Szépen kiejtett idegen szavak: menőség, vagy idegesítő tudálékosság?

2021. március 25. – 19:11

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Talán inkább az utóbbi. Mindenesetre vannak olyan oldalak, ahol vissza lehet hallgatni az idegen szavak autentikus kiejtését. Jó játék, ahol biztosan sok meglepetés fog érni bennünket.

Ennek a Zacc-posztnak voltaképpen csak annyi a célja, hogy ajánljak egy oldalt, amivel remekül el lehet szórakozni. Ha bárki meg szeretné hallgatni, hogy egy adott nyelven hogy ejtenek ki helyesen egy-egy kifejezést, érdemes ellátogatni a How to pronounce oldalra!

Magam úgy találtam rá erre az oldalra, hogy baráti körben a Borgen dán politikai filmsorozatról beszélgettünk, én ejtettem, ahogy leírva láttam, vagyis „borgennek”, míg a Koppenhágában otthonos barátom valami „boujen” hangzású furcsa alakot alkalmazott. Érdekelt a dolog, leellenőriztem, a dánok persze tényleg így emlegetik.

Ha magyarul beszélünk valamiről, mennyire legyen jó a kiejtésünk? Biztos tapasztalták már azt, hogy nagyon furcsa hallgatni, amikor egy magyar előadó rettenetes kiejtéssel citál egy angol idézetet, ismert kifejezést. Ám sokszor ugyanolyan idegesítő, ha egy magyar mondatsorba tökéletes hanglejtéssel, láthatóan autentikus, kint eltöltött évek alatt felszedett módon emelődik be egy idegen név, városnév, akár egy idézet.

A nyelv érdekes képződmény, általában az hangzik jól, amit és ahogyan a hétköznapokban használunk. Néha persze ez teljesen érthetetlen, a pszichológiában például globálisan is nagyon bevett Florence Goodenough rajztesztje. Ha a keresőbe beírjuk, hogy „gud” már első helyen ki is jön, hogy „gudinó-teszt”, mert valamiért itthon ezen a néven terjedt el a „gudináf”-teszt.

Premier League

Amíg nem volt kiemelkedő csapat a brit Premier League-ben a Leicester City, addig simán elment a „leicseszter”, most sokan megtanulták, hogy az „lesztör”, hallgassa meg.

Halkan hozzátehetjük, hogy más csapatok kint használt kiejtése nagyjából ugyanolyan messze van a hazai riporterek által emlegetett alaktól, mint a Leicester régi elnevezése, de ez senkit nem zavar. Álljon itt például a Wolverhampton kiejtése.

Mintha csak a szokáson múlna minden, a 7up üdítőt az emberek seven upként és nem hét upként kérik, de a 3m ragasztócsíkot három emként emlegetik az Ápiszban és nem three em-ként (a név eredete a Minnesota Mining and Manufacturing kifejezésből jön).

Furcsa városok

De nézhetjük a városneveket is. A nyelvújításkor vagy előbb/később teljesen elterjedtek a furcsa, magyaros elnevezések a városokra: Lipcse, Drezda, Fokváros, Bécs, mások meg nem terjedtek el egyáltalán, mint Istókhalma (Stockholm), vagy Kappanhágó (a Koppenhága persze szinte ugyanilyen).

Ha egy városnak van magyaros alakja, természetesebb, ha úgy használjuk,

„egy hetet töltöttem Párizsban”,

igaz, azt nem mondjuk, hogy Párizs Saint Germain. London leírva angolul is London, de elég furán nézünk arra, aki azt mondja, hogy jó volt itthon, de megyek vissza Lándönbe. Mi Londonba megyünk vissza.

Talán valami olyasmi lehet a ökölszabály, hogy ha magyarul beszélünk hazai környezetben, természetesebb a magyaros kiejtés, ha idegen nyelven adunk elő vagy társalgunk, akkor viszont már nem akkora tudálékos seggfejség az autentikus kiejtés.

Többes szám

Végül egy lazábban kapcsolódó tudálékosságról. Talán a nyelvtudorok legidegesítőbb féltudása egy idegen szó nyelvtani alakjának, többes számának ráerőszakolása a magyar nyelvre.

Igen, a paparazzi valóban a lesifotós többes számú alakja, az egyes szám az olaszban paparazzo (fiú) és paparazza (lány). De azért nem túl szívesen beszélgetünk olyannal, aki azt mondja, hogy jé, ott áll egy paparazza, vagy azt mondja, hogy ott jönnek a paparazzi.

Méretes baromságnak tűnne, mint az a klasszikus félműveltség is, amikor valaki a média mint a latin médium többes számú alakjából kiindulva, lehülyézi a médiák kifejezést használókat. A magyar nyelv jobban hangzik, egészségesebbnek tűnik, ha felveszi a magyar nyelv szabályait.

A török patlican szó azt is jelenti, hogy padlizsán, de azt is, hogy padlizsánok. De ha odasomfordálhatnánk egy kiváló csendéletfestő háta mögé, és megkérdezhetjük, hogy miket fest, mester, abba a tálba, akkor nem akadunk ki, ha azt mondja, hogy padlizsánokat.

De visszatérve a lényegre, tényleg jó szórakozás ez a kiejtős oldal, mindenki ellenőrizheti az őt foglalkoztató kérdést,

  • hogy ejtendő Slobodan Milošević szerb politikus neve,
  • az albánok, vagyis a sas fiai milyen furcsa kiejtés miatt lettek itthon szkipetárok,
  • vagy hogyan lehet dallamosan kiejteni a szlovák fagylaltot (zmrzlina)?

Bár utóbbit én végül csak egy másik oldalon találtam meg. Ezen.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!