Egy kétmilliós város van veszélyben a Nyiragongo vulkán kitörése után

2021. május 29. – 11:04

Egy kétmilliós város van veszélyben a Nyiragongo vulkán kitörése után
Fotó: Alex Miles / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Május 22-én az esti órákban vöröslő eget mutató képek jelentek meg a közösségi oldalakon, amik a kongói Goma városból származtak. Nem volt kétség vulkáni működés indult, de hol? Kezdetben még bizonytalanság volt ebben, hiszen a várostól északra két aktív tűzhányó is található, a Nyamulagira és a Nyiragongo. Két ilyen nagy vulkán esetében a kitörést a csúcsterületen várnánk, azonban nem ez történt: hamarosan kiderült, hogy a Nyiragongo dél-délkeleti oldala nyílt fel és ömlött ki a láva. Rövidesen kaotikus menekülők képei érkeztek, köztük több ezren a szomszédos Ruandába tódultak be a megnyitott határon. A lávafolyás nem tartott sokáig, csupán néhány óráig. A káosz azonban nem múlt el, sőt erősödött.

Nem a láva jött le nagyon, hanem a település kúszott fel a vulkánra

A hatóságok az elmúlt napokban emberek tízezreinek kitelepítését rendelte el Goma város keleti felében. Az utakat, de még a friss lávafolyást is menekülő emberek tömegei lepték el. Gyerekek szakadtak el családjuktól, a halálos áldozatok száma már 35 fölött jár, százezreknek nem jut ivóvíz. Miért van mindez, amikor csupán egy néhány órás vulkánkitörés történt? A helyzet roppant bonyolult és az egyetlen magyarázat a félelem: a lakosok egy része még emlékszik a 2002-es vulkánkitörésre, amikor a gyorsan folyó láva átgázolt a városon, lerombolta több mint 10 százalékát és egészen eljutott a Kivu-tóig.

A láva több házat is lerombolt Gomában – Fotó: Moses Sawasawa / AFP

Most nem ez történt, a láva, bár ugyanazt az utat járta be, mint elődje 2002-ben, mintegy 1,5 kilométerre megállt a reptér előtt. Így is azonban számos házat rombolt le, míg egy másik lávaág néhány falun ment keresztül. A felső lávaág több mint 10 kilométer messze ért el és mindezt 1-2 óra alatt, ami számottevő sebességet jelent. Ez a lávafolyás 2002-ben nem kapott volna nagy figyelmet, akkor ugyanis még jóval kisebb volt a település. Néhány év alatt azonban rohamosan terjeszkedett és ma már jelentősen felkúszik a vulkán oldalán is. Ezzel pedig a veszély jelentős mértékben megnőtt.


A vulkánkitörés előrejelzés nehézsége


A jelenleg is zajló izlandi Geldingadalir kitörést követve, felmerül a kérdés, hogy ha ott sikerült ezt pontosan előrejelezni, akkor itt miért jött teljesen váratlanul? Le kell szögezni, hogy a vulkanológia tudománya, ami a kitörés előrejelzés alapja, rengeteget fejlődött az elmúlt évtizedben. Új eszközök, új módszerek fejlődtek ki és nagyon jelentősen nőtt a kutatások során megszerzett tudás is. Izlandon ennek tudható be, hogy a vulkáni működést előre jelezték, készültek a lávafolyás modelltérképek és jelenleg is folyamatosan monitorozzák a kitörést, ha szükséges gátakat építenek a lávafolyás elé, hogy feltartsák akár csak egy kis ideig is.

Kongóban azonban más a helyzet, habár az elmúlt években számos vulkanológiai tanulmány jelent meg a Nyiragongo működéséről, sőt volt olyan is, ami előrevetítette, hogy néhány a 2020-as évtizedben újabb veszélyes vulkánkitörés várható. A helyi Gomai Vulkanológiai Obszervatórium azonban már hónapok óta pénz nélkül van, nem tudják fizetni az alkalmazottakat, nem működnek a műszerek, nem fogják a jeleket. Így esély sincs az előrejelzésre. Szerencsére a szakemberek összefognak, jelenleg belga és luxemburgi segítséggel követik és értelmezik a földrengésjeleket, egymás után látnak napvilágot a műholdas radarképek, amelyeken nem csak a lávafolyások jelennek meg, hanem a lávafolyásos kitörés utáni krízis helyzet oka is.

Magma a város és a tó alatt?

A különböző időpontokban készült radarképek a felszín emelkedését jelzik, ami mellett folyamatosan földrengések pattannak ki. A városban több száz méteres repedések jelennek meg. Minderre a legegyszerűbb magyarázat, hogy magma nyomul felfelé, a kérdés az, hogy ha ez valóban így van, akkor az hol bukkan majd a felszínre? A városban vagy a Kivu-tó víztömege alatt? Egyik sem jó jel és pontosan ez az az ok, ami miatt elkezdődött a kitelepítés.

Fotó: Guerchom Ndebo / AFP

A legnagyobb félelem az, hogy a Kivu-tó alatt indul el egy vulkánkitörés. Ez robbanásos, úgynevezett hidrovulkáni kitörést okozhat, aminek jóval nagyobb a veszélye, mint egy lávaöntésnek. A másik veszély sokkal alattomosabb és kisebb kitörés esetén is bekövetkezhet. A tó iszapjában óriási mennyiségű szén-dioxid és metán gáz halmozódott fel. Egy vízalatti lávaöntés felszabadíthatja a gázokat. A szén-dioxid nagy sűrűségű, láthatatlan és szagtalan gáz, ami a levegőből kiszorítva az oxigént fulladás okoz. Beláthatatlan következményű lenne egy ilyen esemény egy túlnépesedett térségben.

Segít a tudomány?

Nehéz most megfogalmazni, hogy egy ilyen helyzetben mit is lehet tenni. Százezrek vannak potenciális veszélyben. A vulkánkitörés csupán néhány óráig tartott, de nem mindegy, hogy ez mivel magyarázható.

Fontos leszögezni, hogy nem elkezdődött május 22-én egy vulkánkitörés, hanem egy folyamatos vulkáni működés egy epizódját látjuk.

A Nyiragongo kráterét ugyanis egy izzó, bugyborékoló lávató töltötte ki, aminek a szintje hol emelkedett, hol csökkent. Fontos tudni, hogy a lávató szinte több mint 2000 méterrel magasabban volt a vulkáni felépítményben, mint ahol Goma városa fekszik.

A szakemberek többsége szerint egyszerűen ezt a kőzetolvadék tömeget már nem tudta a vulkán megtartani. A vulkán oldala nem túl erős, mivel rajta fekszik egy riftzónán, ahol a földkéregben lévő széthúzásos feszültség időről időre töréseket, repedéseket hoz létre. Az egyik magyarázat a vulkánkitörésre tehát az, hogy a vulkán kürtőjében lévő lávató csapolódott meg, és folyt ki a tűzhányó oldalán megnyílt hasadékból. Valóban, a lávató eltűnt a tűzhányó kráteréből. Azonban a fő kérdés most az, hogy ezzel mindennek vége van vagy van még utánpótlás? Ebben nyújtanak segítséget a műholdas felvételek és a beindult földrengésjel elemzés. Ez messze több mint, ami a kitörés előtt rendelkezésre állt, és ad némi reményt, hogy jobban megérthető az, ami most zajlik. Itt válik a hosszú idő alatt, tudományos munkák sokasága során felgyűlt tudás hasznosíthatóvá. Azonban ez még nem elég!

Az oktatás és felkészülés fontossága

A tudományos adatok értelmezéséből levont következtetések adják az alapját az intézkedéseknek. A hatósági utasításokat pedig a lakosoknak meg kell gyorsan érteni, és cselekedniük kell. Ehhez viszont szükséges a felkészítő munka, az oktatás, a környezet, a természeti folyamatok jobb megértése: jobban kell megismerni a vulkán működését, a földrengések okait, a vulkáni gázok okozta veszélyeket és tudni kell azt, hogy ezekkel szemben hogyan lehet védekezni.

Fotó: Moses Sawasawa / AFP

Egy túlnépesedett és szegény országban azonban nagyon nehéz ezeket végrehajtani. Most káosz van, menekülés és nem tudni még, hogy meddig fog tartani ez az állapot. Azonban a tanulságok már levonhatók, amik gazdagabb országok, hasonlóan sűrűn lakott területeire is figyelmeztetést ad. Tudomány és döntéshozók erős kapcsolata, lakosság oktatása és felkészítés. Csak ez adhat reményt, hogy túlnépesedett bolygónkon a katasztrófák hatását csökkentsük. Most is a tudomány segít, hogy jobban megértsük Goma kétmilliós városára leselkedő veszélyt, csak bízni lehet, hogy mindez még nem késő.

A szerző az MTA levelező tagja, intézetigazgató és kutatócsoport-vezető
ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettan-Geokémiai tanszék, MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport