Az SZFE új kancellárja: Ami az egyetemen zajlik, az közel jár a háborús helyzethez

A Hvg.hu-nak adott interjút a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) múlt héten kinevezett kancellárja, Szarka Gábor, aki ismét hangsúlyozta, hogy nem fogják erőszakkal felszámolni a hallgatók barikádját, azt ugyanakkor elmondta, hogy nem tartja normálisnak, hogy az igazgatásért felelős vezetőt sem engedik be az épületbe. Szarka emellett elmondta, hogy nem érzi ultimátumnak az új vezetőség ajánlatát, a diákokkal kapcsolatban azt érzi, hogy valaki belehajszolta őket a józan ész határain túlmenő cselekedetekbe, az őt kinevező kuratórium legitimitása pedig szerinte teljesen független tőle.

Szarka múlt heti kinevezése sokak számára meglepőnek tűnt, nem kis részben azért, mert korábban katonatiszt volt, véleménye szerint azonban semmilyen jelentősége nincs annak, hogy ezredesként szolgált. Mint mondta, utoljára az SZFE-nél jóval nagyobb Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végzett profilba vágó munkát, ezért szakmailag alkalmasnak érzi magát a kancellári posztra. A kinevezését nem úgy élte meg, hogy háborúba küldték, de azt hozzátette, hogy szerinte

a helyzet, amit az egyetemen belül kialakítottak, közel jár a háborús helyzethez.

Ő ugyanakkor állítása szerint nem akar harcolni, a kultúrharcos, ideológiai töltetről is inkább a kuratóriumot, illetve az egyetemfoglalókat kérdezné meg, különösen mert nem is ismeri a kultúra világát. Ezen egyébként nem is akar változtatni, állítása szerint elődjével ellentétben sem oktatásszervezési, sem művészeti kérdésekkel nem akar foglalkozni, csak az igazgatási részért felel. Arra, hogy vezetőként hogyan élte volna meg a mostani helyzethez vezető folyamatot, nem tudott válaszolni, az eljárással kapcsolatban azonban elmondta: a döntéshozók valószínűleg arra alapozhattak, hogy ha más egyetemeken, köztük a MOME-n is működik a dolog, akkor itt is működhet.

Azt persze érdemes kiemelni, hogy a MOME esetében másfél éves egyeztetési folyamat tetőzte be az egyetem által már évekkel azelőtt részletesen végigtárgyalt modellváltást, míg az SZFE-n sokkal erőszakosabban és sokkal rövidebb idő alatt akarták áttolni ugyanezt, és Vidnyánszky Attila személye is jelzésértékű volt a történetben. Azt Szarka is elismerte, hogy több párbeszédre lett volna szükség az elején, de ő akkor még nem volt részese a folyamatnak, amikor pedig már igen, arra készült, hogy a béke nagykövete lehet belőle, de úgy érzi, hogy erre nem volt nyitottság. Mint mondta, arra számított, hogy amikor megérkeznek, elindulhat egy párbeszéd a kuratórium és az egyetemi polgárok között, de most úgy látja, hogy ez tévedés volt.

A múlt héten belengetett nyolcpontos megegyezési javaslatról Szarka azt mondta, hogy a hallgatók ugyan ultimátumnak tekintették, szerinte viszont nem az – mint mondta, egy ultimátum esetében feltétel nélküli megadásról van szó, ők viszont álláspontja szerint tettek engedményeket a blokád feloldása és a sztrájk beszüntetése érdekében. Azt most is kiemelte, hogy erőszakot nem fognak alkalmazni a hallgatókkal szemben, de azt egyértelműen problémának látja, hogy a kinevezett vezetők nem férnek hozzá semmihez. Arra, hogy saját korábbi állítása szerint kívülről is hozzáfér a rendszerhez, és a levelezésére is rálát, nem reagált semmit, a bérek kifizetésével kapcsolatban pedig elmondta, szakmailag súlyos tévedések voltak a Telexnek nyilatkozó egyetemi bérszámfejtő megszólalásában, és hangsúlyozta, hogy a bérszámfejtés és a kifizetéshez szükséges papírok aláírása különböző dolgok. Ugyancsak ehhez kapcsolódóan ismét leszögezte, hogy ha valaki komoly ember, komoly vezető, akkor nem fog egy kocsi hátulján, egy kocsmában vagy egy kávézóban úgy pénzügyi dokumentumokat aláírni, hogy egyébként az egésznek a hátteréről mit sem tud.

Szarka a blokádról azt mondta, bízik abban, hogy a szerdai határidőig a diákok mégis meggondolják magukat, ő maga pedig nem a tiltakozás jeleit akarja leszedetni az épületről, hanem azt akarja elérni, hogy „ne egy 18-19 éves kislány kontrollálja a ki-bejárást, akinek semmi tapasztalata nincs”. Szarka szerint egyértelmű, hogy a tanköztársaságban valakitől érkeznek az utasítások, de a Soros-vonalat nem akarta feszegetni, csak arról beszélt, hogy alighanem vannak vezetők, akikkel beszélgetett volna az őt fogadó „arctalan tömeg” helyett. Mint kiderült, arra az esetre is van tervük, ha a blokádot nem oldják fel, de annak ellenére, hogy erőszakot nem akarnak alkalmazni, szerinte meg kell majd nézni, hogy a háttérből, a szervezők közül ki a felelős azért, hogy ez idáig fajult, hogy

olyan dolgokra is rávették a diákokat – egyfajta Stockholm-szindróma hatása alatt –, ami már túlmegy a józan ész határán, de ettől őket nem szabad bántani.

Szarka végezetül arról beszélt, hogy lehet a legitimitásról vitatkozni, de szerinte abból kell kiindulni, hogy az egész jogszerű, neki pedig az a dolga, hogy a jogszabályi előírások szerint végezze a feladatát. Állítása szerint minden tárgyalásra nyitottak, az autonómiáról is lehet tárgyalni, de őt nem kereste senki a túloldalról az elmúlt héten, amit kirekesztésnek élt meg. A kancellár újfent kiemelte az egyetem költségvetésének megduplázását és a bérek növelésének tervét is, de mint mondta, a válságkezelési csomagot csak egyben lehet elfogadni, nem lehet kiszedni belőle a vonzónak tűnő részeket. „Mondhatják, hogy még mit akarnak, de miután mindhárom fél kitette az asztalra a követeléseit, nem kellene már ezt tovább feszegetni. Az, hogy kinek milyen baja van a kuratóriummal, nem ebbe a tárgykörbe tartozik, én a munkáltatót képviselem, velem erről nem lehet tárgyalni” – fogalmazott a kancellár. Az SZFE helyzetéről korábban ebben a cikkben írtunk bővebben.

(Borítókép: Az SZFE diákjai az egyetem épületében. Fotó: Bődey János / Telex)