Diplomásokban a Fidesz, nőkben és fiatalokban az ellenzéki szövetség jelöltjei vezetnek

Legfontosabb

2022. február 07. – 07:11

Diplomásokban a Fidesz, nőkben és fiatalokban az ellenzéki szövetség jelöltjei vezetnek
Az Országgyűlés plenáris ülése 2021 októberében – Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Fiatal és fantasztikus női vezetők hosszú soráról beszélt Orbán Viktor a Fidesz novemberi kongresszusán, ám a kormánypárt másfél hete megnevezett 106 parlamenti képviselőjelöltje között mindössze hét nőt találunk. A Fidesz fiatalítási kísérletének sincs sok nyoma a jelöltállításban, két évvel idősebb a kormánypárti színekben indulók átlagéletkora, mint a legutóbbi választáson. Az ellenzék háromszor annyi női jelöltet indít, mint a Fidesz, és hét évvel alacsonyabb Márki-Zayék átlagéletkora. A diplomások számában jobban áll a Fidesz, Bangóné esete után azonban nem árt kis távolsággal kezelni, hogy ki mit ír az önéletrajzába.

„És végre itt vannak közöttünk a fiatal és fantasztikus női vezetők is: Kata, Judit a kormányban vagy éppen Dia Debrecenből, a sor hosszú, nézzétek el, ha nem mondom fel végig” – mondta nagy büszkeséggel Orbán Viktor a Fidesz novemberi kongresszusán, ahol újabb két évre a párt elnökének választották.

A Fidesz–KDNP egyéni képviselőjelöltjeinek másfél hete közzétett listája azonban már nem igazán tükrözi a párt vezető női politikusainak hosszú sorát. Az ország 106 választókerületéből mindössze 7 körzetben indítanak női képviselőjelöltet a kormánypártok április 3-án, ez persze így is eggyel több, mint a legutóbbi két országgyűlési választáson, 2014-ben és 2018-ban.

Ez azt jelenti, hogy a kormánypárti jelöltek kevesebb mint hét százaléka (6,6) nő, a legutóbbi két választáson 5,6 százalék volt az arány.

Három olyan jelöltet találunk a Fidesz listáján, akik a választási rendszer és a választókerületek átalakítása óta harmadszor kapnak bizalmat Orbán Viktortól. Az egyikük Csöbör Katalin, aki Miskolcon és környékén (Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1.) legutóbb 127 szavazattal előzte meg a Jobbik jelenlegi elnökét, Jakab Pétert. Harmadszor is nyerni szeretne a komáromi választókerületben (Komárom-Esztergom megye 3.) Czunyiné Bertalan Judit és a XVII. kerületben (Budapest 14.) Dunai Mónika.

Kállai Mária Szolnokon (Jász-Nagykun-Szolnok megye 1.), Szabó Tünde pedig Nyíregyházán (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1.) indul el másodszor, de újrázna Koncz Zsófia is, aki másfél éve, az édesapja halála után kiírt időközi választáson nyert a tiszaújvárosi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6.) körzetben. A kormánypártok hetedik női jelöltje, Vitályos Eszter, az Emmi európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára most próbálkozik először a szentendrei (Pest megye 3.) körzetben, ő tavaly ősszel L. Simon László listás mandátumát kapta meg, miután a fideszes képviselőt kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójának.

Háromszor annyi női jelöltet indít az ellenzék, mint a Fidesz

Jóval magasabb a nők aránya a Márki-Zay vezette ellenzéki szövetség képviselőjelöltjei között, akik ősszel az előválasztáson vívták ki az indulási jogot.

A 106 választókerületből 22 helyen lesz női jelöltje az ellenzéknek, azaz egyéni jelöltjeik 20,75 százaléka nő.

Ha az ellenzéki szövetség pártjai között is megnézzük (az előválasztás előtt mindenkinek kötelező volt megjelölni, hogy melyik frakcióba ülne), a DK-nak van a legtöbb női jelöltje, arányaiban azonban az LMP áll legjobban ebben a mutatóban. A Jobbik a Fideszhez hasonló nemi arányt tud felmutatni, a Momentum pedig az ellenzéki átlagot hozza.

Az unió végén kullogunk évek óta

Mindez azért is érdekes, mert évek óta Magyarországon a legalacsonyabb a nők aránya a parlamenti képviselők között az Európai Unióban.

Jelenleg a 199 fős magyar parlamentben 26 nő ül, azaz a képviselők mindössze 13 százaléka nő.

Az uniós átlag 2020-ban 32,7 százalék volt, a rangsor élén Svédország 49,6 százalékkal állt.

Az elmúlt 12 évben minimális mértékben nőtt csak a nők aránya a magyar Országgyűlésben. Amikor 2010-ben megalakult a parlament, a képviselők 8,8 százaléka volt nő, négy évvel később 10,1 százalék, 2018-ban pedig 12,6 százalék.

„Emlékszem, szegény Lamperth Mónika mit kapott.”

Ez volt Orbán Viktor egyik érve egy 2015 tavaszi zártkörű beszélgetésen, hogy miért nincs nő a kormányában. A miniszterelnök arról beszélt, hogy a magyar politika a folyamatos karaktergyilkosságra épül, ami brutális helyzeteket teremt. Hét éve még úgy gondolta, hogy a nők ezt nem bírják. Az előző Orbán-kormányban négy év alatt valóban egyetlen nő sem kapott szerepet, ám korábban, a miniszterelnök 2010-es kormányában már volt egy nő, Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, aki 2011-ben Fellegi Tamást váltotta a poszton.

Ehhez képest előrelépésnek mondható, hogy Novák Katalin decemberi lemondásáig három női miniszterünk is volt, azaz a 15 fős kormány 20 százalékát nők alkották. Novák távozásával hat százalékkal romlott ez az arány.

A fideszes jelöltek átlagéletkora közelít az Orbán által megjelölt legjobb korhoz

„Miért vállaltam el? A kérdés jogos, hiszen az elmúlt tíz évben a mi nemzedékünk, az alapítók után felnőtt, beérett, kipróbáltatott és bevált a Fidesz következő nemzedéke (…)” – mondta Orbán Viktor a Fidesz őszi kongresszusán a pártelnöki indulásáról. „Úgy érzem, hogy a legjobb korban vagyok” – indokolta a döntését az 58 éves miniszterelnök, aki szerint az a legbiztosabb, ha elöl megy az ember.

A női arányokban – mint láttuk – ha minimálisan is, de van elmozdulás a Fidesz háza táján (eggyel több nő indul, mint legutóbb), az egyéni jelöltek átlagéletkorát nézve viszont pont az ellenkezője történt az előző választáshoz képest. Két évvel magasabb most a Fidesz választókerületi jelöltjeinek az átlagéletkora (54,5 év), mint a négy évvel ezelőtt (52,5 év) indulóké akkor. Az adatokhoz a születési évszámokat vettük figyelembe.

Pedig jó pár csere történt a választókerületekben. A legutóbbi választáson 68 évesen induló László Tamás helyett a most 42 éves Pintér Gábor indul a XV. kerületben, míg a 2018-ban 59 éves György Istvánt a 40 éves Pap Sándor váltja Kőbánya-Kispesten.

A Fidesz legfiatalabb jelöltje a 32 éves Koncz Zsófia, a legidősebb pedig Lezsák Sándor, aki októberben ünnepli a 73. születésnapját.

Több mint 7 évvel alacsonyabb a 106 ellenzéki jelölt átlagéletkora (47,2), mint a kormánypártiaké.

A legfiatalabb ellenzéki versenyző a momentumos Hajnal Miklós, aki a választás másnapján, április 4-én ünnepli a 27. születésnapját. A legidősebb ellenzéki jelölt pedig az idén 69 éves Kertész Ottó, aki a jászberényi körzetben nyerte meg az előválasztást.

Több diplomás van a Fidesz jelöltjei között

A kampány egyik központi témája lett az utóbbi hetekben, hogy kinek van valódi diplomája, és ki kamuzott a végzettségéről az elmúlt években.

Az egész onnan indult, hogy a kormányközeli Mandiner azt írta az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikóról, hogy a nyilvános önéletrajza szerint 2013-ban közgazdászként végzett a Budapesti Gazdasági Főiskolán, ám a diplomájának nyoma sincs az egyetemen. Az MSZP ki is zárta a képviselőt, és felszólították, hogy adja vissza a parlamenti mandátumát.

Az elmúlt hetekben aztán több fideszes képviselőről, így Kósa Lajosról, Bánki Erikről és Kubatov Gáborról is kiderült, hogy egy időben füllentettek az iskolai végzettségükről a parlamenti életrajzukban, míg a momentumos Hajnal Miklós diploma nélkül nevezte közgazdásznak magát egy tévéműsorban. Legutóbb pedig a Fidesz esztergomi – Völner Pál körzetében induló – jelöltjének kellett magyarázkodnia, miután az Alfahír és a Szabad Európa megírta, hogy Erős Gábor a 2014-es önkormányzati választások kampányában még azt állította magáról, hogy a szakterületén diplomázott, később viszont törölte ezt a részt az önéletrajzából. Erős a hírekre úgy reagált, hogy az MLSZ által kiállított játékvezetői (foci) minősítését gondolta korábban diplomának, és ezért tüntette ezt fel nyolc éve a bemutatkozó anyagában. „Soha, sehol nem állítottam magamról, hogy a diplomámat egyetemi/főiskolai képzés keretein belül szereztem” – magyarázta az esztergomi alpolgármester, és megosztotta a Magyar Labdarúgó Szövetség oklevelét.

De mi a helyzet az áprilisi választás többi jelöltjével? A nyilvánosan elérhető életrajzok és adatok alapján összeszámoltuk, hány diplomás van a Fidesz és az ellenzék jelöltjei között. A XIII. kerületben induló Harrach Tamás életrajzát sehol sem találtunk, megkeresésünkre munkatársa közvetítésével azt üzente, hogy lapunknak nem nyilatkozik, egyébként meg mezei diplomája van, nem kamudiplomája. Őt a diplomások közé soroltuk ezek után.

A Fidesz 106 egyéni jelöltje közül 102 politikusnak van felsőfokú végzettsége, míg az ellenzéki szövetség 98 jelöltje tud diplomát felmutatni.

Magasabb a Fidesz idei jelöltjeinek iskolázottsága, mint négy évvel ezelőtt, akkor gyűjtésünk szerint 100 jelöltnek volt felsőfokú végzettsége. A mostani kormánypárti indulók között Erős Gábor, Kósa Lajos, Mihálffy Béla és Pócs János nem szerzett diplomát.

A cikkhez az adatgyűjtésben nagyon köszönjük a segítséget telexes gyakornokainknak: Aradi Hangának, Ferenci Árminnak, Halász Nikolettnek, Hevesi-Szabó Lujzának, Kaiser Orsolyának, Keresztes Bencének, Melegh Noémi Napsugárnak, Nagy Bálintnak, Török Virágnak és Weiler Vilmosnak.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!