Egy kétmilliós város van veszélyben a Nyiragongo vulkán kitörése után
2021. május 29. – 11:04
Május 22-én az esti órákban vöröslő eget mutató képek jelentek meg a közösségi oldalakon, amik a kongói Goma városból származtak. Nem volt kétség vulkáni működés indult, de hol? Kezdetben még bizonytalanság volt ebben, hiszen a várostól északra két aktív tűzhányó is található, a Nyamulagira és a Nyiragongo. Két ilyen nagy vulkán esetében a kitörést a csúcsterületen várnánk, azonban nem ez történt: hamarosan kiderült, hogy a Nyiragongo dél-délkeleti oldala nyílt fel és ömlött ki a láva. Rövidesen kaotikus menekülők képei érkeztek, köztük több ezren a szomszédos Ruandába tódultak be a megnyitott határon. A lávafolyás nem tartott sokáig, csupán néhány óráig. A káosz azonban nem múlt el, sőt erősödött.
Nem a láva jött le nagyon, hanem a település kúszott fel a vulkánra
A hatóságok az elmúlt napokban emberek tízezreinek kitelepítését rendelte el Goma város keleti felében. Az utakat, de még a friss lávafolyást is menekülő emberek tömegei lepték el. Gyerekek szakadtak el családjuktól, a halálos áldozatok száma már 35 fölött jár, százezreknek nem jut ivóvíz. Miért van mindez, amikor csupán egy néhány órás vulkánkitörés történt? A helyzet roppant bonyolult és az egyetlen magyarázat a félelem: a lakosok egy része még emlékszik a 2002-es vulkánkitörésre, amikor a gyorsan folyó láva átgázolt a városon, lerombolta több mint 10 százalékát és egészen eljutott a Kivu-tóig.
Most nem ez történt, a láva, bár ugyanazt az utat járta be, mint elődje 2002-ben, mintegy 1,5 kilométerre megállt a reptér előtt. Így is azonban számos házat rombolt le, míg egy másik lávaág néhány falun ment keresztül. A felső lávaág több mint 10 kilométer messze ért el és mindezt 1-2 óra alatt, ami számottevő sebességet jelent. Ez a lávafolyás 2002-ben nem kapott volna nagy figyelmet, akkor ugyanis még jóval kisebb volt a település. Néhány év alatt azonban rohamosan terjeszkedett és ma már jelentősen felkúszik a vulkán oldalán is. Ezzel pedig a veszély jelentős mértékben megnőtt.
A vulkánkitörés előrejelzés nehézsége
A jelenleg is zajló izlandi Geldingadalir kitörést követve, felmerül a kérdés, hogy ha ott sikerült ezt pontosan előrejelezni, akkor itt miért jött teljesen váratlanul? Le kell szögezni, hogy a vulkanológia tudománya, ami a kitörés előrejelzés alapja, rengeteget fejlődött az elmúlt évtizedben. Új eszközök, új módszerek fejlődtek ki és nagyon jelentősen nőtt a kutatások során megszerzett tudás is. Izlandon ennek tudható be, hogy a vulkáni működést előre jelezték, készültek a lávafolyás modelltérképek és jelenleg is folyamatosan monitorozzák a kitörést, ha szükséges gátakat építenek a lávafolyás elé, hogy feltartsák akár csak egy kis ideig is.
Kongóban azonban más a helyzet, habár az elmúlt években számos vulkanológiai tanulmány jelent meg a Nyiragongo működéséről, sőt volt olyan is, ami előrevetítette, hogy néhány a 2020-as évtizedben újabb veszélyes vulkánkitörés várható. A helyi Gomai Vulkanológiai Obszervatórium azonban már hónapok óta pénz nélkül van, nem tudják fizetni az alkalmazottakat, nem működnek a műszerek, nem fogják a jeleket. Így esély sincs az előrejelzésre. Szerencsére a szakemberek összefognak, jelenleg belga és luxemburgi segítséggel követik és értelmezik a földrengésjeleket, egymás után látnak napvilágot a műholdas radarképek, amelyeken nem csak a lávafolyások jelennek meg, hanem a lávafolyásos kitörés utáni krízis helyzet oka is.
Magma a város és a tó alatt?
