Ezt a cikket a Telex és az autóMAGAZIN együttműködésének keretében olvashatják.
Sokan a zsűritagok közül is szoros eredményt vártak a 2026-os Az Év Autója szavazástól, mert mind a hét, döntőbe jutott típus kiváló a maga nemében – különben nem szereztek volna annyi pontot a szavazás legelején még 36 vadonatúj típust tartalmazó lista többi szereplőjéhez képest. A zsűri 23 ország legnevesebb autós lapjait és internetoldalait képviselő 59 zsűritagból áll, ők döntötték el a végső sorrendet, illetve azt, hogy az idei Év Autója a Mercedes CLA, amelynek tesztjét a Telexen is olvashatták.
A hét döntős típust a korábbi tesztek után még egyszer kipróbálták a zsűritagok a végső döntés előtt. A Barcelona melletti versenypályán és a környező utakon zajló próbán összehasonlították a remek családi autóként piacon lévő Citroën C5 Aircrosst, az ár-érték bajnok Dacia Bigstert, a takarékos, észszerű és jól vezethető Kia EV4-et, a csúcstechnológiát felvonultató Mercedes-Benz CLA-t, a szuperaranyos, praktikus és alacsony árfekvésű Fiat Grande Pandát, a szintén szívhez szóló megjelenésű és praktikus Renault 4 E-Tech electricet, illetve a sokoldalú Škoda Elroqot.
Ezt követte a végső szavazás, amely során minden zsűritagnak legfeljebb 25 pontot kellett szétosztania a döntőbe jutott hét típus közt. 10 pontnál többet egyik sem kaphatott, de egy autónak mindenképp legalább eggyel több pontot kellett adni, mint bármelyik másiknak – nevezzük ezt saját vagy egyéni győztesnek.
Az idei Év Autója szavazás újdonsága volt, hogy még a zsűri elnöksége sem ismerte a végeredményt egészen a Brüsszeli Autókiállításon megrendezett és a YouTube-on élőben közvetített eredményhirdetésig. Emiatt az átadásra hét kis névtábla készült a trófeához, hogy végül azé az autótípusé kerülhessen fel rá, amely a legtöbb pontot gyűjtötte össze. A pénteki eredményhirdetés ezután már a szokott módon, országról országra haladt előre. Némi meglepetésre a Mercedes viszonylag gyorsan előnyt szerzett, de közben két-három másik típus esetében is úgy tűnt, van esélye egy szoros győzelemre.
A végén valóban szoros eredmény született, csakhogy a második, a harmadik, a negyedik és az ötödik helyezett között, a négy autó ugyanis alig húsz pont különbséggel végzett: a Škoda Elroq 220, a Kia EV4 208, a Citroën C5 Aircross 207, a Fiat Grande Panda pedig 200 pontot gyűjtött.
A felsoroltak közül azonban egyik sem veszélyeztette a Mercedes-Benz CLA győzelmét, amelyet a német márka 320 ponttal és 22 zsűritagtól kapott saját listás első helyezéssel szerzett meg. A második legtöbb első helyezést a Citroën C5 Aircross kapta 15-tel, a harmadikat a Fiat Panda, amely 9 zsűritagnál végzett az első helyen.
A Dacia Bigster 170 ponttal végül a hatodik, a Renault 4 E-Tech electric 150 ponttal pedig a hetedik helyet szerezte meg az összesítésben.
A Mercedes második Év Autója díja
Számos más márkával szemben Az Év Autója díj 1964 óta tartó fennállása során a Mercedes-Benz csupán egyetlen egyszer győzedelmeskedett korábban. Ez az 1974-es szavazás alkalmával történt, amikor a 450 SE 115 ponttal szerezte meg az elsőséget a 99 pontot begyűjtött Fiat 1/9 és a 90 pontos Honda Civic előtt.
