A magyar kormány 500 liter misebort küld Ukrajnába

2022. május 30. – 14:08

Másolás

Vágólapra másolva

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára hétfőn, a budapesti lengyel plébánia elől útnak indította a magyar kormány Ukrajnának szánt legújabb segélyszállítmányát:

500 liter misebort.

A liturgikus célra használható, jó minőségű bort az Egri és a Veszprémi Főegyházmegye, valamint a Pannonhalmi Főapátság ajánlotta fel, a Magyar Katolikus Karitász gyűjtötte össze, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szállítja Lengyelországba, ahonnan a lengyel karitász jóvoltából jut el az ukrán templomokba.

Soltész a szállítmány indulásánál mondott beszédében azt mondta, az ukrajnai háborúnak súlyos gazdasági következményei vannak, és az élelmiszer-, ruha- és gyógyszerszállítmányok mellett legalább ennyire fontos a hitélet gyakorlásához nélkülözhetetlen eszközökkel, így például miseborral való támogatás. Az államtitkár elismerte, hogy „lengyel barátainkkal vitában állunk” ugyan, mert „mi továbbra sem vagyunk hajlandók” sem fegyvert, sem katonát küldeni Ukrajnába, de „minden együttműködésre készek vagyunk”, amellyel akár a Magyarországra menekült családoknak, akár a Kárpátalján vagy Belső-Ukrajnában maradt embereknek lehet segíteni.

De mi is az a misebor?

Mivel a magyar társadalom elenyésző hányada jár misékre, a Mandiner miseborriportja és a Borászportál cikke alapján talán nem haszontalan összefoglalni, mit is érdemes tudni a miseborról:

  • A misebor az oltáriszentség (latinul Eucharisztia) része. A megszentelt kenyér (ami ma már ostya) és a bor Krisztus testét és vérét jelképezi. Vagyis – és ezért a különbségért emberek tömegei haltak meg – a katolikus hit szerint a misebor magának Krisztusnak a vére, amit a hívők misén magukhoz vesznek.
  • Mivel a szentelt borból általában csak maga a misét tartó pap kortyol, így egy-egy misén csupán mintegy fél deciliter miseborra van szükség. De bizonyos jeles alkalmakkor – például nagycsütörtökön – a hívők is magukhoz veszik „Krisztus vérét” (ezt nevezzük két szín alatti áldozásnak).
  • A misebornak szőlőbornak kell lennie, nem lehet vizezett (csak liturgikus okokból tesznek bele minimális vizet), és mentesnek kell lennie az adalékanyagoktól, még hozzáadott cukor és tartósítószer sem lehet benne. A misebort természetes eszközökkel azonban lehet javítani, így például a mustsűrítmény és a savkoncentrátum hozzáadása megengedett, és kényszerűségből a kénezés felett is szemet huny az egyház.
  • Ugyan a vért jelképezi, a misebor leginkább fehér; ennek praktikus oka van, méghozzá az, hogy a liturgiában használt, jellemzően fehér kendőkből és terítőkből sokkal nehezebb kimosni a vörösbort. Az Ukrajnában meghatározó katolikus irányzat, görögkatolicizmus híveinél azonban egyre népszerűbb a vörösborral való misézés, amit „gazdagabb szimbolikája” miatt Magyarországon is már több püspök is ajánl.
Kövess minket Facebookon is!