A különböző időpontokban készült radarképek a felszín emelkedését jelzik, ami mellett folyamatosan földrengések pattannak ki. A városban több száz méteres repedések jelennek meg. Minderre a legegyszerűbb magyarázat, hogy magma nyomul felfelé, a kérdés az, hogy ha ez valóban így van, akkor az hol bukkan majd a felszínre? A városban vagy a Kivu-tó víztömege alatt? Egyik sem jó jel és pontosan ez az az ok, ami miatt elkezdődött a kitelepítés.
A legnagyobb félelem az, hogy a Kivu-tó alatt indul el egy vulkánkitörés. Ez robbanásos, úgynevezett hidrovulkáni kitörést okozhat, aminek jóval nagyobb a veszélye, mint egy lávaöntésnek. A másik veszély sokkal alattomosabb és kisebb kitörés esetén is bekövetkezhet. A tó iszapjában óriási mennyiségű szén-dioxid és metán gáz halmozódott fel. Egy vízalatti lávaöntés felszabadíthatja a gázokat. A szén-dioxid nagy sűrűségű, láthatatlan és szagtalan gáz, ami a levegőből kiszorítva az oxigént fulladás okoz. Beláthatatlan következményű lenne egy ilyen esemény egy túlnépesedett térségben.
Segít a tudomány?
Nehéz most megfogalmazni, hogy egy ilyen helyzetben mit is lehet tenni. Százezrek vannak potenciális veszélyben. A vulkánkitörés csupán néhány óráig tartott, de nem mindegy, hogy ez mivel magyarázható.
Fontos leszögezni, hogy nem elkezdődött május 22-én egy vulkánkitörés, hanem egy folyamatos vulkáni működés egy epizódját látjuk.
A Nyiragongo kráterét ugyanis egy izzó, bugyborékoló lávató töltötte ki, aminek a szintje hol emelkedett, hol csökkent. Fontos tudni, hogy a lávató szinte több mint 2000 méterrel magasabban volt a vulkáni felépítményben, mint ahol Goma városa fekszik.
A szakemberek többsége szerint egyszerűen ezt a kőzetolvadék tömeget már nem tudta a vulkán megtartani. A vulkán oldala nem túl erős, mivel rajta fekszik egy riftzónán, ahol a földkéregben lévő széthúzásos feszültség időről időre töréseket, repedéseket hoz létre. Az egyik magyarázat a vulkánkitörésre tehát az, hogy a vulkán kürtőjében lévő lávató csapolódott meg, és folyt ki a tűzhányó oldalán megnyílt hasadékból. Valóban, a lávató eltűnt a tűzhányó kráteréből. Azonban a fő kérdés most az, hogy ezzel mindennek vége van vagy van még utánpótlás? Ebben nyújtanak segítséget a műholdas felvételek és a beindult földrengésjel elemzés. Ez messze több mint, ami a kitörés előtt rendelkezésre állt, és ad némi reményt, hogy jobban megérthető az, ami most zajlik. Itt válik a hosszú idő alatt, tudományos munkák sokasága során felgyűlt tudás hasznosíthatóvá. Azonban ez még nem elég!
Az oktatás és felkészülés fontossága
A tudományos adatok értelmezéséből levont következtetések adják az alapját az intézkedéseknek. A hatósági utasításokat pedig a lakosoknak meg kell gyorsan érteni, és cselekedniük kell. Ehhez viszont szükséges a felkészítő munka, az oktatás, a környezet, a természeti folyamatok jobb megértése: jobban kell megismerni a vulkán működését, a földrengések okait, a vulkáni gázok okozta veszélyeket és tudni kell azt, hogy ezekkel szemben hogyan lehet védekezni.
Egy túlnépesedett és szegény országban azonban nagyon nehéz ezeket végrehajtani. Most káosz van, menekülés és nem tudni még, hogy meddig fog tartani ez az állapot. Azonban a tanulságok már levonhatók, amik gazdagabb országok, hasonlóan sűrűn lakott területeire is figyelmeztetést ad. Tudomány és döntéshozók erős kapcsolata, lakosság oktatása és felkészítés. Csak ez adhat reményt, hogy túlnépesedett bolygónkon a katasztrófák hatását csökkentsük. Most is a tudomány segít, hogy jobban megértsük Goma kétmilliós városára leselkedő veszélyt, csak bízni lehet, hogy mindez még nem késő.
A szerző az MTA levelező tagja, intézetigazgató és kutatócsoport-vezető
ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettan-Geokémiai tanszék, MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport