Bardóczi Sándor a Magyar Nemzet lejáratási kísérletének köszönheti, hogy most már formálisan is főtájépítész

Köszönettel tartozik a Magyar Nemzetnek Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze, a kormányközeli lap kukacoskodása miatt ugyanis most már hivatalosan is főtájépítész, nem „csak” tájépítészeti osztályvezető.

Igaz, a kettő tulajdonképpen ugyanaz, és a feladatai sem változtak. De lássuk be, jobban hangzik, hogy főtájépítész.

A – most már formálisan is – főtájépítész a Facebook-oldalán számolt be róla, hogy a Magyar Nemzet az elmúlt napokban őt pécézte ki, és több személyeskedő cikkben próbálták támadni őt.

Az egyik, nem túl erős lábakon álló támadási felület az lett volna, hogy Bardóczi nem is főtájépítész. Először Baán László, a Liget-projekt miniszteri biztosa kezdte el firtatni, hogy szerepel-e a kinevezésében hivatalosan is, hogy főtájépítész. Nem szerepelt, hivatalosan ugyanis Bardóczi 2020 óta „tájépítészeti osztályvezető” volt. Baán Bardóczi elmondása szerint elő is hozakodott ezzel nemrég egy háttérbeszélgetésen, amire a beszélgetésen jelenlévő újságírók is csak annyit reagáltak, hogy „És?”.

A kormányoldal viszont nem engedte el a forró nyomot, a Magyar Nemzet pár napja közérdekű adatigénylésben kérte ki Bardóczi munkaköri leírását (amit meg is kaptak). Ez már a budapesti főjegyző ingerküszöbét is elérte, aki nemes egyszerűséggel úgy döntött, legyen, formalizálja az informális titulust. És a biztonság kedvéért megírta a Magyar Nemzetnek, hogy Bardóczi eddig is „a munkakörének tartalmával összhangban, jogszabálysértés nélkül használta a munkaköri feladatainak köznapi, rövid, összefoglaló megnevezéseként a főtájépítész megjelölést”.

Így most már – nem kis mértékben Baánnak és a Magyar Nemzetnek köszönhetően – hivatalosan is főtájépítésznek nevezheti magát Bardóczi.

Hétfő reggel újabb cikkben álltak bele a főtájépítészbe „vagy mi fenébe”, ezúttal a méhlegelők miatt vették (megint) elő, és azzal vádolták meg, hogy ez az egész az ő fejéből pattant ki. Bardóczi Facebook-bejegyzésében ezt is cáfolta: a nyugati nagyvárosok már 15-20 éve üzemeltetnek hasonlókat. Egyébként egy ilyen méhlegelőnek esett neki nemrég Szentkirályi Alexandra is egy fűkaszával, Karácsony utána el is magyarázta, hogy ez miért nem volt annyira jó ötlet.

De belekötöttek a XVII. kerületi rákoskerti ligetes erdőtelepítésbe is. Bardóczi itt is tételesen cáfolta a cikkben foglaltakat: a helyiek nem tiltakoztak ellene, sőt, helyben élők kezdeményezésére indult el a projekt, a facsemeték nem száradtak el, 90 százalékuk megeredt, a csirkeháló pedig nem csapdának van körülöttük, hanem a vadak és a kutyák károkozása ellen védik a fiatal fákat.

A kormánymédia egyébként nem először szalad bele a pofonba a Bardóczi elleni hergelés hevében.

Nemrég a Metropol állapította meg nagy szakmaisággal, hogy elszáradtak a rakparti tölgyek, amik aztán egy héttel később kizöldültek. Tavaly pedig sikerült állami tulajdonost kihozniuk győztesként a Karácsony-gyom fotópályázaton.