Lávafüggöny, lávaszökőkút: a láva napjai következnek Izlandon
2021. március 20. – 09:53
Kitört egy vulkán Reykjavík közelében. A következő napokban alapvetően nyugodt lávaöntéses kitörés várható: kezdetben lávafüggöny, kisebb lávaszökőkút a megnyíló hasadék mentén, majd szétterülő lávafolyam. Egy izgalmas természeti folyamat kezdetén vagyunk, ami újdonság, mivel ilyet nem nagyon tapasztaltunk még a történelmi időkben. Elemzés.
A föld hetek óta reng Izland délnyugati részén, a Reykjanes-félszigeten, pénteken kitört egy vulkán. Naponta több ezer földrengés pattant ki, a lakosok nyugtalanul alszanak, mert éjszaka sincs megállás. Február 24. óta több mint 50 ezer földrengés pattant itt ki, ezen belül több tucat nagysága meghaladta a 3-as magnitúdót. A földrengések epicentrumai egy délnyugat-északkeleti sávot jelöltek ki a lakatlan Fagradalsfjall területén.
A földmozgások fészekmélysége és a műholdas radarképek alapján észlelt felszínemelkedés alapján a szakemberek egyértelműen arra a következtetésre jutottak, hogy magma nyomul felfelé és csupán néhány kilométer választja el a felszíntől. Az elmúlt napokban jelentősen csökkent a földmozgás, szinte elcsendesedtek a szeizmométerek. Vulkanológusként azonban pont ez volt feltűnő: számos korábbi vulkánkitörési eset mutatta ugyanis, hogy ez jelezheti a közeledő vulkáni eseményt. Ez pedig péntek este, helyi idő szerint 9:40-kor bekövetkezett.
A történet vélhetően már egy évvel ezelőtt elkezdődött, amikor a népszerű turistaközpont, a Kék Lagúna közelében kezdődtek földrengések és emelkedett meg a földfelszín több mint 20 centimétert. Akkor azonban a magma még nem tudott felszínre törni. Most február végén az első rengések, ami között egy 5-ös magnitúdójú, igen erős földmozgás is volt, először egy tektonikai eseményre utaltak, mégpedig egy oldalelmozdulásra és kis mértékű széthúzásra.
Mi ennek az oka?
Nos, a Közép-Atlanti-hátság, ahol két nagy kőzetelemez sodródik szét, a Reykjanes-félszigeten lép ki a szárazföldre, Izland szigetére. Az Észak-Amerikai-kőzetlemez nyugat felé mozog, az Eurázsiai-kőzetlemez pedig kelet felé. Ez persze nem egy folyamatos mozgást jelent.
Vannak időszakok, amikor földrengések kíséretében repedések, hasadékok nyílnak a földkéregben és sokszor a földfelszínen is, majd évekig, évtizedekig semmi nem történik. A széthúzás sok esetben magmafelnyomulással jár. Ez történt most is. Február utolsó napjaiban már az körvonalazódott, hogy a további földmozgásokat magma mozgása okozza. A földfelszín lassan elkezdett emelkedni, a GPS helyzetérzékelők pedig jelezték a széthúzásos mozgást.
Március elejére mintegy 45-50 millió köbméter magmát becsültek 1-3 kilométer mélységben, ami hol délnyugat felé mozgott, majd megállt és északkelet felé nyomult a repedésekben, végül az elmúlt napokban e sáv középső részén mozgatta meg a földet. Az utolsó napokban tette meg a maradék 1-2 kilométert felfelé mégpedig teljesen csendben. Alig volt földrengés, főleg az előző napokhoz képest volt éles ez a változás. A szakemberek várakozása és előrejelzése teljesen beigazolódott. Sőt, pontosan ott tört fel a magma, ahol ezt várták, térképen kijelölték.
Mi várható most?
Milyen veszélyt jelent ez a vulkáni működés? Alapvetően nyugodt lávaöntéses kitörés várható. Kezdetben lávafüggöny, kisebb lávaszökőkút kitörés történhet a megnyíló hasadék mentén, majd szétterülő lávafolyam. Az izlandi vulkanológusok számos szimulációt készítettek a lávafolyás irányára. A kitörés helyének közelében nincs település, egyelőre ilyen veszély nincs.
Az első helikopteres megfigyelések szerint mintegy 200 méter hosszú hasadék jött létre, ezen keresztül folyik ki a láva déli és nyugati irányba. Innentől kezdve a kérdés, hogy meddig lesz utánpótlás?
Ha folyamatosan érkezik újabb és újabb magma, akkor akár hosszú ideig, hónapokig, sőt évekig is eltarthat a vulkáni működés, ami már okozhat fennakadásokat. A láva elvághatja a sziget főútvonalát, adott esetben elvághatja Reykjavikot a keflaviki reptértől is. A vulkáni működés során felszínre jutó gázok jelentős légszennyezést okozhatnak akár a fővárosban is.
Végül, hozzáteszem, hogy ezen a területen korábban zajló vulkáni működések általában hosszan zajlottak, volt amelyik több évtizedig. Vajon, most is így lesz? Egyelőre ezt nem lehet még megmondani, egy izgalmas természeti folyamat kezdetén vagyunk, ami újdonság, mivel ilyet nem nagyon tapasztaltunk még a történelmi időkben.
A vulkáni működés előzményeit, a kitörés első perceit részletes követtük és követjük a Tűzhányó blog Facebook csoportjában.
Dr. Harangi Szabolcs, az MTA levelező tagja, intézetigazgató egyetemi tanár, kutatócsoport-vezető ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettan-Geokémiai tanszék, MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport
