A zugligeti templomban kampányolt az ellenzék ellen egy plébános, és azt is elmondta, hogy kinek kell vezetnie az országot

2022. március 31. – 15:18

A zugligeti templomban kampányolt az ellenzék ellen egy plébános, és azt is elmondta, hogy kinek kell vezetnie az országot
Bese Gergő házszentelést tart a kormányfő hivatalának otthont adó Karmelita kolostorban vízkereszt napján, 2022. január 6-án. Mellette Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes – Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Bese Gergő arról beszélt a vasárnapi szentmise után a budapesti Zugligeti Szent Család Plébániában, hogy kormányváltás esetén az ellenzéki pártok megszüntetnék a hit- és erkölcstant, visszaállamosítanák az egyházi iskolákat, és elvennék az egyházi intézmények támogatását. Szerinte az a választás tétje, hogy fennmaradnak-e az intézményeik és a vidéki közösségeik. Arra is kitért előadásában, hogy a szexuális propaganda már itt van Magyarországon, az érzékenyítéssel foglalkozó szervezetek elsősorban a kisiskolásokat célozzák meg, mert ők még befolyásolhatók. Megnéztük az ellenzék választási programját, de nem találtuk nyomát, hogy mire alapozza vádjait Bese Gergő.

Eljutott a Telexhez egy felvétel, amin Bese Gergő római katolikus plébános az április 3-i választás tétjéről beszél a vasárnapi szentmise után a budapesti Zugligeti Szent Család Plébániában. A plébános gondosan ügyelt rá, hogy egyszer se mondja ki Márki-Zay Péter, az ellenzéki pártok, Orbán Viktor vagy a Fidesz nevét, de a kontextusból mindig lehetett tudni, hogy kire gondol, és melyik politikai oldal álláspontját támogatja.

Abból is lehetett volna sejteni, hogy a plébános a kormánypártokkal szimpatizál, hogy ott volt Orbán Viktor februári évértékelőjén a Várkert Bazárban. Sőt, még Bohár Dániellel, az egyik ismertebb fideszes influenszerrel szelfizett, és a közös fotót a Bese Gergő atya néven futó Facebook-oldalára is feltöltötte. A plébános neve onnan lehet ismerős, hogy ő szentelte fel januárban, vízkereszt napján a miniszterelnök hivatalának otthont adó Karmelita kolostort. (A budapesti Zugligeti Szent Család Plébániának nem Bese Gergő a plébánosa, hanem Bodor György, Bese máshol szolgál.)

Április 3-án 12 órától több élő műsorban elemezzük a parlamenti választás részvételi adatait, este pedig folyamatosan követjük az eredményeket. Minden fontos helyszínen ott leszünk, a stúdióba pedig számos vendég érkezik majd hozzánk. A műsorokról további információt a Facebook-eseményben találnak.

A plébános Szilvay Gergellyel, a kormányközeli Mandiner munkatársával tartott előadást a templomban Gyermekvédelem, gender és más kényes témák, valódi vagy álproblémák címmel. Szilvay a kormánypárti holdudvar első számú gender- és LMBTQI-ideológusa, tavaly jelent meg A gender-elmélet kritikája című könyve az Alapjogokért Központ kiadásában. Az előadás úgy nézett ki, hogy Bese és Szilvay felváltva beszélt: a plébános az egyház szerepéről és a választás jelentőségéről, a kormányközeli megmondóember pedig az LMBTQI-mozgalmakat és a transzneműséget kritizálta nagyrészt külföldi példákon keresztül.

Még az előadás előtt Bese a Telexet is megemlítette: „Már egy órája beszélek, és még semmit nem tudott idézni tőlem a 444 vagy a Telex. Általában tőlem nagyon szeretnek idézgetni, meg szoktak keresni, de hát a Jóisten áldása legyen rajtuk.”

Az ellenzék trójai falova

Az előadás felvezetőjében mindenkit arra kért a katolikus pap, hogy menjen el szavazni április 3-án, és lelkiismerete szerint döntsön. A fiatalokhoz szólva azt mondta: ne most lázadjanak a szüleikkel és a nagyszüleikkel szemben, mert az ő jövőjük a tét a választáson. Ezért fontos vasárnap „több jó ikszet betenni.”

„Ez most kemény világ, a ti bőrötökre megy a vásár.”

