KRESZ-reform: nagyobb mozgástér a száguldozóknak, sisak a rolleresekre és rengeteg hiba a tervezetben
Egy sor pontatlanság és jogi szempontból értelmezhetetlen ötlet szerepel az új KRESZ tervezetében Pető Attila autós oktató és Herpy Miklós közlekedési ügyvéd szerint. A Téma legújabb epizódjában beszélgettünk velük a Lázár János építési és közlekedési miniszter weboldalán január 20-án közzétett tervezetről, és szó esett arról is, hogy miért közlekednek sokan szabálytalanul Magyarországon.
A magyarok nem értik a KRESZ-szabályok értelmét
Miért történik évente 14-15 ezer személyi sérüléssel járó közlekedési baleset Magyarországon, és változtathat-e ezen az új KRESZ? Szakértőink szerint bár sokan ismerik a szabályokat, ezeket figyelmetlenségből, illetve tudatosan megszegik. Ennek Herpy Miklós szerint Nyugat-Európában uralkodó szemlélet, hogy a szabályokat azért kell betartani, mert csak így biztonságos a közlekedés, ezzel szemben Magyarországon nem létezik ilyen közmegegyezés. Ezért lehetséges, hogy sokan nem tartják be a sebességhatárokat, és a gyorshajtásnak csak az engedékeny bírságolási szabályok szabnak határt.
Lázár: Az átlagsebesség-mérés kellőképpen genyó rendszer
Régóta adott a lehetőség az átlagsebesség-mérés magyarországi bevezetésére, ami főként a gyorsforgalmi utakon, köztük az autópályákon segíthetne visszaszorítani a gyorshajtást, fejtette ki az ügyvéd. Az ehhez szükséges elektronikus eszközök nem a járművek pillanatnyi sebességét állapítják meg, hanem az ellenőrzött útszakaszon elért átlagsebességüket számítja ki a megtett út és az eltelt idő alapján. A megoldást Lázár János az új KRESZ kidolgozásának kezdetekor genyó rendszernek nevezte.
Sok tanulóvezető fejében zavar van Pető Attila szerint, aki több mint harminc éve tevékenykedik oktatóként és saját autósiskolát működtet Budapesten. A szakértő úgy látja, nem a szabályok ismeretének hiánya okozza a legtöbb balesetet, hanem az, hogy sokan nem tisztelik és így nem is tartják be azokat, miután megszerezték a jogosítványukat. Ennek Pető szerint részben az az oka, hogy sokan nem azt látják a szüleiktől példaként, hogy mindig betartják a KRESZ-t, és ezt a rossz mintát követik később a közlekedésben, illetve járművezetéskor.
Sokan lobbiztak a sebességhatárok emeléséért
A tervezet előkészítése során felmerült, hogy az új KRESZ-ben a jelenleginél magasabb sebességhatárt írjanak elő az autópályákon, idézte fel Pető Attila. Volt, aki szerint a németországi példát kellene átemelni a magyar jogszabályba, más pedig 160 km/órára növelte volna a sebességhatárt, más elképzelések viszont a sebességhatárok csökkentéséről szóltak, tette hozzá.
A közzétett tervezetben megmaradtak az eddigi sebességhatárok, és csupán lehetőséget biztosítanának az utak üzemeltetőinek, hogy bizonyos szakaszokon táblával jelezzék, hogy autóúton 110-nél, autópályán pedig 130-nál is gyorsabban mehetnek az autósok.
Az elektromos rollerek is bekerülhetnek a KRESZ-be
Kis- és nagyteljesítményű motoros rollerekre vonatkozó szabályok is szerepelhetnek az új KRESZ-ben, ami a szakértők szerint régi problémát kezelne a magyarországi közlekedésben. Az elképzelés szerint a kisebb, jellemzően 25 km/óra sebességre képes rollereket kerékpáros fejvédőben lehetne használni, és vezetésüket 12 éves kortól tennék lehetővé, míg az erősebb, legfeljebb 45 km/óra sebességre alkalmas típusok használatát egyebek mellett motoros bukósisak viseléséhez kötnék.
Herpy Miklós szerint nehéz helyzetben vannak a jogalkotók, mert egyelőre nincs egységes uniós szabályozás, és Magyarország még a környező országok szabályozásához képest is lemaradásban van. Pető szerint fejtörést okozhat a bérrolleres cégeknek, hogy ezeken az eszközökön nehéz megoldani a sisak tárolását, a bérlők pedig méretproblémával találkozhatnak.
Udvariasság, előzékenység, áldozathibáztatás
A régi és az új KRESZ is lefektet néhány alapelvet, amit minden közlekedőnek be kell tartania. Ez utóbbiak közt szerepel az udvariasság és az előzékenység, aminek különösen fontos szerepe lenne a zipzárelv betartásakor, vagyis azokban a helyzetekben, amikor egy megszűnő sávról kellene besorolniuk a továbbhaladó sávra a járműveknek, és ezt segíteniük kellene azoknak, akiknek elsőbbségük van. Herpy Miklós szerint a tervezet vitatható újítása, hogy amikor valaki észreveszi, hogy valaki más szabálytalanul, balesetveszélyesen közlekedik, haladéktalanul és hatékonyan mindent meg kellene tennie, hogy elhárítsa a veszélyt, és nem építhetne többé a bizalmi elvre.
Az ügyvéd attól tart, hogy a baleseti ügyek jelentős részében a felelősség megosztásához vezetne, hogy utólag bebizonyítják, a vétlen fél nem tett meg mindent, hogy megelőzze a bajt. Konkrét példaként a gyalogosátkelő helyek, új megnevezésük szerint a zebrák forgalmi rendjének átalakítását említette, amely szerint a gyalogosoknak nemcsak az úttestre lépés előtt kellene meggyőződniük arról, hogy biztonságosan át tudnak menni a túloldalra, hanem sávonként. Ez ahhoz vezethetne, hogy amikor valakit elgázolnak a zebrán, az az új KRESZ szerint felelős lenne a balesetért, ami az ügyvéd szerint áldozathibáztatás.
Az új KRESZ részletes szabályokat fogalmaz meg a kerékpáros közlekedéshez is. Ezek közt szerepel, hogy akár a járdán is tekerhetnének ott, ahol ezt nem tiltja külön tábla, illetve az eddigiekhez hasonlóan ezután is fogyaszthatnának alkoholt, amikor az úttesten közlekednek sőt, konkrét vér- és légalkohol-határértéket is meghatároznának a jogszabályban.
A Telex Téma KRESZ-tervezetről szóló epizódjában részletesen beszéltünk az új jogszabály bevezetésének várható lépéseiről, arról, hogy mennyire tudnak erre felkészülni az oktatók, illetve felmerült az is, hogy Lázár János honlapján egy héten át jogszerűtlenül, a kötelező adatvédelmi tájékoztatót mellőzve gyűjtötték a lakossági véleményeket, de ettől függetlenül is kérdés, hogy mennyire hatékony módszer ez egy ilyen összetett szabályrendszer véglegesítéséhez.
