Orbán kihűlt kődarabhoz hasonlította Márki-Zayt, Márki-Zay egyre fáradó arccal azonosította Orbánt

2022. március 15. – 18:55

Orbán kihűlt kődarabhoz hasonlította Márki-Zayt, Márki-Zay egyre fáradó arccal azonosította Orbánt
Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Kormánypárti békemenettel és ellenzéki nagygyűléssel zajlott az idei március 15., amelyet beárnyékolta a szomszédos Ukrajnában zajló háború. A felszólalók a háborús történések mellett reagáltak a pár nap múlva következő országgyűlési választásra is: Orbán szerint hamarosan békepárti jobboldal vagy háborús baloldal között választunk, míg Márki-Zay szerint Kelettel szemben Európát kell választani. Március 15. öt pontban.

1. Ünnep a háború árnyékában

Várható volt, hogy az idei március 15-ét beárnyékolja az orosz-ukrán háború, és az ünnepi rendezvényeken a szervezők, illetve a felszólalók valahogy reagálni fognak a háborús történésekre. (Percről percre tudósításunkat itt olvashatják.)

A kormánypárti békemenetet ezúttal nem a baloldal, Soros, Gyurcsány vagy a brüsszeli döntéshozók ellen hirdették, hanem a felvonulók által tartott molinón a „No war” felirat szerepelt. Az Orbán Viktor előtti pulpituson a felirat „Béke és biztonság” volt, és a miniszterelnök a beszédben is arra koncentrált, hogy a béke pártján van. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor harciasan támadta a baloldalt, de erre még visszatérünk a 3. pontban.

Az ellenzék annyiban reagált a háborúra, hogy Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz elnök közös képét tette ki a Békemenet útvonalára, illetve a Békemenettel szemben az ellenzéki rendezvényen ukrán zászlók és ukrán kokárdák is megjelentek.

2. Megvolt a választás előtti számháború

Az idei március 15-én az ellenzék nem adta át teljesen az utcákat a Fidesznek, és míg a Békemenet a budai Komjádi uszodától a Margit-hídon át a Kossuth térig tartott, Márki-Zay Péter és az ellenzéki pártok a budai Műegyetem rakpartra hirdetett nagygyűlést.

A köztévén már a közvetítés közben elhangzott, hogy az ellenzék a Március 15-e téren találkozott volna, de aztán ott 300-an sem voltak, míg a Békemeneten több százezren voltak. Ennek a valóságtartalmát mindenki eldöntheti maga, ha a felülről, madártávlatból készült fotókat nézi meg. Ezeken látható, hogy a kormánypárti rendezvényre sokkal többen mentek el – eleve a Kossuth tér is jóval nagyobb, mint a Műegyetem előtti rakpartszakasz. Az ellenzék ugyanakkor vigasztalódhat azzal, hogy többen gyűltek össze, mint október 23-án a Hősök terénél, és a Szabadság hídtól a BME D épületéig megtöltötte a rakpartot.

A Békemenetnél viszont nagyságrenddel több ember gyűlt össze, a tömeg megtöltötte a Kossuth teret és az Alkotmány utca Parlamenthez közel eső részét. Orbán Viktor meg is jegyezte a beszédében, hogy „nagyon jól nézünk ki, talán még sosem néztünk ki olyan jól, mint éppen ma”.

Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex
Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

3. Orbán narratívája: békepárti jobboldal vagy háborús baloldal

A miniszterelnöki beszéd egyrészt a béke melletti kiállásról szólt, másrészt pedig az ellenzék támadásáról. Orbán Viktornak ezúttal azt a feladatot kellett retorikailag is megoldania, hogy úgy tüzelje fel és mozgósítsa a szimpatizánsait a választásokra, hogy eközben a békét hirdeti.

A beszédét rögtön azzal kezdte ugyanakkor, hogy továbbra is harcolni fog a nemzetközi média, a brüsszeli bürokraták és Soros György – és persze a baloldal ellen. Az ellenzéki ellenfelét meg nem nevezve azt mondta Márki-Zay Péterről:

az üstökösnek hitt miniszterelnök-jelöltjük földbe csapódott, kihűlt kődarab. Beleállt a földbe az egész baloldali miskulancia.

Orbán az egész beszéd alatt magabiztosan beszélt a választási esélyeiről: „nem is emlékszem, mikor álltak utoljára ilyen jól a csillagok 19 nappal a választás előtt”. A választás tétjéről pedig azt mondta: „választás tétje: békepárti jobboldal vagy háborús baloldal”. Szerinte ugyanis „a baloldal beletámolyogna a háborúba, magyar katonát és fegyvert küldene a háborúba” (itt Márki-Zay Péternek korábbi a nyilatkozataira célzott, miszerint ha a NATO úgy dönt, akkor Márki-Zay is támogatná a fegyveres beavatkozást). Orbán úgy fogalmazott: „nagy veszély ellen a nagy győzelem a legjobb orvosság ezt a választást meg fogjuk nyerni és akkor béke, biztonság és nyugalom lesz”.

Magáról a háborúról úgy beszélt Orbán, hogy feltűnően nem ítélte el az orosz agressziót, és nagyhatalmi sakkpartiként jellemezte a történéseket. „A háborúkat nem értünk, nem a mi érdekünkben vívják”, illetve

„Közép-Európa csak egy sakktábla, Magyarország is csak egy bábu a világhatalmak számára, és ha céljaik úgy kívánják, fel is áldoznak bennünket”.

Orbán szerint a mi érdekünk, hogy „ne legyünk gyalogáldozat valaki más háborújában”, „egyetlen magyar sem kerülhet az ukrán üllő és az orosz pöröly közé, se katonát, se fegyvert nem küldünk a harcterekre”.

Fotó: Németh Sz. Péter / Telex
Fotó: Németh Sz. Péter / Telex

4. Márki-Zay Péter narratívája: Kelettel szemben Európát válasszuk

Az ellenzéki nagygyűlés sokkal több felszólalót hozott, mint a kormánypárti, Márki-Zay Péter mellett ugyanis felszólalt:

  • Iványi Gábor metodista lelkész, aki végül nem lett a közös ellenzéki államfőjelölt. (Jelzésértékű, hogy Róna Péter nem kapott szót).
  • Donald Tusk volt lengyel miniszterelnök, az Európai Tanács volt elnöke, aki Orbánt többször támadta az oroszbarátságáért. (Orbán annyiban visszavágott, hogy a beszédében úgy fogalmazott: „Donald Tusk maga a fekete macska, aki bajt hoz az ember fejére”.)
  • A hat párt egy-egy vezetője, aki ismertette az ellenzék 12 pontját,
  • illetve a végén Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt.

A rendezvényen többször, visszatérően elhangzott a kampánydaluk refrénje, „a hatalom a népé”, ám a fő üzenet, amely több beszédben is előkerült: az ellenzék a Nyugat, Európa pártján van, míg a Fidesz a Kelet, illetve Putyin támogatója – és e két irány közül kell választani április 3-án.

Donald Tusk például azt mondta: „Orbán Viktor és csapata megdolgoztak azért, hogy egész Európában a leginkább Putyin-párti kép alakuljon ki róluk.” A DK-s Dobrev Klára azt mondta, „csak a magyarokon múlik, hogy igenis válasszanak: Európa, most vagy soha!”

Márki-Zay Péter pedig úgy fogalmazott, hogy

„egyes-egyedül egy történelmi választásunk van, hogy a Kelettel szemben Európát válasszuk, az önkénnyel szemben a Szabadságot válasszuk.”

Márki-Zay beszédében annyi meglepő volt, hogy ő Putyin nevét nem ejtette ki.

5. A kisebb pártok eltérően reagáltak a háborúra

A kisebb pártok közül a Kétfarkú Kutyapárt adománygyűjtő bulit szervezett az ukrajnai menekültek számára, a Mi Hazánk pedig a NATO-csapatok Magyarországra telepítése ellen tiltakozott március 15-én.

A Toroczkai László-féle Mi Hazánk Mozgalom „függetlenségpárti nagygyűlés” nevet adta a rendezvényének, amelyet a Nemzeti Múzeum mellett tartott. A gyűlésen elsősorban a NATO-csapatok Magyarországra telepítése ellen tiltakoztak. A háborúról Dúró Dóra parlamenti képviselő azt mondta, semmi közünk hozzá, ennek ellenére Orbán is lehetővé teszi, hogy amerikai NATO katonák itt állomásozzanak, ezzel belekeveri az országot a konfliktusba. Felemlegette, hogy egyedül szavazott nemmel arra a nyilatkozatra, amiben a magyar képviselők támogatták Ukrajna EU-csatlakozását. A Mi Hazánk a kampányát korábban a Covid-diktatúra elleni tiltakozásra építette, a járványügyi korlátozások eltörlésével azonban láthatóan keresik az új kampánytémát.

A Kétfarkú Kutyapárt nem tartott most vonulást, mint október 23-án. Mint közleményükben írták, adománygyűjtő bulit szerveztek „Pléd, matrac, tartós élelmiszer” jelszavakkal a Nyugati térre. Mint közölték: „hogy lehetne méltóbb módon ünnepelni a március 15-ét, mint egy adományfogadó bulival, ahol jótékony zenészurak és hölgyek kísérik muzsikával a helpsátorban folyó segítő melót? Sehogy, mi?”. A Nyugatinál lévő sátorban már hetek óta gyűjti a párt az adományokat az orosz-ukrán háború elől menekülő embereknek.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom