Akkora siker a Pozsonyi csata, hogy 12 részes sorozat követi

2020. december 28. – 23:53

Akkora siker a Pozsonyi csata, hogy 12 részes sorozat követi
A magyar sereg. – Fotó: Pozsonyi csata / Youtube

Másolás

Vágólapra másolva

2021 a szittya fantasy és a retró videojátékok rajongóinak most már biztosan remek év lesz: a Magyarságkutató Intézet 12 részes filmsorozatot csinál a honfoglalás koráról. A gyártó ugyanaz a történelmi animációs cég lesz, akik a pozsonyi csatát is megfilmesítették Fankadelivel, szkíta szimbólumokkal és a magyarok kiirtásáról szóló kamuidézettel.

Az animációs sorozat „a honfoglalás korát hasonló minőségben, biztosan nagy sikerrel fogja bemutatni”

– biztosította magát Kásler Miklós magyarságminisztert az általa létrehozott alternatív tudományos intézet főigazgatója. Horváth-Lugossy Gábor a kívülállónak kicsit szürreális nyilvános beszámolóban (itt a teljes videó) tájékoztatta mentorát arról, hogy mire jutott az ősmagyar és egyéb történelmi kérdések iránt elkötelezett Kásler által gründolt Magyarságkutató azóta, hogy kétéve elindultak.

Kásler Miklós tanári szerepében szerencsére jó kedvében volt, Horváth-Lugossy nem kapott szivatós kérdéseket. Ez nagy mázli, hiszen korábban ugyan műszaki és üzemeltetési osztályt, meg társasházkezelő céget vezetett már, de a történelemhez neki sincs több köze, mint az onkológus miniszternek. Most az utóbbi biztosítja a forrásokat az előbbinek a történelem újraírására. Az elfogadott költségvetés szerint ez jövőre 1,335 milliárd forintot jelent.

Az igazgató a nyilvános beszámolóban természetesen köszönetet mondott „professzor úrnak és a magyar kormánynak” mindezért.

Az is kiderült, hogy a személyes támogatás nem csak anyagiakat jelent, hanem konkrét szakmai útmutatást is.

Kásler ugyanis a felvételen arról beszél, hogy „rendkívüli módon ő kezdeményezte” a Magyarságkutató Intézet most zajló abasári ásatását.

Az itteni XI. századi bencés kolostor feltárása, ha korrekt régészeti munka és interpretáció kapcsolódik majd hozzá, önmagában persze tök jó. Érdekesebb viszont, hogy ez a miniszternek leginkább azért érdekes, mert történelmi mondák szerint úgy hiszi, hogy itt van eltemetve Aba Sámuel, akinek ha megtalálják a maradványait, és sikerül genetikai mintát is venni a csontjaiból, akkor azt össze lehet majd vetni a már ismert Árpád-házi férfiági génekkel. Kásler a hun-magyar folytonosság híveként azt gondolja, hogy ha ezek között lesz genetikai kapcsolat, akkor az nem is jelenthet mást, minthogy az Abák és a királyi dinasztia is Attilától ered, ergo sikerül bizonyítani, hogy az Árpád-ház hun eredetmítosza megfelel a történelmi tényeknek.

Kásler Abasárt már egy második királyi központként emlegeti Székesfehérvár mellett. Bár egyelőre Aba Sámuel sírját sem találták meg, és elemi logikával is könnyen belátható, hogy egy genetikai egyezés nem bizonyít önmagában egy 600 évvel korábbi konkrét történelmi személyt közös ősként (ahogy a hiánya sem cáfolná a hun kapcsolatot), a Magyarságkutató Intézet projektje ennek a merész hipotézisnek rendelődik alá, a pénzt hozó, szakmai szempontból laikus miniszter történelmi víziói alapján.

A Magyarságkutató Intézetben szintén előre tudják, hogy mit akarnak megtalálni Kínában és Mongóliában, ahol jövőre terveznek majd erősíteni: a Turul nemzetség (Kézai Simon alapján az elnevezés az Árpád-házra utal, de nem véletlen, hogy a történészek általában nem így emlegetik, hitelesebb források nem támasztják alá ezt a leszármazási vonalat) ázsiai hun kapcsolatait keresik arrafelé is Horváth-Lugossy elmondása szerint.

Amivel viszont a régóta ígért, a politikai kommunikáción túl szaktudományosan is megvédett archeogenetikai eredményeken túl a Magyarságkutatóban igazán nagyot akarnak gurítani, az lényegében egy magyar királyi panteon lenne. Elsősorban a székesfehérvári királyi bazilikában őrzött, és máshol sejthető uralkodói maradványokból szeretnének egy nagyobb genetikai projektben mintákat venni. Kásler azt reméli, hogy ebből konkrétan beazonosíthatók lesznek a magyar uralkodók.

A cél ezzel is az, hogy mint Kásler mondja, véget vessenek „annak a 170 éves áldatlan”, „a tudomány számára is szinte kellemetlen helyzetnek” a magyar eredettel kapcsolatban, ami szerinte a Magyarságkutató intézet megalapításáig általánosan jellemző volt.

„Jó érzésük lehet, mert megtették, amit elvárt tőlük a nemzet”

– mondta most saját intézetéről az igazgatónak az orvos-miniszter. Kásler úgy látja, hogy a Magyarságkutató Intézet a színtiszta tudományosságot képviseli, és hál Istennek az új Nemzeti Alaptanterv is már ebben a szellemben jött létre (egyébként az új állami történelemtankönyv egyik meghatározó szerzője is Szabados György, az MKI történésze). Felkérdezése után Horváth-Lugossy szavaiból az is kiderült, hogy hamarosan ellepik a Magyarságkutató Intézet könyvei a helyi és az iskolai könyvtárakat: könyveiket februártól minden középiskolai könyvtárba eljuttatják.

Nem tudunk egyébként arról, hogy az MKI könyveivel szemben komoly szakmai kritika merült volna fel, és a munkatársai között is vannak elismert szakemberek is. A magyarság eredete(i) és a keleti lovasnomád kultúrákkal való kapcsolatok feltárása tudománypolitikai mániáktól függetlenül izgalmas kérdés. Ami elég szokatlan, hogy laikus pénzosztó potentátok határozzák meg egy magát tudományosnak elfogadtatni próbáló intézmény kutatásait, vagy hogy előre tudják, hogy konkrétan mit szeretnének megtalálni egy még el sem kezdett kutatáson, és hogy a nagyközönségnek történelmi hamisításokat, nem igazolt tudományos hipotéziseket tálaljanak hiteles valóságként.

A pozsonyi csata című film után a Magyarságkutatót szakmán kívül és belül az eddigieknél is kevésbé tartják komolyan vehető intézetnek.

Az animációs film megjelenítésében, több helyen pedig a történelmi rekonstrukciói hitelességében, forráskezelésében, konkrét állításaiban is megkérdőjelezhető. A kritikákat az MKI-főigazgató Horváth-Lugossy Gábor éppen a Telexen megjelent cikkre reagálva utasította el:

„Semmi olyan nincs a filmben, ami nem lenne helyénvaló, vagy amit cáfolni lehetne. Az egyes korszakok kulturális használati tárgyai pedig tudatosan kerültek bemutatásra, utalva a kontinuitásra. Ez egy ismeretterjesztő film. Nem dokumentumfilm. Ha valaki ezt szándékosan nem veszi figyelembe, az nem elegáns magatartás” – nyilatkozta a Magyar Hírlapban, miután azt írtuk, hogy „a pozsonyi csata filmje több olyan toposzt jelenít meg, történelmi tényként beállítva azokat, amikben az ismeretterjesztés, a nem kellőképpen igazolt alternatív hipotézisek és a tudományosan megalapozatlan vagy éppen meg is cáfolt mítoszok keverednek”.

A jelek szerint azonban az MKI-nál házon belül sem mindenki lelkes a történelem és a nemzeti mitológia ilyen szintű keverésétől. A Mandineren Haramza Márk és Kiss P. Attila, a Magyarságkutató két régésze írt vendégcikket a film kapcsán, melyben erősen kritikusak voltak az animációs filmmel kapcsolatban.

„Egy ismeretterjesztő alkotás esetében azonban még kevésbé, sőt talán egyáltalán nem nézhetők el a hasonló bakik”

– írták, majd kifejtették az egyébként nyilvánvalót, vagyis hogy „egy nyíltan a 10. század elejének kultúráját és sorsdöntő harcát bemutató alkotás esetében joggal várható el a pontos, tudományos alapokon nyugvó ábrázolásmód. Ha az anyagi kultúra rekonstruálása a cél, elengedhetetlen, hogy kellő tisztelettel és körültekintéssel bánjunk a korszakból fennmaradt tárgyakkal.” A cikket a Magyarságkutató körüli szubkultúra felé azzal az erős belső kritikával zárták, hogy „a kisebbségi komplexus és az önhittség egyaránt önértékelési zavar”.

A kásleres évértékelőből egy fura vágással mintha kivették volna a pozsonyi csatáról szóló filmre való konkrét utalást, de a bennmaradt félmondat alapján a belengetett 12 részes A honfoglalás kora sorozatot ahhoz hasonló minőségben képzelik el.

A miniszter az általa kezdeményezett abasári kutatás után egyébként most ismét jelezte, hogy szerinte mit kellene kutatnia az intézetnek, amit ez a párbeszédrészlet illusztrál:

- Nem akarom megidézni a jövőt, de a következő témakörnek én mindenképp az Árpád-kort javaslom. Hiszen az Árpádok 400 éve és a jelenlegi világpolitikai mozgások között rendkívül sok a hasonlóság. Úgyhogy készülődjenek.

- Készülődünk.