Új fejezet kezdődött az izlandi vulkáni működésben. Vasárnap után szerda éjjel egy újabb hasadék nyílt a földfelszínen, és ezzel most már négy repedés mentén tör fel a magma. A lávafolyam részben a mélyebben fekvő Meracalir völgybe nyomul, részben a Geldingadalir völgyébe, ahol helyenként már több mint 30 méter vastagságban halmozódott fel a láva.
Csütörtökre egyesült a három helyen zajló vulkánkitörés lávafolyama, és ezzel már több mint 30 hektár területet fed be a 8 millió köbméter térfogatú bazalt lávakőzet. Soknak tűnnek ezek a számok, de ez még mindig csak egy kis vulkánkitörés, jóval elmarad nagysága a legutóbbi, a Vatnajökull gleccser északi előterében folyt 2014-15-ös izlandi Holuhraun kitöréstől. Az Izland Egyetem geológusai továbbra is folyamatosan dolgoznak és elemzik a felszínre került lávát, a kémiai összetételből pedig tudjuk, hogy a kitörést tápláló magma továbbra is a földköpeny legfelső részéből érkezik.
Jelentős mértékű olvadás a földköpenyben
Az előző hétvégén a lávakőzetek kis koncentrációjú, úgynevezett nyomelem összetétel adatait is közzé tették. Ez pedig nagyon fontos információt ad. A nyomelemek mennyisége ugyanis érzékenyen jelzi a magmaképződés folyamatát. A korszerű geokémia eszközével ezt akár számszerűsíteni is tudjuk. Matematikai modellszámításokat végeztem, hogy a lávakőzet nyomelem összetétele milyen mélyen lévő, milyen típusú földköpeny kőzetből és milyen mértékű olvadással rekonstruálható. A modellszámítás eredménye teljes mértékben visszaadta az Izlandi Egyetem által közzétett nyomelem eloszlást, és ez alapján elmondható, hogy
az izlandi vulkánkitörés magmája jelentős mértékű olvadással keletkezett kb. 50-60 kilométer mélységben. Ez pedig azt sejteti, hogy bőségesen van utánpótlás a mélyben és ez hosszú ideig is fenntarthatja a vulkáni működést.
A március 19-én megindult vulkánkitörés előtt heteken keresztül, több mint 50 ezer földrengés pattant ki a Reykjanes-félszigeten egy jól kirajzolódó délnyugat-északkelet irányú sávban. A földrengések és a pontos helymeghatározási, valamint felszínmozgási adatok alapján a szakemberek feltárták, hogy oldalirányú és széthúzásos mozgások zajlanak, a földfelszín alatt pedig 1-2 kilométer mélységben hét kilométer hosszú magmatest nyomult a repedésekbe. Mindebből pedig arra lehetett következtetni, hogy idővel újabb területeken is felnyílik majd a föld, és történik lávaöntés. Ez most be is következett, az új hasadékok valóban ott nyíltak fel, ahol a szakemberek várták.
Hasad a föld északkelet felé
A következő napokban-hetekben újabb hasadékok jöhetnek létre, ezért a turisták elől lezárták a területet. Ha ez így megy tovább, akkor Keilir felé, már sík területen folytatódhat a lávaöntő kitörés, miközben a jelenlegi helyszínről a lávafolyás szimulációk szerint lassan délnyugat felé is indulhatnak lávafolyamok.
A mostani kitörési intenzitást (másodpercenként mintegy 8-10 köbméter magma jut a felszínre) alapul véve azonban hónapokba telhet, hogy a láva átvágja a déli autós főútvonalat és elérje az Atlanti-óceánt. Ha pedig északkeleti felé tolódik a vulkáni működés akkor ott is hónapok alatt, talán év vége felé érheti el a láva a Reykjavíkot és a keflaviki repteret összekötő autóutat.
Egyelőre még egy kis vulkánkitörést figyelhetünk tovább az izlandi hatóságok által gondosan kihelyezett webkamerákon keresztül (az egyik webkamerát már elfedte a lávafolyam). Azonban továbbra sem zárható ki az, sőt a jelenlegi adatok alátámasztják, hogy ez a vulkáni működés akár éveken keresztül is tarthat és akkor már valóban komolyan számolni kell az előzőekben felvetett, a lakosságot már közvetlenül érintő hatásokkal.
A szerző, Dr. Harangi Szabolcs, vulkanológus, az MTA levelező tagja, intézetigazgató egyetemi tanár és kutatócsoport-vezető, ELTE TTK Kőzettan-Geokémiai Tanszék és MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport
