50 millió forintba fog kerülni a magyar űrprogram űrhajósának egyórányi munkája
2023. november 6. – 22:10
144 ezer dollár lesz annak a magyar űrhajósnak a rezsiórabére, akit egy nemzetközi űrprogram keretein belül tervez az űrbe küldeni Magyarország – derül ki Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosának az Inforádiónak adott interjújábol, amelyben a magyar űrhajósok kiképzéséről is beszélt.
A négy űrhajósjelöltet idén márciusban mutatta be a kormány, ők Kapu Tibor fejlesztőmérnök, Cserényi Gyula villamosmérnök, Szakály András tervezőmérnök és dr. Schlégl Ádám ortopéd sebész. Míg korábban a katonai múlt is fontos volt, ebben a kutatóprogramban ez kevesebb szerepet kapott, így a kiválasztottak közé végül 3 mérnök és 1 orvos került.
Továbbra is az a terv, hogy 2024 végén vagy legkésőbb 2025 elején elinduljon a program, amelyben a 4 jelölt közül kiválasztott űrhajós 30 napot tölthet majd a Nemzetközi Űrállomáson. Az, hogy ez ki lesz, egy nemzetközi döntés, amelyhez a Nasa beleegyezése is kell. Addig is rengeteg tesztet végeznek rajtuk, folyamatosan monitorozzák őket – a Honvédség például túlélő kiképzést is adott a jelölteknek, ha olyan helyen landolnának visszaérkezéskor, ahol nem találják meg őket rögtön. Az asztronautát aztán a visszatérése után is megvizsgálják majd, hogy kiderüljön, milyen hatást gyakorolt a testére az űrben töltött idő, „minden paramétere tudományos eredménynek számít”.
A négy jelölt közül végül kettőt fognak kiválasztani – nekik már saját űrruhát is készítenek. Közülük az egyik mehet majd fel az űrállomásra, míg a másikuk tartalékosként vár egy esetleges rendkívüli helyzetre, ami miatt végül mégis őt küldenék.
Nem csak az űrutazásra, de arra a lehetőségre is próbálják felkészíteni a jelölteket, hogy nem ők lesznek kiválasztva. Ezek az űrhajósok a földön folytathatják majd a misszió körüli munkálatokat, majd annak lezárultával fontos feladatuk lesz az űrkutatás oktatásában és népszerűsítésében is.
Ferencz Orsolya azt is elmondta, hogy egy űrhajós rezsiórabére (tehát a munkájának a költsége) körülbelül 144 ezer dollár, azaz 50 millió forint lesz, de ez a feladattól függően nőhet vagy csökkenhet (pl. az űrséta költségesebb, mint a kutatólaborban eltöltött idő). Az asztronautaidő annyira drága, hogy „minket is nagyon sokan már keresgélnek az ügyben, ha esetleg van egy kis idő még, ami kiadó, akkor ők szeretnék, ha a magyar űrhajós az ő kísérletükbe is beledolgozna” – mondta Ferenczi, aki szerint „ez egy érdekes, kicsit piaci világ is”.
A magyar űrhajósnak nyolc kísérletet kell majd végrehajtania a világűrben a program keretein belül, amelyre idén szeptemberben még 27 milliárd forintot csoportosított át a magyar állam.
A miniszteri biztos a Nasa és a Roszkoszmosz (Orosz Szövetségi Űrügynökség) kapcsolatáról is kérdezték: a Nemzetközi Űrállomáson továbbra is együtt tudnak dolgozni, de az űrkutatás technológiai szektor, a világpolitikai feszültségek miatt pedig megakadt az együttműködés a nemzetközi térben.
Ferencz Orsolya a legfontosabb szempontnak a biztonságpolitikát és a világűr fenntartható használatát tartja. Nem csak az űrkutatásra szeretnének fókuszálni, hanem az eredményeinek az alkalmazására is, mivel az Európai Űrügynökség szerint hatszorosan megtérülhetnek az ebbe fektetett pénzek – mondta.