Ezután arról beszélt, hogy ő is elmegy szavazni, és lélekben azokat a gyerekeket is magával viszi a szavazófülkébe, akik az egyházra vannak bízva, esetleg hit- és erkölcstanoktatáson ülnek az állami iskolákban. Szerinte április 3-án két nagy „csomag” közül lehet választani, és az egyikben benne van a hit- és erkölcstan megszüntetése. „Ez is benne van abban a trójai falóban, amit tolnak elénk, hét gyermekkel és a katolikus mázzal” – mondta az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjére utalva. Ha pedig megszűnik ez a két tantárgy, akkor nem lesz pap azon a három településen, ahol ő a plébános, és máshol is veszélybe kerülnének a plébániák. (Besét tavaly nevezték ki Tass, Dunavecse és Szalkszentmárton plébánosává, addig Jánoshalmán szolgált káplánként.) „Ez a tét április 3-án, hogy dolgozhatunk-e tovább az Isten ügyéért.”

Bese örvendetesnek tartja, hogy 2010 óta megháromszorozódott az egyházi iskolában tanuló gyerekek aránya. Sok egyházmegye indult el az úton, hogy állami iskolákat vegyen át, de rengeteg munka, energia és pénz kell ahhoz, hogy egyházi lelkületűvé váljon egy korábbi állami iskola, magyarázta. Azonban ha kormányváltás lesz, szegregációra hivatkozva az állam minden olyan településen visszaveszi az iskolákat, ahol kizárólag egyetlen iskola működik, jelentette ki. Szerinte ez az ötvenes éveket, a kommunizmust idézné. Állítása szerint az államosítás terve Pátyon, egy lakossági fórumon hangzott el. Radó Péter oktatáskutató, az ellenzék oktatáspolitikai tanácsadója tavaly arról írt, hogy 2015-ben már 137 olyan település volt, ahol kizárólag egyházi iskola működött, ami sérti a szülőknek az Európai Unió Alapjogi Chartája által biztosított jogát, hogy gyerekeiknek a világnézetüknek megfelelő nevelést biztosíthassanak. És ha már a plébános a szegregációt említette: számos tanulmány mutatta be (mint például ez), hogy egyes településeken hogyan erősítette az oktatási szegregációt az egyházi iskolák megjelenése.

A plébános azt is állította, hogy hatalomra kerülése esetén az ellenzék felfüggesztené a vatikáni szerződést, ami alapján az egyházi fenntartású iskoláknak és szociális intézményeknek ugyanannyi támogatás jár, mint például az államiaknak. (Ugyanakkor szakértők szerint az egyházi iskolába járó gyerekekre sokkal több támogatás jut, mint azokra, akik állami iskolában tanulnak.) Ha így lesz, az egyháznak és a családoknak kell majd kipótolniuk a kieső forrásokat, az idősotthonokban 250-300 ezerre emelkednének az ellátási díjak, magyarázta.

„Ez is benne van a pakliban, nem kitaláció, ez leírva vagyon. Csak rá kell keresni, hogy dé-ká. A csomagban ők is ott vannak. Egy iksz és egyhetes csomagot kapsz. Résen kell lenni, mert az egyházi iskolák működése, léte a tét.”

A plébános azt mondta a hallgatóságnak, hogy az idősekre is gondoljanak, amikor a XII. kerületben választanak. (A XII. kerületben Fürjes Balázst indítja a Fidesz, az ellenzék jelöltje pedig a momentumos Hajnal Miklós.) Szerinte naivitás azt hinni, hogy az ellenzék csak át akarja tárgyalni ezeket a szerződéseket, „ezt mindig meg szoktuk szívni.”

Dicsérte a Magyar Falu Programot is, szerinte a támogatásoknak köszönhetően szerinte „kivirultak a települések”. Megújultak a templomok, rendben vannak az óvódák, a játszóterek, a temetők, az utak. „Jó végigmenni egy vidéki falun.” Az ellenzék azonban a vidéki közösségek megmaradását is veszélyeztetik, és ennek bizonyítására Dobrev Klárától idézett, akire csak egykori miniszterelnök-jelölt nőként hivatkozott, a neve kimondása nélkül. Bese szerint Dobrev azt mondta egy fórumon, hogy a templom az új stadion, a gyülekezetek feladata a templomok fenntartása, nem az államé. „Ugyanaz a csapat, amelyik a legnagyobb lesz az ellenzéki csapaton belül. Az összes egyházellenes, közösségeinket érő súlyos megcsonkítások ő náluk szerepelnek.” Kitért a klímaváltozásra is, elmondta, hogy azon a környéken, ahol szolgál, hónapok óta aszály van, tönkremehetnek a földművelésből, gazdálkodásból élő családok. Majd azt is megválaszolta, hogy melyik politikai erő tudja kezelni ezt a krízist. Spoiler: nem az ellenzék.

„Kedveseim, vagy olyan fogja vinni az országot, aki látott mezőt, vagy aki hétfele szalad, és hét embernek a hülyeségeit kell beledolgoznia valamibe. Akkor jöttök még vidékre hozzánk lisztért a spejzba. Mert nagy bajok lesznek.”

Rafkósak, mert a legfiatalabbakhoz mennek

Szilvayhoz kapcsolódva a plébános is szóba hozta az LMBTQI-témát és a meleglobbi veszélyeit. Bese szerint Magyarországon is jelen van a szexuális propaganda, kis késéssel hozzánk is begyűrűznek a tengerentúlon látott folyamatok. „Résen kell lenni, mert ez már jön befelé.” Több olyan Budapest-közeli, önkormányzati fenntartású óvodáról és iskoláról tud, ahol a Háttér Társasághoz hasonló eszmevilágú és értékrendű szervezetek tartanak érzékenyítő foglalkozásokat. Elmondása szerint van olyan alföldi iskola is, ahol csak tavaly 3-4 esetben kellett igazolniuk, hogy a gyerek náluk érettségizett, de akkor még más neme volt. Azt is elmesélte, hogy alig hitt a szemének, amikor a szülők elküldtek neki egy rajzfilmet, amiben két unikornislány egymásba szeret és puszilkodnak.

„Ezek azok a folyamok és csatornák, amiket az elején kell elzárni, mert utána olyan trutyi van a nyakunkban, hogy abból már nem jövünk ki. Ezért rafkósak, a legfiatalabb korosztályhoz mennek, mert tudjuk jól, hogy ők még formálhatók. Ami a középiskolában már berögzült, az a trehányság, amit otthonról hozott, az a következetlenség, a korlátok nem ismerése, azzal te már nem tudsz mit kezdeni. Csak ütni-vágni, jól odacsapsz. Ha óvodában meg alsó tagozatban elrontjuk, akkor tulajdonképpen a küzdelmet elvesztettük”.

Az előadás végén, egy kérdésre válaszolva Bese kifejtette, hogy a szexuális nevelést elsősorban a szülők feladatának tekinti, ami egyébként a kormány álláspontja is. A melegellenessé eltérített pedofiltörvény elfogadása után is azzal érvelt a kormány, hogy a szülők dolga a szexuális felvilágosítás, abba más – például civil szervezetek – nem szólhat bele.

Megkerestük a Zugligeti Szent Család Plébániát, hogy mi a véleményük Bese kijelentéseiről, etikusnak tartják-e, hogy a plébános burkoltan a Fidesz mellett kampányolt a hívők előtt, de nem kívántak nyilatkozni.

Nem találtuk nyomát, hogy mire alapozza vádjait a plébános

Nem először hozza fel az ellenzékkel szemben ezeket a vádakat Bese Gergő. Tavaly decemberben pont Szilvay Gergely készített vele interjút a Mandineren, ahol ugyanezeket mondta el, vagyis hogy az ellenzéki pártok hit- és erkölcstan megszűntetésére és a vatikáni szerződés szerződés felfüggesztésére, az iskolák visszavételére készülnek. „És mindez csak az, amiről már most tudunk, de mi lehet még a fejükben!” – mondta.

Megnéztük, hogy az ellenzék nyilvánosan elérhető választási programjában valóban szerepelnek-e a plébános által említett, az egyházat negatívan érintő tervek.

