Török Gábor: Kulcskérdés, hogy mi történt a Jobbik egymillió szavazójával

2022. április 03. – 20:54

Török Gábor: Kulcskérdés, hogy mi történt a Jobbik egymillió szavazójával
Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Török Gábor politológus a Telex élő választási műsorában segített a részvételi adatok értelmezésében, illetve abban, hogy mire érdemes figyelni a lassan szállingózni kezdő eredmények között. Szerinte a részvétel örömtelien magasnak számít, és a Jobbik négy évvel ezelőtti választói bázisa lehet a mérleg nyelve.

Este fél hétig az arra jogosultak 67,8 százaléka ment el szavazni. Négy éve ennél kicsit magasabb, 68,13 volt a részvételi arány ugyanebben az időben, de nagyságrendileg azonos részvételről beszélhetünk. A Telex választási műsorában többek között Török Gábor értelmezte az adatokat Munk Veronika és Fábián Tamás kollégáinkkal.

A választás napján több élő műsorban elemezzük a parlamenti választás részvételi adatait, este pedig folyamatosan követjük az eredményeket. Minden fontos helyszínen ott leszünk, a stúdióba pedig számos vendég érkezik hozzánk. A műsorokról további információt a Facebook-eseményben talál. A választási hírfolyamunkat pedig itt tudja követni.

Reálisan nézve ez a részvétel a plafon

Arra a kérdésre, hogy az előzetes várakozásokkal szemben miért nem lesz rekordrészvétel, Török Gábor azt hangsúlyozta, hogy ez a 70 százalék körüli arány magyar mércével mindenképp nagyon magasnak tekinthető.

„70 százalék fölé a részvétel szinte nem tud menni. [...] Gondoljunk már bele, tízből hét ember elment szavazni, ez rengeteg”.

Efölött mozgósítható állampolgár Török szerint csak maximum egy-két százalék lehet. A mai politikai rendszerben 80 százalékos részvétel nem reális, ezért szerinte nem kellene, hogy ez a 70 százalék bárkiben csalódást keltsen. A magasabb arányra vonatkozó mérésekről azt mondta, sokat szidjuk a közvélemény-kutatókat, de a részvételi becslés a legnehezebb műfaj.

A részvétel területi eloszlásában Török nem lát jelentős változást, a 18:30-as adatok alapján hagyományos magyar választói részvétel látható, magas budapesti, nyugati határszéli, Balaton-parti aránnyal. Ehhez jön most még Hódmezővásárhely és környéke a Márki-Zay–Lázár párharc miatt, de még ott sincs nagy különbség, csak nagyjából 2 százalékponttal lehetett magasabb a részvétel, mint négy éve.

Hová tűntek a Jobbik-szavazók?

Török azt is kiemelte a 70 százalék körüli részvétellel kapcsolatban, hogy „nagyon örömteli az elemzés szempontjából, hogy a 2018-ashoz ennyire hasonló adatot fogunk látni, mert sokkal könnyebben tudunk majd magyarázatot adni arra, hogy mi történhetett”. Négy éve az volt a közvélekedés, hogy ha összeadtuk volna a külön induló pártokra leadott ellenzéki szavazatokat, szinte fej fej mellett végzett volna az ellenzék a Fidesszel.

„Most ki fog derülni hamarosan, hogy mi történt az akkori ellenzéki szavazókkal, különösen a Jobbik egymillió szavazójával”

– mondta.

Török szerint aki most is szoros eredményt vár, arra számít, hogy nagyjából intakt maradt az ellenzéki tábor is. De ha tényleg az lesz, amit a közvélemény-kutatások mutatnak, hogy 5 százalékpontnál is nagyobb Fidesz-fölény alakul ki, az szerinte egyértelműen azt jelenti, hogy a Jobbik szavazói lemorzsolódtak, és vagy a Mi Hazánkhoz, és/vagy a Fideszhez pártoltak át nagy számban.

Mire érdemes most figyelni az érkező eredménydömpingben?

Ha maradnak a korábbi mintázatok, akkor három csoportba sorolhatóak a körzetek Török szerint: a nagy valószínűséggel ellenzéki többségűek: főleg budapesti körzetek, néhány megyei jogú város; a szinte biztosan fideszesek: a nyugati határmenti megyék, leszámítva a nagyvárosokat; illetve a billegő körzetek. Ez utóbbiakból az alábbiakat emelte ki mint érdekes körzeteket:

  • A már említett Hódmezővásárhely, amely szorosnak ígérkezik, de az inkább a Fideszhez közelebb álló körzet szerinte.
  • Szombathely, amely négy éve inkább kormánypártinak látszott, de most szorosabb eredmény várható. (Itt a fideszes Hende Csaba és az ellenzéki Czeglédy Csaba csap össze.)
  • Kiemelte még a veszprémi 1-es és 2-es körzetet, amelyek teljesen nyíltak.
  • Borsod 6-os körzetére, Szerencs és Tiszaújváros környékére megint a Jobbik egykori szavazói miatt érdemes figyelni. „Északkelet-Magyarországon a Jobbik szerepe, tehát hogy mi történt a Jobbik volt szavazóival, ez kulcskérdés lehet [abban], hogy merre billen a mérleg nyelve” – mondta.

Ködszurkálás és rettegés

Török Gábor szerint háttérbeszélgetések alapján egyértelmű, hogy a kormányoldalon nagyobb a magabiztosság, de kulcskérdés lesz a felülmérés is, hiszen a Fideszt rendre felülmérték korábban, nemcsak az országgyűlési, hanem a 2019-es önkormányzati választáson is, ahol például Tarlós István győzelmét várták, aztán viszonylag simán behúzta Karácsony Gergely.

Most mindenki azt próbálja kitalálni, mit jelent ez a részvételi arány, például hogy ha egy hagyományosan fideszes körzetben többen mentek el, az azért lehet, mert az ellenzék ügyesen mozgósított, vagy pont a Fidesznek sikerült még több embert az urnákhoz vinni.

„Ez a ködszurkálásoknak az ideje, és a rettegés ideje. [...] Ha van bármi igazságos a politikában, az mindig a választás napja, legalább négyévente egyszer a politikusok aggódnak amiatt, hogy hogyan döntenek a választók, és nem fordítva”

– mondta Török Gábor, hozzátéve, hogy személyesen azt tapasztalta napközben, hogy „minden politikus, bármelyik oldalról is érkezzen, ezt a napot borzalmasan éli meg”.

Vendégünk volt még Unger Anna, az ELTE politológusa is, akivel az országgyűlési választással egyszerre tartott, a kormány által gyermekvédelminek nevezett népszavazásról beszélgettünk, erről külön cikkben számolunk be. Egy-egy kollégánk pedig a Nemzeti Választási Irodából, illetve az ellenzéki összefogás és a Fidesz eredményvárójáról jelentkezett be. A teljes adás itt nézhető vissza:

A korábbi választásnapi adásokban a vendégünk volt többek között Hann Endre, a Medián közvélemény-kutató igazgatója, Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézettől és Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!