Itt a választási hajrá: lezárult az átjelentkezési, külképviseleti és a szavazatszámlálók bejelentését érintő határidő

Pénteken 16 órakor három fontos határidő is lejárt az április 3-ai országgyűlési választással és a vele párhuzamosan futó népszavazással kapcsolatban. Eddig az időpontig lehetett benyújtani az úgynevezett átjelentkezési kérelmüket azoknak, akik a választáson és országos népszavazáson nem a lakcímük szerinti szavazókörben kívánnak/tudnak voksolni.

Azok, akik pedig külföldről szeretnének szavazni, és rendelkeznek magyarországi lakcímmel – azaz a szavazás napján külföldön tartózkodnak – szintén március 25-én 16 óráig adhatták be átjelentkezési kérelmeiket. Nekik személyesen, a hozzájuk legközelebb fekvő külképviseleten lesz majd lehetőségük a voksolásra. Ennek nehézségeiről, valamint a külföldön élő (minden számítás szerint) több százezer magyar állampolgár megkülönböztetéséről ebben a cikkünkben, a részvételüket segítő és ösztönző kezdeményezésekről pedig ebben a cikkünkben számoltunk be.

Ugyanakkor egy másik, igencsak fontos határidő is lejárt: 16 óráig volt ugyanis lehetősége a pártoknak és civil szervezeteknek szavazatszámlálók delegálására a szavazókörökbe. Ez utóbbi azért különösen jelentős, mert az idei választáson a korábbiaktól eltérően az ellenzéki pártok összefogva civil szervezetekkel hónapok óta azon dolgoztak, hogy a korábbiaktól eltérően a lehető legtöbb, vagy akár minden településen ott legyenek az általuk delegált szavazatszámlálókkal április 3-án.

És sikernek is tűnik a 20k22 civil csoport által – valamint a Számoljuk Együtt mozgalom által az Egységben Magyarországért szövetséggel és a Magyar Kétfarkú Kutya Párttal együtt – kezdeményezett akció, melynek a célja az volt, hogy április 3-ai országgyűlési választáson az összes magyarországi szavazókörbe legalább két embert küldjenek a jelölőszervezetek, azaz ezek a delegáltak érdemben figyelni tudják majd a szavazás menetét és annak tisztaságát.

A 20k-nál szerdáig lehetett jelentkezni szavazatszámlálónak, eddig az időpontig az eredetileg kijelölt húszezres minimum célnál jóval többen, 27  700-an jelentkeztek.

Az előforduló kellemetlenségek ellenére a szavazatszámlálásra jelentkezők többsége vállalja is a munkát, állítják a civilek. Ugyanakkor nem lesz mind a 27  700 regisztrált emberből szavazatszámláló, ugyanis – ahogy erről már korábban is írtunk – nem biztos, hogy minden jelentkező tudja vállalni az ezzel járó feladatokat. Már csak azért sem, mert ez néhány esetben egészen szokatlan kihívások elé állítja az arra vállalkozókat.

Pedig a toborzás az ellenzék részéről gyakorlatilag már az előválasztás lezárulta után elkezdődött. Múlt péntekig a „jelöltek és jelölő szervezetek” összesen 15 ezer szavazatszámláló bizottsági tagot delegáltak, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) szerint ők „az eskü- vagy fogadalomtételt követően gyakorolhatják jogaikat”, és a 20k22 nevű szervezet – ahogy oldaluk is hirdeti –, amelynek különféle iparágakban dolgozó, tapasztalt magyar szakemberek dolgoznak, mindent meg is tett azért, hogy ezek a jelentkezők végül érdemben ellenőrizhessék majd a 2022-es országgyűlési választásokat.

Ezek a civilek mindannyian a Tiszta Választásokért Alapítvány önkéntesei, akik a pártokkal és más civil szervezetekkel együttműködve vállalták azt, hogy toboroznak 20 ezer szavazatszámlálót, és számukra biztosítják a szükséges képzést, illetve megszervezik a beosztást. A választás napján pedig ugyanők segítenek majd a rendellenességek regisztrálásában, illetve az azokat követő esetleges jogorvoslati folyamatok koordinálását is támogatják. Sőt, a visszaélések bejelentéséhez külön felületet is létrehoztak, hiszen a korábbi választások tapasztalatai alapján erre könnyen nagy szükség lehet.

Feleslegesen utaztatják a szavazatszámlálókat?

Bár a civil szervezetek jelentős erőket mozgósítottak idén azért, hogy segítsék a szavazatszámlálásra vállalkozókat, egyes településeken ezeknek az aktív magyar állampolgároknak nem könnyíti meg a dolgát az önkormányzat vagy az éppen ott tevékenykedő jegyző. A szavazatszámlálóknak ugyanis két, egymástól külön időpontban zajló kötelezettségük van: értelemszerűen az egyik, hogy a választás napján már reggel 5:30-tól a szavazókörben kell tartózkodniuk egészen a nap végéig, ami akár éjfélkor, vagy még később is lehet. A másik pedig az eskütételen való részvétel a számlálási településen, illetve annak közelében a választást megelőző héten.

Azoknak ugyanis, akik szavazatszámlálónak jelentkeztek, lehetőségük volt bevállalni, hogy elmennek olyan kisebb településekre önkéntesként – akár száz kilométereket is utazva –, ahol korábban nem volt ellenzéki szavazatszámláló.

Több olyan beszámoló is érkezett azonban önkéntes szavazatszámlálóktól a Telexhez, amelyek szerint bizonyos helyeken nem igazán becsülik, sőt, kifejezetten nehezítik a helyzetüket. Az egyik ilyen eset, mikor a szavazatszámláló egyeztetett a jegyzővel egy időpontot a delegálti felkészítő oktatáshoz és az eskütételhez, értelemszerűen ugyanazon napra. Ezután nem sokkal azonban visszahívták az érintettet, hogy mégis öt napon belül esküt kellene tennie, ezért még a héten, reggel el kellett utaznia a településre, noha az oktatás időpontja nem változott, az marad jövő héten. Így volt olyan delegált, akinek gyakorlatilag feleslegesen kellett a kötelezőnél eggyel többször megtenni a sok esetben száz, vagy akár több száz kilométeres utat azért, hogy végül valóban felügyelhesse a választások tisztaságát.

„A választási bizottság már összeszokott közösség”

Más szempontból is érdekes a falvakban a szavazatszámlálók fogadtatása. Egy-egy vidékre delegált szavazatszámláló például arról számolt be lapunknak, hogy igencsak érdekes eskütételen vett részt azon a településen, ahova kiküldték. Az érintett hosszú egyeztetés után – amiben próbálta kideríteni, mikor lesz a választási bizottság alakuló ülése – csak annyit tudott meg, hogy olyan nem is lesz, mert „ez a választási bizottság már jól összeszokott közösség, és már 2019-ben megalakult.” Végül legalább sikerült leegyeztetni az eskü időpontját.

Miután ténylegesen lezajlott az eskütétel, forrásunk próbált információkat szerezni a további feladatairól és magáról a faluról. A feladatokkal kapcsolatos kérdésre lényegében az volt a válasz, hogy semmi dolga nincs, a jövő heti oktatáson sem kötelező a részvétel. A választási bizottságnak ülése nem lesz, mivel az „elnök tapasztalt már, mindent tud”, a jegyzőkönyvvezető másik faluból jön, ő is „tud mindent”. Arról se a jegyző, se a polgármester nem tudott nyilatkozni, hogy a faluban hány választó van, de azt elmondták, hogy

„200-nál több nem jön szavazni”.

A 2k22 az idevágó tapasztalatokat érintő kérdéseinkre arról számolt be: valóban érkeztek visszajelzések arról, hogy bizonyos esetben a jegyzők nem támogatóak. Azt feltételezik azonban, hogy nem direkt hátráltatás történik, hanem egész egyszerűen a helyzet újszerűsége okozza ezeket a problémákat, hiszen a jegyzők és a választásnapi szervezők számára sem megszokott, hogy ennyi új önkéntes szavazatszámláló vesz részt a folyamatban. Emellett a delegálás is megváltozott, hiszen idáig papíralapon kapták meg a delegálást a pártoktól, most a 6 ellenzéki párt meghatalmazottjaként, a Tiszta Választásokért Alapítványtól egyetlen, elektronikus aláírással ellátott delegáló dokumentumot küldenek nekik – írták a Telexnek a civilek.

Ilyen jellegű panaszokról, illetve arról, hogy volt-e olyan eset, hogy egy szavazatszámláló eskütételét nehezítették a kijelölt választókerületben, megkérdeztük a Nemzeti Választási Irodát is, tőlük azonban a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.

Idén jobban figyelnek a választás tisztaságára

A 2018-as választás után jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik szerint akár csalás is történhetett a választáson, különösen azokon a kistelepüléseken, ahova egyáltalán nem jutott ellenzéki szavazatszámláló. Szisztematikus csalás az idevágó szakértői jelentés szerint nem történt 2018-ban, de utólagos elemzésekből több helyen az világossá vált, hogy

azokban a szavazókörökben fordult elő az átlagosnál jóval több érvénytelen szavazat, ahol nem volt ellenzéki delegált.

Az idei projekt jelentőségét tehát jól mutatja a 2018-as választáson tapasztalt hiányosságok sora. A négy évvel ezelőtti választások fő oka ugyanis sokak szerint éppen az volt, hogy a szavazatszámláló bizottságok 40 százalékában nem volt elegendő, vagy bizonyos esetekben abszolút nem is volt ellenzéki szavazatszámláló. Ideális esetben minden oldalt 2-2 delegált képviseli egy ilyen bizottságban, ez négy éve közel sem valósult meg.

Amennyiben összesítjük ezeket a számokat, akkor a nem kormánypárti szavazatszámlálók valamivel ugyan többen voltak, ám 2018-ban az ellenzéki pártok közt nem volt még érdemi együttműködés. Ezért fordulhatott elő az, hogy minden harmadik szavazókörre csupán egy ellenzéki szavazatszámláló jutott, tízből egy szavazókörben pedig egyetlen ellenzéki szavazatszámláló sem volt.

Online tananyag is segíti a csalások megakadályozását

A szervezetlenségen túl az is jellemző volt, hogy a bizottságokba delegáltak nem voltak kellő mértékben tájékoztatva arról, hogy pontosan hogyan zajlanak le egyes folyamatok, ez pedig tovább növelhette az érvénytelen szavazatok számát négy évvel ezelőtt. A 20k22 ezt a problémát akarja megoldani a delegáltak kellő mértékű felkészítésével. De a szavazatszámlálás jelentőségére és a választás tisztaságának védelmével kapcsolatosan indított kampányt még januárban az Unhack Democracy nevű civil szervezet is. A Számolj a Demokráciáért! elnevezésű projektjükhöz külön oldalt is létrehoztak, ahol a szavazatszámlálással kapcsolatos fontos kérdésekre igyekeznek válaszolni.

Emellett létrehoztak egy E-learning-anyagot is, ahol nyolc modulon keresztül készítenek fel minden szavazatszámláló bizottsági tagot arra, hogy ha ténylegesen észre kell vennie, illetve fel kell lépnie a csalás gyanújával szemben.

A rossz tapasztalatok jó kezelését érintő tudás átadása érdekében a Számolj a Demokráciáért! is részletesen foglalkozott azzal, hogy az előző választás során milyen visszaélések történtek. A 2018. óta lezajlott három választás során, illetve ezek után több mint 1000 szavazatszámláló beszámolóját gyűjtötték össze. Vizsgálataikból kiderült:

„az adminisztrációs hibák és csalásgyanús esetek mérhetők és befolyásolhatják a választás eredményét, valamint gyengítik a választásokba vetett bizalmat.”

A visszaélések háttérben a nem megfelelően felkészített szavazatszámlálók mellett a verbális erőszakkal való lebeszélést és a helyi függőségi viszonyrendszereknek való kiszolgáltatottságot nevezték meg, mindezen pedig érdemben változtathat a helyzet, hogy idén – a többek között Bödőcs Tibor, Nagy Ervin, Csákány Eszter, Gryllus Dorka, Lovasi András és sok másik híres színész és énekes felsorakoztatásával zajlott – kampányuk nyomán ilyen nagy számban, és az alapismereteket és a szavazatszámlálás érdemi menetét, szabályait, feltételeit ismerő delegáltak jelenlétében zajlik majd a választás országszerte.