Egy szűk hónapja érdekes kísérletbe kezdett lapunk. Megpróbáltunk szakmai alapon álló társadalmi vitát szervezni Budapest egyik legaktuálisabb, mégis erősen vitatott témájában. A Galvani híd, sőt egyáltalán az új budapesti hidak építése ellen és mellett is súlyos érvek hangoztak el, amelyeket most összefoglalunk, és az állításokat olvasóink mérlegére tesszük.
A Hídvitában a legnagyobb ellentét a zöld, klímavédelmi szakemberek és a beruházó Budapest Fejlesztési Központ vezetőjének véleménye között feszült. A lényeget úgy lehetne összefoglalni, hogy mind Tóth Csaba, mind a Levegő Munkacsoport szerint egy új híd építésével új közúti kapacitás nyílik meg, ami ugyan az első hetekben csökkenti a forgalmat a város belső részein, de aztán visszaáll a régi rend mindenhol, kiegészülve az új híd pluszforgalmával.
Azaz a híd – legyen az a Galvani, az Albertfalvai vagy az Aquincumi –, valójában forgalmat gerjeszt, növelve a légszennyezést, annak minden kellemetlen aspektusával együtt. Ezért azt mondják, hogy nincs szükség új hídra, ehelyett „a 15 perces város” elvét kell preferálni, azaz decentralizáltan, alközpontonként fejleszteni a várost, hogy az alapvető szolgáltatásokat (bolt, oktatási, egészségügyi intézmények, stb) az ott lakók negyed óra alatt elérjék.
Vitézy ezt csak kis részben ismerte el, és azzal érvelt a Galvani híd mellett, hogy az a déli kerületek lakóinak lerövidíti az utat. Márpedig ha az út rövidebb, akkor összességében kevesebb az autók mozgása, ami csökkenti az összforgalmat, mondja, hozzátéve, hogy a híd újjáéleszti majd a rozsdaövezeteket, azzal is mérsékelve a kiköltöző ingázók számát. A BFK igazgatója szerint a Galvani híd már magában elvesz forgalmat a belvárosból, de az eredményeket úgy lehet maximalizálni, ha a főváros saját hatáskörben vezet be a centrumban forgalomcsillapító intézkedéseket.
Melyik véleménnyel ért egyet inkább? Kisebb értékek, ha a Vitézy által képviselt véleménnyel, nagyobb, ha a zöld állásponttal.
A vitában megszólaló volt főépítész, Schneller István, és Molnár László közlekedésépítő mérnök, a Főmterv volt vezérigazgatója is amellett érvelt leegyszerűsítve, hogy kell új híd Budapestnek, de ahhoz, hogy jól működjön, és segítsen csökkenteni a centrumban a forgalmat, kiegészítő lépéseket kell tenni. Schneller többek között a feleslegessé vált belvárosi felüljárókat, csomópontokat visszabontaná, csökkentené a megszokott közlekedési „csapások” kapacitását, míg Molnár inkább a külsőbb kerületeket gyűrűirányban összekötő utak kiépítése mellett tette le a voksát – a tömegközlekedés fejlesztése és a P+R parkolók építése mellett.
Melyik véleménnyel ért egyet inkább? (Kisebb értékek, ha inkább a Molnár László által képviselt véleménnyel, nagyobb, ha Schneller István állásponttal.)
Megszólalt a fővárosi önkormányzat képviselője is, Balogh Samu várostervező, a főpolgármester kabinetfőnöke személyében, aki kevesellte a Galvani híd építéséhez a társadalmi konszenzust. Emellett rámutatott: ahhoz, hogy a híd jól működjön, azaz levegye a forgalmat a belső városrészekről, be kellene vezetni a 400 forintos dugódíjat, még a híd előkészítő forgalmi számításai is. Ezért a főváros az építés előtt még egyszer alaposabban meggondolná, hogy a Galvani hidat építse-e (vagy az Albertfalvait), és hogy milyen feltételekkel.
Ha inkább egyetért Balogh Samu álláspontjával, a kisebb értékeket, ha inkább nem, akkor a nagyobbakat válassza.
Alapelv volt a vita elindításakor, hogy legalább egy, józan olvasói véleménynek is helyet adjunk. Kassay Tamás írta le – a híd megépítése mellett érvelve –, milyen most csepeliként élni a térségben híd nélkül, valamint hozzátette azt is, hogy ha a Belváros kisebb forgalmat akar, el kell tüntetni (föld alá vinni, megszüntetni) a parkolókat a belső kerületek utcáiról, így kevesebben akarnak majd autóval bemenni.
Ha inkább egyetért Kassay Tamás az álláspontjával, a kisebb értékeket, ha inkább nem, akkor a nagyobbakat válassza.)
Ha már kedves olvasónk ennyire belemelegedett a szavazásba, megkérdeznénk a véleményét arról is: hasznosnak találta-e a hídügyben szervezett vitát, illetve hasznosnak találná-e, ha a jövőben hasonlóan érzékeny, sokakat érintő kérdésekben ilyen társadalmi vitának adjunk helyet.
Ha inkább hasznosnak találta a Hídvitát, a kisebb értékeket, ha nem találta hasznosnak, akkor a nagyobbakat válassza.
Kell még híd Budapestnek? Vélemények összesítve a Hídvitában >>