Ez az év bővelkedik vulkánokról, vulkánkitörésekről szóló hírekben. Megtanultuk már, hogy közel 800 év szünet után is megindulhat vulkánkitörés, sőt olyan, ami évekig, évtizedekig is eltarthat (Reykjanes-félsziget, Izland). Tapasztalatuk azt, hogy rövid szünetekkel újabb és újabb látványos robbanásos kitörést tud produkálni az Etna (ami szombat este idén már sorrendben a huszadik ilyen kitörését mutatta be). Arról is beszámolhattunk, hogy milyen nagy szerepe van a vulkáni veszély előrejelzésnek. A karibi Saint Vincent sziget La Soufriére tűzhányójának 40 év szünet utáni heves robbanásos kitörése több ezer áldozatot szedett volna, ha nem indul el egy nappal korábban a pontos figyelmeztetés utáni kitelepítés.
Szombat este megdöbbentő képek érkeztek Afrika szívéből, a kongói Kivu-tó partján lévő Goma városából. Vöröslő égalja, menekülő emberek és lávafolyam. Sok minden nem volt tiszta kezdetben: melyik vulkán tört ki, a Nyiragongo vagy a Nyamulagira? Hol és hogyan zajlik a vulkánkitörés? Az emberek fejvesztve menekültek. Menekültek, mert emlékeztek a 19 évvel ezelőtti eseményre. Akkor, a város közelében megnyílt hasadékból sebesen ömlött ki a láva, és áthaladt Goma városán, beterítette és lerombolta a település több mint 10 százalékát, 250 áldozatot szedett, és több százezren voltak kénytelen elhagyni otthonukat.
A vöröslő éjszakában most sokan a ruandai határ felé rohantak a láva elől, több ezren tódultak a szomszédos országba. A láva pedig jött és pusztított: házak dőltek össze, gyulladtak fel, a közeli reptér is veszélybe került. A híradások több mint egy tucat halálesetről számoltak be, ami a vad menekülésnek és baleseteknek tudható be. Reggelre aztán szerencsére a láva megállt. Pedig éppen azt az utat kezdte megtenni, mint 2002-ben.
Miért tartják ezt a vulkánt a Föld egyik legveszélyesebb tűzhányójának?
Nos, ez az eset is jól példázza: mondhatni előjel nélkül indult meg a lávafolyam a túlnépesedett területen. Az Etna mellett ez az a vulkán, ami lávafolyásaival településeket tud lerombolni.
1977-ben felszakadt a központi kürtőben lévő lávatavat tartó kráterfal, és egy óra alatt 20 millió köbméter láva ömlött ki a tűzhányóból, ami világrekordnak számít.
A most zajló izlandi vulkánkitörés esetében közel 2 hónap kellett ahhoz, hogy ezt a lávatérfogatot elérje. A Nyiragongo kitöréseit azonban olyan magma táplálja, amelynek nagy az alkália és kicsi a szilícium-dioxid-tartalma. Emiatt ezek nagyon gyorsan folynak, mivel kicsi a viszkozitásuk, sebességük elérheti az 50-60 km/órát is. A sebes lávaöntő-kitörés következtében 600 ember esett áldozatul. Aztán 2002-ben is hasonló eset történt, de most a vulkán oldala hasadt fel. A halálesetek nagy részét a jelentős mennyiségben felszínre tóduló szén-dioxid gáz (a helyiek ezt mazukunak nevezik) okozta.
A Nyiragongo a Kelet-Afrikai hasadékvölgy nyugati ágán található a Virunga térségben. Közelében emelkedik egy másik aktív tűzhányó, a Nyamulagira. E térségben a kontinentális kőzetlemezt széthúzásos feszültség két irányba húzza, ami miatt időszakonként felhasad a kőzettest, akár a felszínen is, és ezt általában magmafeláramlás és vulkánkitörés kíséri.
A Nyiragongo 15 kilométerre található a 2 millió lakosú Goma városától. A tűzhányó fortyogó lávataváról híres, ami az 1930-as évektől kezdve létezik, és amit a híres lengyel származású francia–belga vulkanológus Haroun Tazieff, számos kultikus könyv és film alkotója írt le először az 1940-es években. A közelben található a hegyi gorillák lakhelye, Uganda mellett a másik fontos életterük.
Nehéz az előrejelzés, mert nincs pénz a vulkánobszervatóriumra
E terület tehát különleges a Földön, mégsem könnyű eljutni ide. A polgárháborús helyzet, a felfegyverzett csoportok folyamatos veszélyt jelentenek mindenkire. A közelmúltban is számos természetőr esett áldozatul az erőszakos bandáknak. Az élet tehát messze nem könnyű itt, hát még a tudományos tevékenység. A karibi La Soufriére vulkán esetében a helyi vulkanológus csoport szakértelme, gyors helyzetfelismerése segített emberek ezreinek megóvni az életét. A Goma vulkánobszervatóriumban folyó munka azonban sokkal nehezebb. 2020-ban megszűnt a világbanki támogatás, a pénzhiány, a műszerek megrongálása, eltulajdonítása miatt szinte kilátástalan a küzdelem, hogy a helyi szakemberek segítsék a lakosságot. Pedig, ahogy ezt Izland esetében is láttuk, a földkéregben ébredő feszültségek okozta repedések, hasadékok felnyílása sok földrengésjellel járnak, amik segítenek egy közelgő vulkánkitörést előrejelezni. Ehhez persze kell az anyagi ráfordítás, kellenek műszerek és szakértő vulkanológusok. Utóbbiak még lennének is, hiszen számos önkéntes segíti a tudást átadni, de műszerek nélkül nem sokat ér az elméleti ismeret. Most a csodának köszönhető, hogy a lávafolyam rövid időn belül megállt, azonban kérdés, hogy mindig ez kell egy tragédia megakadályozásához, vagy többet jelent a szakszerű vulkáni előrejelzés? A lehetőség az utóbbira adott, mint ahogy ezt idén megtapasztalhattuk, a feltételek azonban ehhez nem mindenhol adottak. Pedig ma már a Föld lakosságának mintegy 10 százaléka, több mint 700 millió ember él potenciális vulkáni veszélyben.
Harangi Szabolcs
az MTA levelező tagja,
intézetigazgató egyetemi tanár és kutatócsoport-vezető
ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettan-Geokémiai tanszék és MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport
