Veszprém megyében már 1998-ban tarolt a jobboldal a Fidesszel – bár van néhány erős ipari múlttal rendelkező település (Várpalota vagy Ajka), ahol a baloldal is kapott némi esélyt –, majd 2010 után már a Jobbik is meg tudta vetni a lábát. Olyannyira, hogy az első egyéni győzelmét is itt érte el a párt: Rig Lajos Tapolcán egy időközi választást nyert meg. Komplex területiséggel és összetett választói magatartással rendelkező megyéről beszélhetünk, ahol jobboldali fellegvár léte ellenére 2014 és 2018 között pont itt vesztette el a kétharmadát a Fidesz; a fent említett Rig Lajos győzelmével. A Balaton északi partját is magába foglaló térség a turizmusáról is híres, de a Balaton beépítésével kapcsolatos vitáktól is hangos az utóbbi években. És a megye egyik legjobboldalibb városában, Pápán született az ország egyik baloldali miniszterelnöke is.
Veszprém megye alapvetően a fejlettebb térségek egyike, ahol a turizmusnak és az iparnak is jelentős szerepe van. A múltban a bauxitbányászat, valamint az arra épülő timföldgyártás és alumíniumkohászat volt a legdominánsabb ágazat. Ehhez köthető egyébként az utóbbi idők egyik legnagyobb hazai ipari katasztrófája, a 2010. október 4-én bekövetkezett ajkai vörösiszap-katasztrófa, mely tíz ember halálát okozta.
A regionális versenyképesség területi mintázata szempontjából fel lehet rajzolni egy nyugat-keleti eltérést, ami azt mutatja, hogy egy relatíve fejlettebb megyén belül is lehetnek jelentősebb jövedelmi eltérések.
Míg a nyugati részen Veszprém és Balatonfüred térsége jelentősen gazdagabb, addig az Ajka-Sümeg-Tapolca által közrefogott nyugati területek alapvetően szegényebbek.
A turizmus szerepe kiemelkedő a térségben, a Balaton jelentősége mellett számos vonzó dolog van még itt, többek között:
- a bortermelés és a gasztronómia (a hazai 22 borvidékből négy található itt: a Somlói, a Balaton-felvidéki, a Badacsonyi és a Balatonfüred-Csopaki);
- a természeti kincsek (Bakony, Monoszlón a Hegyestű, Tapolcai-tavasbarlang);
- és az épített örökségek (Sümeg és Nagyvázsony vára, vagy a szocreál ikonikus diákvárosa Zánkán) turisztikai látogatottsága is jelentősnek mondható.
2023-ban Európai Kulturális Főváros volt Veszprém, ami jelentős beruházásokat és események rendezésének lehetőségét jelentette a bakonyiaknak. A Balaton északi partja ugyanakkor nagyon jelentős – sokszor igencsak vitatott – ingatlanfejlesztések elsődleges célpontja is egyben, ahol nem egy esetben a helyi civilek széleskörű összefogása is kevésnek bizonyult egyes befektetői érdekcsoportok visszaszorításához. Mindezek eredőjeként mára több település egyszerűen közvetlen vízparti kapcsolat nélkül maradt (például Csopak).
A megye északi részének meghatározó települése Pápa, mely egyházi központként jelentős történelmi és kulturális örökséggel rendelkezik, ebből fakadóan a turizmus is kimagasló bevételi forrást jelent a helyieknek. Itt született a korábbi baloldali miniszterelnök, a DK elnöke, Gyurcsány Ferenc is, ettől függetlenül a települést mindig jobboldali polgármester vezette: 1990 és 2011 között Kovács Zoltán, majd Áldozó Tamás – habár a legutóbbi alkalommal csupán 330 szavazat döntött. A kihívója idén is Grőber Attila lesz, aki már nem az MSZP, hanem a DK tagjaként indul, de az összes 2022-ben összefogott ellenzéki párt beállt mögé.
Nyugaton kevésbé kiforrott a turizmus, ami az alacsonyabb jövedelmekben is megmutatkozik. Ajka és Tapolca inkább az ipari tevékenységekkel – először a szénkészletre alapozott üveggyártással, majd a bauxitra alapozott timföld- és bauxitgyapot-gyártással – termeli meg a térség jövedelmének jelentős részét.
Az ipari múlt ellenére a baloldal 1994 óta nem tudta a megye országgyűlési kerületeinek többségét megnyerni, de akkor is a hétből csak négyet tudott elhódítani, a maradék hármat a liberális SZDSZ szerezte meg. 1998-ban az összes kerületet vitte a jobboldal, 2002-ben csak a megye 7-es veszprémi, míg 2006-ban a 7-es veszprémi mellett az ajkai és a várpalotai kerületben tudtak a szocialisták győzni, az összes többit már akkor is a fideszes színekben induló egyéni jelöltek nyerték. 2010 óta pedig az összes „rendes” választás alkalmával a Fidesz-KDNP jelöltjei szerezték meg az összes mandátumot egyéniben.
Ez alól csak két kivétel volt 2014 és 2018 között: 2015-ben, amikor a fent említettel együtt két időközi országgyűlési egyéni kerületi választást is tartottak a megyében, és a kormányzó pártok vereséget szenvedtek.
Az egyik esetben a független színekben induló, de a baloldali pártok támogatását élvező Kész Zoltán a veszprémi kerületben szerzett mandátumot. Az időközi választásra azért volt szükség 2015 februárjában, mert a kerület képviselőjét, Navracsics Tibort uniós biztosnak nevezték ki. Az ellenzéki győzelem döntően a falusi szavazók távolmaradása miatt jött létre, annak ellenére, hogy a jobbikos Varga-Damm Andrea akkor még nem lépett vissza az ellenzéki térfélen legerősebb jelölt javára. A képviselő egyébként ma már az ellenzéki összefogás színeiben indul Veszprém 7-es számú választókerületében.
Pár hónappal később, 2015 áprilisában a 3-as (tapolcai) kerületben Lasztovicza Jenő kormánypárti képviselő halála miatt tartottak időközi választásokat, ezt nyerte meg a jobbikos Rig Lajos. Annak ellenére szerezte meg az egyéni mandátumot, hogy az MSZP-DK jelöltje, Pad Ferenc sem lépett vissza az esélyesebb javára. Részben ezek a választási eredmények is táplálhatták Vona Gábor 2018-as abbéli reményeit, hogy a külön induló ellenzéki pártok is képesek egyéni győzelmeket szerezni a Fidesszel szemben.
Ezzel a 2014 és 2018 közötti ciklusban időlegesen elveszett a kormánypárti koalíció kétharmados többsége a parlamentben. A két egyéni vereség és a közvélemény-kutatások nyomán akkor már volt, aki a Fidesz-KDNP bukását vizionálta – ekkor voltak az internetadó elleni tüntetések és a kitiltási botrány is –, 2015 nyarán azonban a migrációs válság új tematizációs lehetőséget jelentett a kormányoldalnak, mely a 2016-os kvótanépszavazáson keresztül kitartott egészen a 2018-as választásokig.
A független és kormánypárti színezetű polgármestereken kívüli városvezető csak Tapolcán, Ajkán és Szentbékkállán van. Utóbbi esetben a Magyar Vállalkozók és Munkaadók Pártjának polgármestere (Sárvári Csaba) azonban inkább tartható függetlennek, mintsem a kormánypártokkal szembeni politikát megfogalmazó városvezetőnek. Tapolcán és Ajkán azonban deklaráltan ellenzéki polgármester irányítja a településeket. Utóbbit az a szocialista Schwartz Béla vezeti, aki a posztot 2002 óta megszakítás nélkül tölti be, de korábban tanácselnöke is volt Ajkának. Tapolcát viszont a Fidesztől vette át még 2014-ben a Jobbik színeiben Dobó Zoltán, aki a legutóbbi választáson már közös ellenzéki jelöltként tudott újrázni. Mindketten idén is indulnak a város irányításáért kormánypárti kihívókkal szemben.
Annak ellenére, hogy a legutóbbi két országgyűlési választáson a megyében is növekedett a kormánypártok támogatottsága 1,8 százalékponttal, az ellenzéki vezetőknek van esélyük az újrázásra. Annál is inkább, mivel egyrészt ez a növekedés bőven elmarad az országosan megfigyelhető öt százalékponttól, másrészt számos megyei településen csökkent is a Fidesz-KDNP támogatóinak aránya.
Nagyon szoros eredmények alakultak ki például a Balaton menti településeken 2022-ben az országgyűlési választásokon az ellenzék országos veresége ellenére. Ez nem kis részben köszönhető a korábban már említett, sok vitával terhelt tóparti beruházások kétséges fenntarthatósági és társadalmi hatásainak. Tihanyban például 18 év után nem indul újra a kormánypárti polgármester, helyette hat független jelölt indul a posztért. A visszavonulás és a kormánypárti jelölt hiánya nem függetleníthető attól, hogy a településen egyrészt a kormánypárthoz kötődő elit mezőgazdasági épületeknek álcázott luxusingatlanokkal szórta tele a tihanyi tájat, másrészt pedig a lakóknak végül sikerült megakadályozni azt a villanegyedet, mely 5,3 hektárt vett volna el a jelenlegi Kenderföldek területéből.
A megyeszékhelyen ráadásul az ellenzéki lista teljesített jobban 2022-ben, így az ellenzéki közös jelöltként induló Hartmann Ferenc bízhat egy jobb szereplésben a királynék városát 2010 óta irányító kormánypárti Porga Gyulával szemben. Habár a sokszor előkerülő szabály itt is megfigyelhető, miszerint a hivatalban lévő polgármester jóval népszerűbb a pártjánál, hiszen 2018-ban sem szerepelt jobban 44 százaléknál a Fidesz, a polgármester mégis begyűjtötte a szavazatok több, mint a felét 2019-ben. Hartmann azonban már volt a 2006 előtti liberális városvezetés alpolgármestere is, így helyben biztosan beágyazottnak mondható. Kettejük csatája mindenképpen érdekesnek ígérkezik.
A kormánypártok a megye nyugati, szegényebb felében voltak képesek jelentősen növelni a támogatottságukat 2014 és 2022 között, míg a Balaton térségében – a korábban már említett beruházások nagyfokú környezetátalakító hatására – a Fideszre való szavazási hajlandóság inkább stagnál, sőt némely esetekben csökkent is. Az északi part fővárosának számító Balatonfüreden viszont például mind a DK-MSZP-Párbeszéd szövetségnek, mind a Momentumnak van saját polgármesterjelöltje a települést 2002 óta irányító Bóka Istvánnal szemben.