  • Vatikáni szerződés felfüggesztése: erre nincs utalás a programban, az viszont szerepel benne, hogy „megszüntetjük a Fidesz átláthatatlan egyház-finanszírozási gyakorlatát, amely jutalmazva-büntetve alázta meg a közösségeket.” Átláthatóan, szerződésalapú, költségvetésben rögzített módon nyújtanának támogatást.
  • Szociális intézmények finanszírozása: a „Partneri viszony a vallási közösségekkel” fejezet alatt az olvasható, hogy a szociális ellátás területén az állami vagy önkormányzati intézményekkel azonos feltételekkel
    támogatnák a vallásos intézményeket.
  • Oktatási intézmények finanszírozása: a finanszírozást szektorsemlegessé tennék, ugyanazok a szabályok vonatkoznának állami, az egyházi és az alapítványi iskolákra.
  • Egyházi iskolák visszavétele: erre sem találtunk utalást a 72 oldalas dokumentumban.
  • Hit- és erkölcstan megszüntetése: ehhez kapcsolódóan annyit találtunk az ellenzék tervei között, hogy felülvizsgálnák a Nemzeti alaptantervet és a kapcsolódó kerettanterveket.

A vatikáni szerződés felmondásáról és az egyházak privilégiumainak megszüntetéséről még egy 2013-as videóban beszélt Gyurcsány Ferenc, a DK akkori, 16 pontos választási programjában szerepeltek ezek az ötletek. Rétvári Bence 2020-ban vette elő újra ezt az akkor is már többéves videót azzal a felütéssel, hogy Gyurcsány elnyomná az egyházakat. Természetesen a kormánypárti sajtó is beszámolt erről.

A 444 korábban nagy vonalakban ismertette az ellenzék egyházügyi programját, amelynek kidolgozását a katolikus hitoktatói és zsidó közösségszervezői végzettségű Lukácsi Katalin fogta össze. Lukács 2017-ben lépett ki a KDNP-ből, és 2018 óta a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom alelnöke. A programon többek között Beer Miklós nyugalmazott katolikus püspök, Iványi Gábor vezető lelkész és Radvánszki Péter rabbi dolgozott.

A szakmai program egyik fő gondolata, hogy kormányváltás esetén az ellenzék igyekezne partneri viszonyt kialakítani az egyházakkal, hogy azok „ne legyenek többé a politika szolgálóleányai.” Rákérdeztek Lukácsinál, hogy mit csinálnának azokon a településeken, ahol csak egyházi iskola működik. Azt mondta, törekednének rá, hogy megvalósuljon az államnak az a kötelezettsége, hogy világnézetileg semleges közoktatást biztosítson, de ez nem mindenhol megvalósítható, ezért párbeszédet kezdeményeznének a fenntartókkal.

„Az államosításnak még csak az árnya se lebegjen fölöttünk, mert nincs ilyen szándék.”

Azt is leszögezte, hogy nem csökkentenék az egyházi fenntartású oktatási és szociális intézmények finanszírozását, hanem az állami szektorét növelnék meg. A hit- és erkölcstanórák terén sem terveznek változást, Lukácsinak az az álláspontja, hogy a hittanórákról elsősorban az egyházak dönthessenek.

Az ellenzéknek is van egy lelkésze

Nem egyedülálló a zugligeti templomban elhangzott burkolt agitáció. A Hvg.hu gyűjtése szerint egy budapesti katolikus plébános arról beszélt a gyülekezet előtt, hogy a keresztények nem támogathatják azokat a politikai erőket, amelyek „egyre jobban szabadabbá akarják tenni az élet határvonalainál a család és a nemi identitás meghatározásában hatályos törvényi szabályozást.”

A Németh Sándor vezette Hit Gyülekezetének március 26-i istentiszteleten a lelkész a kormány családtámogatási intézkedéseit és a „gyermekvédelmi” népszavazást dicsérte. De arra is látni példát, hogy egyházi szereplők direktbe kampányolnak a fideszes jelölt mellett. Böjte Csaba ferences szerzetes, az árva gyermekeket segítő Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója Farkas Sándor fideszes képviselő mellett állt ki egy videóban.

Az ellenzék oldaláról Iványi Gábor lelkészt, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetőjét lehet megemlíteni. Iványi évek óta hevesen kritizálja Orbánt és a Fidesz politikáját, nemrég pedig az ellenzék lehetséges köztársaságielnök-jelöltjeként is felmerült a neve (végül Róna Péter lett a jelölt), és mostanában többször felszólalt ellenzéki rendezvényeken.

Mi akkor is kérdezünk, ha valaki nem akar válaszolni Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogass