Szavazatvásárlás, buszoztatás, láncszavazás – választási őrszemekkel készülnek a civilek vasárnapra

2022. március 30. – 16:58

Szavazatvásárlás, buszoztatás, láncszavazás – választási őrszemekkel készülnek a civilek vasárnapra

Másolás

Vágólapra másolva

Akár három év börtönbüntetést is kaphat, aki szavazatot vásárol vagy ad el. Ehhez képest az ország számos pontján tömegével fordulnak elő visszaélések minden választás alatt. Több civil szervezet most összefogott, és a helyszínen próbálják megakadályozni a szavazatvásárlásokat és a láncszavazást. Farkas Franciska színművész pedig videóklippel kérte a romákat, hogy ne adják el a hangjukat.

„Magyarországon több ezer embert befolyásolnak a szavazati joguk gyakorlásában. Ez veszélyezteti a választások tisztaságát, ezzel Magyarország demokratikus berendezkedését” – mondta Bálint Mónika, a Civil Kollégium Alapítvány ügyvezető igazgatója a budapesti Kossuth téren tartott sajtótájékoztatón szerda délelőtt.

A Civil Kollégium Alapítvány, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az aHang Tiszta szavazás néven indított kampányt a választásokon történő visszaélések megelőzése és felderítése érdekében.

Szavazatvásárlás, láncszavazás, buszoztatás

Bálint Mónika szerint sokféleképpen lehet befolyásolni a szavazókat: ő ide sorolja a 13. havi nyugdíjat, a különböző adókedvezményeket, de vannak olyan méltatlan kísérletek is, mint a munkahelyi megfélemlítés. Ez érinti a közmunkásokat, önkormányzati dolgozókat, de vannak olyan vállalkozók is a magánszektorban, akik megpróbálják rákényszeríteni a munkavállalóikat, hogy valamelyik pártra szavazzanak.

Vannak aztán jóval ismertebb és látványosabb visszaélések is:

  • a szavazók szervezett buszoztatása,
  • a láncszavazás,
  • a szavazatvásárlás pénzzel, élelmiszerrel, ajándékkal,
  • a szavazólap lefényképeztetése és bemutatása és
  • mások helyett szavazás.

„Azt tapasztaltuk, hogy a választási törvény és az állam nem annyira biztosítja azt, hogy meg lehessen ezeket előzni. Ezért mi szeretnénk az állampolgárokat felkészíteni és eszközöket adni nekik, hogy ezeket meg tudják előzni” – fogalmazott Bálint Mónika a sajtótájékoztatón.

„Az elmúlt hetekben országszerte több mint félmillió embernek mutatták be a választási visszaélések és csalások leggyakoribb formáit online, illetve az ország negyven pontján szórólapok és egyéb kiadványok terjesztésével” – mondta Abdallah-Magdy Szabrina, az aHang országos főkoordinátora. A kezdeményezés részeként több olyan településen is tartottak fórumokat, ahol a korábbi választások tapasztalatai szerint előfordulhatnak visszaélések. Ilyen hely például Tiszavasvári is, ahová a 444 elment megnézni, milyen érvekkel győzködik a hallgatókat. Balogh Fruzsina, a Civil Kollégium Alapítvány munkatársa azt mondta: ha egyszerre soknak is tűnhet néhány ezer forint egy szavazatért, egy évre lebontva csak pár forint jön ki naponta.

„Ami meg szokta lepni a résztvevőket, hogy a szavazatvásárlás három év börtönbüntetéssel is sújtható. Az igaz arra is, aki megveszi a szavazatokat, de arra is, aki eladja a szavazatát”

- mondta Bálint a Telex kérdésére. A Tiszta szavazás aktivistái elsősorban azokat szeretnénk láthatóvá tenni, akik a szavazatokat vásárolják, és nem azokat, akik kiszolgáltatott helyzetükben a szavazatukat eladják.

Az aHang által toborzott „őrszemek” április 3-án több száz településén lesznek jelen, és a TASZ jogászainak segítségével dokumentálják az esetleges választási visszaéléseket, majd bejelentést tesznek a választási bizottságnak.

Bálint Mónika, a Civil Kollégium Alapítvány ügyvezető igazgatója a szervezet Kossuth téren tartott sajtótájékoztatóján – Fotó: Egyed Péter / CKA
Bálint Mónika, a Civil Kollégium Alapítvány ügyvezető igazgatója a szervezet Kossuth téren tartott sajtótájékoztatóján – Fotó: Egyed Péter / CKA

493 gyanús szavazókört találtak

A választási visszaélésekben főként azok a megyék érintettek, ahol magasabbak a szegénység mutatói és sok kiszolgáltatott ember él. A civilek szerint Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna megyék a legveszélyeztetettebbek, de Csongrád-Csanád, Komárom-Esztergom, Hajdú-Bihar, Pest, Somogy és Veszprém megyékben, sőt Budapest 8. és 9. kerületében is előfordulnak választási csalások.

A Választási Földrajz nevű Facebook-oldalnál a 2018-as választás adatai alapján négy mutató szerint nézték meg, hogy melyik szavazókörök a leggyanúsabbak a választási visszaélések szempontjából. Ide sorolható szerintük azok a körök, ahol

  • a napközbeni részvétel adataiban kiugró értékek tapasztalhatóak, azaz hírtelen nagyon sok választó jelenik meg a szavazóhelyiségekben.
  • Valamelyik egyéni jelölt támogatottsága meghaladja a 60 százalékot.
  • Az egyéni jelöltre leadott szavazatok száma magasabb, mint annak pártjára leadott voksoké.
  • Az átlagosnál magasabb a rontott szavazatok és a hiányzó szavazólapok aránya.

A szavazókörök leválogatása után 493 szavazókört kaptak ezzel a módszerrel. Ezek többsége (52 százalék) az ezer főnél alacsonyabb népességű településeken van.

A Borsod 3-as választókerületben található Ózd, amelynek a Bánszállás névű külterületén található 29-es szavazókör, iskolapéldája a fent vázolt mutatók együttállásának – írják bejegyzésükben.

Itt 2018-ban Riz Gábor, a Fidesz-KDNP jelöltje, a szavazatok közel 90%-át kapta, miközben dél körül, messze az országos átlag feletti mértékben látogatták a szavazóurnákat a helyiek.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye toronymagasan első a potenciálisan mozgósított szavazókörökkel rendelkező megyék képzeletbeli rangsorában, országosan pedig a tiszaújvárosi választókerület (Borsod-Abaúj-Zemplén 6.) az első.

Farkas Franciska: Ne add el a hangod

A választás tisztaságának ellenőrzésében oroszlánrészt vállalt egy másik szervezet, a 20k22 civil csoport is. A Számoljunk Együtt Mozgalom, az Egységben Magyarországért pártjai és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt közös kezdeményezésének célja az, hogy az ország minden szavazókörébe legalább két, a Fidesztől független delegált figyelhesse a szavazás menetét. A 20k22 első körben a feladatra húszezer embert akart összeszedni, a jelentkezési határidőig azonban 27 700-an jelentkeztek szavazatszámlálónak.

Persze nem minden önkéntesből válik majd végül szavazatszámláló. Ahogy ebben a cikkünkben már írtunk róla, egyes településeken a jegyzők nem éppen igyekeznek megkönnyíteni a delegáltak dolgait. Sok vidéki szavazókörben például szándékosan külön időpontra hirdetik meg a szavazatszámlálók eskütételét és az oktatásukat, jelentősen megnehezítve a sokszor több száz kilométerről odautazó önkéntesek dolgát.

A 20k22-vel együttműködésben segít a Tiszta Választásokért Alapítvány is voksolás szabályosságát megőrizni. A szervezet a szavazatszámláló delegáltaknak készített tájékoztató videókat arról, milyen feladataik lesznek a szavazás előtt, közben és után. Készültek továbbá mintabeadványokkal is, amelyek segítenek a szavazásokon tapasztalt csalások elleni kifogások és fellebbezések beadásában.

A szavazatszámlálás jelentőségére és a választási csalásokra más civil szervezetek is igyekeznek felhívni a figyelmet. Az Unhack Democracy egy Belgiumba bejegyzett nemzetközi civil szervezet, amit a 2018-as magyar választások után, a jövőbeni szabálytalanságok kiküszöbölése érdekében indítottak el.

A civil szervezet Számolj a demokráciáért! néven indított ismeretterjesztő oldalt, amin egyrészt elmagyarázzák, miért fontos a szabályszerű szavazatszámlálás, másrészt online tanfolyamot is készítettek a felkészüléshez. Ezen kívül híres színészekkel forgattak ismertető videókat arról arról, hogyan zajlik a választók befolyásolása és a választási csalások.

Egy videóklip is készült Farkas Franciska színésznővel, amellyel romákat próbálnak elérni, hogy ne adják el a szavazatokat. „A romák közül sokan élnek nagyon nehéz körülmények között, esetleg olyan környezetben, ahol a napi megélhetés is esetleges” – fogalmazott Farkas Franciska, a klip producere és szereplője.

„Ilyen körülmények között könnyű összekeverni az egyszeri ígéretet, a lekenyerezést a lehetőségeik valódi kitágításával.”

Azért készült el ez a dal – magyarázta -, hogy elérjenek hozzájuk, és elmondhassák nekik, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy szabadon döntsön a sorsáról.

Márki-Zay: Orbánnak van egy tízezres, halottakból álló hadserege

A szavazóköri visszaélések mellett bőven vannak problémák a külföldön élők levélszavazataival is. Ahogy az Átlátszó az erről szóló cikkében kiemeli,

2013 óta több mint 450 ezer ember iratkozott fel a levélben szavazók névjegyzékére, az időközben elhunytakról azonban nincsen pontos statisztika.

Az elmúlt években akár több tízezren is meghalhattak a regisztráltak közül, a Nemzeti Választási Irodához 2018 és 2021 között mégis csak 3085 külhoni szavazó halálhíre jutott el.

Az NVI tehát minden bizonnyal több ezer, de akár több tízezer már halott polgárhoz postázhatja ki a szavazólapokat, amelyek közül nem tudni, mennyit vesznek át a hozzátartozók, vagy töltenek ki aktivisták ellenőrizhetetlen módon. Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt erre mondta azt, hogy

„Orbánnak van egy tízezres, halottakból álló hadserege. Levélszavazó zombik. Az Éjkirály velük akarja megtartani a hatalmát.”

De problémás az is a levélszavazatoknál, hogy kik gyűjtik össze azokat az összeszámlás előtt. A levélszavazatokat bárki postára adhatja a külképviseletekre, de van mód helyszíni szavazásra is. Erdélyben például az úgynevezett Demokrácia Központokban lehet szavazni, ahol segíthetnek is a szavazáshoz szükséges azonosító nyilatkozat helyes kitöltésében. Csakhogy, miközben Magyarországon a szavazatszámláló bizottságok delegáltjai egymást ellenőrzik, a Demokrácia Központokban senki nem nézi, befolyásolja-e a jelen lévő megbízott, milyen pártra húzzák be az x-et.

Leadja az április 3-i magyarországi országgyűlési választások levélszavazatát egy férfi Magyarország csíkszeredai főkonzulátusán 2022. március 29-én – Fotó: Veres Nándor / MTI
Leadja az április 3-i magyarországi országgyűlési választások levélszavazatát egy férfi Magyarország csíkszeredai főkonzulátusán 2022. március 29-én – Fotó: Veres Nándor / MTI

Ezt az összeférhetetlenséget fokozták idén a Vajdaságban, amikor több településen is a Fidesz helyi szövetségese, a Vajdasági Magyar Szövetség aktivistái kézbesítették az országgyűlési választások szavazólapjait. Később az NVI is elismerte, hogy bár ez elvileg a Posta feladata lenne, most mégsem a szokásos eljárást alkalmazták. A Szabad Magyar Szó szerint ráadásul sokan Messengeren kaptak értesítést, hogy megjött a szavazólapjuk, és azt a helyi irodákban kellett átvenniük.

Azt, hogy az irodákban hogyan befolyásolják a szavazókat, esetleg kitöltik-e nekik a szavazólapokat, természetesen senki nem ellenőrzi. Az ügyben a kutyapárt a Kúriához is fordult, de ők csak azt állapították meg, hogy nem az NVI feladata ennek az ellenőrzése.

Mi akkor is kérdezünk, ha valaki nem akar válaszolni Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogass