2021 a hosszú lávaöntések éve is volt

Legfontosabb

2021. december 31. – 11:23

2021 a hosszú lávaöntések éve is volt
Turisták az izlandi Fagradalsfjall vulkánnál 2021. márciusában – Fotó: Jeremie Richard / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Az előző évet vulkanológiai szempontból a felébredések évének neveztem és ez akár igaz lehet 2021-re is: Izlandon, a Reykjanes-félszigeten közel 800 év szünet után indult lávaöntő vulkáni működés, La Palma szigetén 50 év nyugalom után történt vulkánkitörés, a karibi St. Vincent szigeten pedig 42 év szunnyadás után volt jelentős robbanásos kitörés. Sokan kérdezték, hogy vajon egyre nő a vulkáni események száma? Nos, nem, nincs ebben változás hosszú évtizedek óta: ebben az évben 30 országban 80 vulkánkitörést jegyeztek fel, amit 75 tűzhányó produkált.

Ez teljesen megegyezik az elmúlt évek átlagos teljesítményével. De miért érezzük, hogy több a vulkáni működés? Egyrészt, ma már nincs olyan vulkáni esemény, amiről ne értesülnénk rögtön, legyen az a Föld legeldugodtabb helyszínén is. A műholdas, távérzékeléses megfigyelés minden korábbinál érzékenyebben mutatja a kitöréseket még akkor is, ha az lakatlan területen zajlik. Másrészt, ezt a figyelmet a tűzhányótevékenység jellege és helyszíne is okozza. Idén mondhatni alig volt nap, amikor nem zajlott lávaöntő kitörés, közte egy 6 hónapon keresztül tartó izlandi és egy 3 hónapos kitöréssel La Palma szigetén. Mindezt több mint 50 alkalommal fűszerezte az Etna nagy, paroxizmális robbanásos kitörése, azaz Európa térsége jelentősen érintett volt. E vulkánkitörési eseményekről folyamatosan tudósítottunk és napi szinten lehetett ezeket követni a Tűzhányó Blog Facebook csoportjában. Az alábbiakban jöjjön az általam az év tíz legjelentősebbnek tartott vulkánkitörése néhány mondatban.

1. Cumbre Vieja, La Palma, Kanári-szigetek, Spanyolország

Egy hét egyre erősödő földrengései után szeptember 19-én indult meg a sziget történelmi idejének legnagyobb és leghosszabban tartó vulkánkitörése a Cumbre Vieja nyugati oldalában. Egyszerre történt intenzív robbanásos vulkáni működés és lávaöntés, mégpedig lakott területen. A magma olykor egykori ház udvarán tört fel, a lávafolyamok több mint 12 négyzetkilométer területet öntöttek el, több mint 3000 épületet romboltak le, temetőket, banánültetvényeket, teljes településeket semmisítettek meg. Szerencsére, az időben történt pontos előrejelzés és lakosság felkészítés, valamint a kitörés alatti szigorú területi zárlat következtében nem volt a vulkáni működéshez közvetlenül köthető halálos áldozat. A 85 napig és 8 óráig tartó kitörés 200 méter magas, több kráterből álló vulkáni kúpot épített fel, közel 200 millió köbméter, helyenként több tíz méter vastag lávát és több mint 10 millió köbméter mennyiségű, a közelben teljes házakat ellepő vulkáni törmelékes anyagot terített szét. A lávafolyamok elérték az óceánt és 48 hektárral növelték a sziget nagyságát. A vulkáni működés által okozott kárt 500-900 millió euro közötti értékre becsülik.

Fotó: Jorge Guerrero / AFP
Fotó: Jorge Guerrero / AFP

2. Fagradalsfjall, Reykjanes-félsziget, Izland

Izland délnyugati részén közel 800 éve nem volt vulkáni működés. A földrengésrajok már több mint egy éve jelezték, hogy bármikor megnyílhat a föld és izzó magma törhet fel. Ez idén március 19-én következett be, ami egy 6 hónapon keresztül tartó vulkáni működést eredményezett. A kitörés szerencsére lakatlan területen zajlott, ahol a láva több völgyet töltött fel. A vulkáni működés hihetetlen népszerűséget kapott, több százezren látogattak ki a helyszínre, segítve ezzel Izland pandémia miatt visszaesett turizmusát. A déli irányba terjeszkedő lávafolyamot igyekeztek földgátakkal megállítani, eltéríteni, ami csak részben sikerült, végül azonban a láva nem érte el a partvidéken futó autóutat és nem okozott kárt az optikai kábelekben. A szeptember közepén leállt vulkánkitörés után is történtek azonban földrengésrajok utalva arra, hogy mozog még magma a földköpeny felső részén. Decemberben egy újabb intenzív földmozgásos esemény indult el, néhány nap alatt több mint 5000 földrengés pattant ki. A kőzetlemezek távolodása miatti széthúzásos feszültség a mélyben repedések, hasadékok felnyílását eredményezte és a magma két kilométer mélységbe jutott már. A helyi szakemberek napokon belül újabb vulkánkitörés esélyére hívják fel a figyelmet, mégpedig azon a területen ahol eddig is folyt a vulkáni működés.

3. Etna, Szicília, Olaszország

A nagy lávaöntő kitörések mellett Szicília hatalmas tűhányója több mint ötven alkalommal produkált heves robbanásos, úgynevezett paroxizmális kitörést, aminek során több száz méteres lávaszökőkutak alakultak ki, a vulkáni hamufelhő pedig közel 10 kilométer magasra emelkedett. A fekete vulkáni hamu és lapillitörmelék az uralkodó szélirány miatt elsősorban a tűzhányótól keletre lévő településeket borította be.

Fotó: Giovanni Isolino / AFP
Fotó: Giovanni Isolino / AFP

4. La Soufriére, St. Vincent

A karibi szigeten utoljára 1979-ben volt vulkánkitörés, ami akkor több száz lakos halálát okozta. Most 2020. december végén kezdődött el vulkáni működés, több hónapon keresztül lassan türemkedett ki egy nehezen folyós láva a La Soufriére tűzhányó kráterében. Április 8-án a helyi vulkanológusok arra figyelmeztettek, hogy bármikor bekövetkezhet egy nagy robbanásos kitörés és haladéktalanul ki kell telepíteni a sziget északi részén élő embereket. A vulkán másnap délután valóban kitört, amit további heves robbanásos kitörések követtek, több mint 15 kilométer magasra emelkedő hamufelhővel és a felszínen végigzúduló piroklaszt-árakkal. A pontos vulkanológiai előrejelzésnek és a hatékony kitelepítésnek köszönhetően nem történt haláleset. Méretét, azaz a felszínre került vulkáni anyagot tekintve ez volt az év egyik legnagyobb vulkánkitörése.

5. Semeru, Indonézia

A 2014 óta aktív tűzhányó december 4-i kitörése több mint 40 ember halálát okozta, a sebesültek száma meghaladta a százat. Ezzel ez volt az év legtragikusabb kimenetelű vulkáni működése. Ehhez hozzájárult a rendkívül heves esőzés, ami meggyengítette a 3776 méter magasban lévő vulkáni kráterben kitüremkedett lávadómot. A hirtelen leomlás miatt a vulkán meredek oldalán sebesen lezúduló izzó piroklaszt-árak alakultak ki, amit szintén gyorsan mozgó és mindent elsöprő iszapárak, úgynevezett laharok követtek. A vulkán lábánál élő embereknek esélyük sem volt a menekülésre. A tűzhányó kitörése azóta is zajlik, a piroklaszt-árak azonban csak a megszokott kisebb távolságba jutnak el és nem okoznak további pusztítást.

Fotó: Juni Kriswanto / AFP)
Fotó: Juni Kriswanto / AFP)

6. Nyiragongo, Kongó

A Kongói Demokratikus Köztársaság keleti határán emelkedő tűzhányó egyike a Föld legkülönlegesebb, de egyben a legveszélyesebb tűzhányójának. Kráterét izzó, fortyogó lávató tölti ki, közelében pedig egy egyre inkább terjeszkedő, a vulkán oldalán is egyre jobban felkúszó település, Goma található. 2002-ben a vulkán nagyon sebesen folyó lávafolyama már átgázolt a városon és több száz halálos áldozatot okozott. Idén május végén nyílt fel a tűzhányó oldala, ahonnan ismét gyorsan mozgó láva indult el. A láva házakat rombolt le és mélyen benyomult a településre. Az éjszakai vulkánkitörés hatalmas pánikot okozott, több ezren indultak el a közeli határ felé, Ruanda irányába. Tizenöten haltak meg, többségük a menekülés közbeni közlekedési káoszban. Számos család szakadt szét, több mint 150 gyermeket tartanak még mindig eltűntként. A lávafolyam közel ezer házat rombolt le, a kitörés során 400 ezren hagyták el otthonukat. E tragikus kimenetelű kitörés felhívta a figyelmet, hogy az anyagi támogatás csökkentése milyen mértékben nehezíti a vulkáni kitörés előrejelzést egy ilyen, a vulkáni működésnek különösen kitett, nagy népsűrűségű területen.

7. Pacaya, Guatemala

A tűzhányó 2015 óta folyamatosan aktív. Idén, februárban a tűzhányó oldala hasadt fel és a meredek lejtőjén hosszú lávafolyamok indultak el. Ezek elérték a több kilométer távolságban lévő településeket is, számos házat leromboltak, szerencsére azonban a lávautánpótlás még időben megszakadt, így nagyobb kár nem következett be.

Fotó: Carlos Alonzo / AFP
Fotó: Carlos Alonzo / AFP

8. Fukutoku-Okanoba, Japán

A II. világháborúban híressé vált Iwo Jima szigettől délre lévő tengeralatti vulkán környezetében az elmúlt években többször elszíneződött a víz, utalva arra, hogy vulkánkitörés zajlik. Idén augusztusban ennek most látható jele is volt, a nagyon heves robbanásos kitörés 16 kilométer magas vulkáni hamufelhőt eredményezett, ami elérte a sztratoszféra alsó részét is. A kitörés erősségére utalva, még hónapokon keresztül hatalmas horzsakőleplek úsztak az óceánon és rakták le a habkő darabokat a környező szigetek partvidékén.

9. Hunga Tonga-Hunga Ha'apai

A Csendes-óceán nyugati peremén húzódó Tonga vulkáni ív egy piciny szigete 2014-ben hozott már egy karácsonyi kitörést, most ez megismétlődött. Idén, december 21-én kezdődött a tengeralatti kürtőből a robbanásos kitörés, ami 16 kilométer magas vulkáni hamufelhőt hozott létre. A vulkáni működés még az összefoglaló készítése idejében is tartott. A kitörési felhőben folyamatosan cikáznak a villámok, amik éjszaka különleges látványt nyújtanak. A kitörési felhőben nem csak jelentős mennyiségű vízgőz van, ami elősegíti a villámképződést, hanem számottevő a kén-dioxid mennyisége is. E kitörés az év egyik legnagyobb vulkáni eseményévé növi ki magát. A hét évvel ezelőtti kitörés során 2 kilométer hosszú, és 1 kilométer széles új szárazföld alakult ki, most ez már egy újabb 500 méteres szakasszal bővült.

10. Sivelucs, Kamcsatka, Oroszország

A Föld egyik legaktívabb tűzhányójának működését csak a kamcsatkai vulkánobszervatórium minden megpróbáltatást vállaló szakemberei tudják a nagyközönség elé tárni. A vulkán nagy része az 1964-ben történt hatalmas kitörése után megsemmisült, a kráterben egy patkóalakú sebhely alakult ki. Ebben már jó 20 éve folyamatosan dagad ki, türemkedik kifelé egy nehezen folyós láva. Időszakonként hatalmas robbanásos kitörések történnek, de ez legfeljebb a légiközlekedésben okoz csak gondot. Idén egy különleges kitörést lehetett megfigyelni, a magma ugyanis szinte szilárd állapotban nyomult a felszínre és egy meredek sziklafalat hozott létre, amit bálnahátnak neveztek el a helyi vulkanológusok. A különleges vulkáni jelenség nem sok ideig maradt meg, rövidesen leomlott.

2021 nem szűkölködött vulkáni eseményekben, nem volt annyira egyszerű a tíz legkülönlegesebbet kiválasztani. Egy fontos üzenete ezeknek mindenképpen volt: a földtudomány számos területét ötvöző vulkanológiai munkának a 21. században egyre nagyobb fontossága van és lesz. Egyre több az olyan vulkánkitörés, ami települések közvetlen közelében vagy pontosan a házak között történik. A Föld népességének növekedése egyre több helyen viszi közelebb az embereket a potenciális aktív vulkánokhoz. A vulkáni működés pontos előrejelzése, ahogy ezt ebben az évben is tapasztaltuk életeket menthet meg. Az előrejelzéshez ismerni kell a forrástól, azaz a magmaképződéstől, a magmatározó folyamatokon keresztül a kitörést közvetlenül megelőző és azt előidéző eseményeket és ezek jeleit.

Azt is látjuk, hogy még több területen van szükség a bővülő műszeres háttérrel történő monitorozásra és szükségesek a szakemberek, akik a békeidőben, a folyamatos tudományos kutatómunkával szerezhetik meg azt a tudást, amire alapozva adott esetben, éles helyzetben gyors és pontos döntést tudnak hozni, aminek nyomán a hatékony kitelepítés emberéleteket óvhat meg.

Dr. Harangi Szabolcs, geológus-vulkanológus, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár, intézetigazgató, kutatócsoport-vezető
ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettan-Geokémiai tanszék, MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport

Kövess minket Facebookon is!