A világ egyik vezető tudományos folyóirata találgatja, fellélegzik-e a magyar tudomány az új kormány alatt
A Fidesz 16 évnyi kormányzása alatt szisztematikusan gyengítette a magyar tudomány és felsőoktatás helyzetét. Az Orbán-kormány alatt a tudományos rendszer alapjaiban alakult át, a Magyar Tudományos Akadémia átszervezése csökkentette a a szervezet anatómiáját, a kutatóhálózatokat elcsatolták és évekig vegzálták, több egyetemet olyan alapítványok fenntartása alá szerveztek át, amiket a Fidesz által politikailag kinevezett kuratóriumi tagok irányítanak.
Erre válaszul az Európai Unió 2022-ben úgy döntött, hogy befagyaszt mintegy 6,3 milliárd eurónyi támogatást a magyarországi felsőoktatási és kulturális intézményeket érintő kutatási csereprogramokban, többek között kizárták ezzel Magyarországot a Horizont Európa kutatási programból és az Erasmusból. Ez 21 magyar és később egy osztrák modellváltó egyetemet érintett. A kormányzati megfogalmazással szemben ezek az intézmények valójában nincsenek eltiltva a Horizonttól, továbbra is részt vehetnek benne, de csak úgy, mint az EU-n kívüli intézmények: friss uniós támogatást nem kaphatnak belőle, és az uniós együttműködő felek számában szabott minimumfeltételekbe sem számítanak bele.
A kormány 2023 márciusában ötmilliárd forintos alappal igyekezett pótolni a kieső pénzt, és azóta is rendszeresen hirdet rásegítő támogatásokat a résztvevőknek. Ennek ellenére a modellváltó egyetemek már 2023 nyarán eurómilliós károkra panaszkodtak. A gyakorlati problémákra utal, hogy akkortájt, amikor 2024 januárjában zsákutcába futottak az egyeztetések a kekvákról, a kormány a hazai költségvetésből indított két pótkezdeményezést egy-egy uniós program mintájára. Így jött létre az Erasmus pótlására a Pannónia, a Horizont helyett pedig a HU-rizont. Arról, hogy a HU-rizont milyen antidemokratikusan működött, és hogy a bíráló kutatók munkáját hogyan kerülték meg, ebben a cikkünkben írtunk.
A Nature-ben, a világ egyik vezető tudományos folyóiratában kedden jelent meg egy cikk, ami azt fejtegeti, mi történhet a magyar tudományos és felsőoktatási élettel a kormányváltás után. A cikk azt írja: a tudományos közösség Magyarországon – és külföldön is – üdvözli, hogy tizenhat év kormányzás után vereséget szenvedett Orbán Viktor. „Azok a kutatók, akik végignézték, ahogy Orbán lebontja az akadémiai szabadságot, megfosztja autonómiájuktól az egyetemeket, és Magyarországot kizárják az uniós forrásokból, most óvatos reménnyel tekintenek arra, hogy utódja, Magyar Péter helyrehozhatja a károkat.”
A cikk szerint Orbán munkája az egyetemi függetlenség ellen mintául szolgált az Egyesült Államokban jelenleg zajló, a kutatási életet érintő átalakításokhoz is. Emellett Magyarország Orbán alatt egyre inkább a kínai befolyás felé tolódott, többek között azzal a tervvel, hogy az Európai Unió első kínai egyetemi kampuszának adjon otthont, írták.
Egyelőre azonban nem tudni, hogy a Tisza Párt mennyire fogja prioritásként kezelni az egyetemi és kutatási szektor átalakítását, és a Nature által megkérdezett kutatók arra figyelmeztettek: önmagában a régi rendszer visszaállítása nem biztos, hogy elegendő a magyar felsőoktatás helyreállításához. Azt mondták: van remény, hogy a jövő változást okoz, de valószínűleg a tudomány nem lesz azonnali prioritás az olyan ágazatokhoz képest, mint az egészségügy vagy az oktatás.
Kurt Deketelaere, az Európai Kutatóegyetemek Ligájának főtitkára a Nature-nek azt mondta: Magyar Péter ígérete, hogy helyreállítja Magyarország kapcsolatát az Európai Unióval, valamint visszaadja az intézmények autonómiáját, legalább azt lehetővé teheti, hogy a magyar egyetemek és kutatóközpontok ismét bekapcsolódjanak az európai projektekbe. „Arra is számíthatunk, hogy a miniszterelnök és kormánya támogatni és védeni fogja az akadémiai szabadságot, szemben elődjével” – fogalmazott. „Magyarország előtt most komoly lehetőség áll arra, hogy aktívan támogassa az EU kutatási és innovációs politikáját.”
