvetést, valamint az NGEU-t. Felmerült korábban az a verzió is, hogy amennyiben a költségvetési forrásoknál nem is érvényesítené a jogállamisági feltételeket az EU, így arra végül igennel szavaznának a magyarok és a lengyelek is, a koronavírus okozta válságot kezelő részint hitel, részint vissza nem térítendő támogatási formájú NGEU alapjánál működne a mechanizmus.

A magyar kormány azonban egyértelművé tette, hogy kész inkább teljesen kimaradni a mentőcsomagból, és lemondani akár 7-8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásról, valamint mintegy 7 milliárd euró hitelről, amennyiben a pénz lehívása és elköltése olyan feltételekhez lesz kötve, mint például a bírósági ítélkezés intézményi függetlenségének biztosítása, vagy a nemzeti forráselosztó mechanizmus uniós szintű ellenőrzése.

Hétfőn az uniós nagyköveti értekezleten formálisan is politikai vétót emelt a magyar és a lengyel kormány képviselője a 2021–2027-es uniós költségvetés (MFF) és a koronavírus miatt létrehozni tervezett, helyreállítási alappal kapcsolatos saját forrás rendelet ellen, és Orbán Viktor is hivatalosan tájékoztatta az uniós vezetőket arról, hogy Magyarország vétózni fog. A helyzet pikantériája, hogy Magyarország a vétóval egyet nem ér el: nem tudja leállítani a jogállamisági mechanizmust, amelyet tegnap a próbaszavazáson minősített többséggel elfogadtak, így Orbán reális forgatókönyve az lehet, hogy a mentőcsomagot, a hétéves büdzsét és a jogállamisági feltételeket valamiképpen szétválasztassa egymástól. A tárgyalások kedden és csütörtökön is folytatódnak, sőt, brüsszeli források szerint az uniós intézmények vezetői személyes befolyásukat is latba kívánják vetni azért, hogy jobb belátásra bírják Budapestet és Varsót.