Az akkori szavazás érdekessége, hogy épp az első olajválság idejére esett, és éppen akkor sikerült megválasztani egy olyan típust, amelynek motorja egy 4,8 literes V8-as volt. A magyarázat viszont legalább ennyire meglepő, ugyanis abban az évben az amerikai újságírókat is bevették a szavazásba, akiknél egyértelműen a nagy, V8-as motorral hajtott Mercedes volt a nyerő. A 2026-os szavazásban azonban kizárólag európai zsűritagok vettek részt, 23 országból 59-en, és az ő szavazatuk alapján végzett 52 év után az első helyen ismét egy Mercedes-Benz, mégpedig a CLA.
Hogyan osztottam el a pontjaimat?
Miután már kiderült, hogyan döntött a zsűri mint testület, elmondanám, hogy ezen belül én hogyan gondolkodtam és szavaztam. Eddig összesen huszonhárom alkalommal szavaztam a zsűri egyik magyar tagjaként (a másik Csikós Zsolt, a The Zone újságírója), és indoklásaimat gyakran kezdtem azzal, hogy ez nehéz döntés volt. Most azonban, Az Európai Év Autója 2026-os szavazás alkalmával a hét, döntőbe jutott típus közül csak haton gondolkodtam el alaposabban, egyről határozottan tudtam, hogy az első helyre fogom tenni, mégpedig egyértelműen. No nem annyira, mint egyik, ma már nyugdíjas zsűrikollégám, aki az egyik szavazása alkalmával hat autónak egyformán 3 pontot adott, és egynek, az általa győztesnek gondoltnak 7-et.
Nem tilos így pontozni, a zsűritagok teljes szabadságot élveznek ez ügyben is, de én a magam részéről mindig próbáltam a pontozásommal sorrendet meghatározni a hét döntős típus között. Kicsit belegondolva valójában ez az igazán nehéz, hiszen eltérő kategóriájú, stílusú és rendeltetésű típusokat kell egymással összehasonlítani és helyezési sorrendbe állítani. Amúgy épp az idei szavazás a példa rá, hogy nekem sem sikerül mindig holtverseny nélküli sorrendet összehozni, de ennek a 25-re korlátozott kiosztható pontszámon kívül éppen a kategóriákon átívelő típusfelhozatal az oka.
Az én listám tetejére vagy ha úgy tetszik, a dobogó legfelső fokára végül 8 ponttal a Mercedes-Benz CLA-t helyeztem. Egy ideig gondolkoztam a maximálisan adható tíz ponton is, ami részben az én egyéni hozzáállásommal is magyarázható. Én nagyra értékelem a műszaki tartalmat, és véleményem szerint ebből a szempontból a Mercedes ezúttal valami egészen extrát tett le az útra. Kezdve mindjárt ott, hogy az új CLA egy nulláról fejlesztett, vadonatúj,MMA jelzésű platformon alapul, amelyet a döntőbe jutott többi hat típus egyike sem mondhat el magáról.
Kimagasló a tisztán elektromos változatok 800 voltos feszültségű rendszere is, amely rekordsebességű töltést tesz lehetővé, így az autó 10 perc alatt 300 kilométer megtételéhez szükséges energiát vehet fel. Ehhez jön a hosszú hatótávot biztosító nagy akkukapacitás és a számos fogyasztáscsökkentő megoldás. Ezek szintén azt célozzák, hogy a CLA minél hosszabb utat legyen képes megtenni egyetlen töltéssel. Ezek közül érdemes megemlíteni a légellenállás és a gördülési ellenállás minimalizálását, illetve a villanymotor vagy villanymotorok hatásfokának maximalizását, valamint a hőszivattyús hőháztartás és a visszatáplálás optimalizálását.
A műszaki tűzijáték nem szorítkozik csupán a karosszéria lemezeitől rejtett egységekre. Ott van például a kiváló minőségben kivitelezett utastérben a teljes műszerfalat betöltő és természetesen internetes kapcsolattal rendelkező digitális információs és szórakoztató rendszer, amely ma még egyedülálló a személyautók között. Mindemellett a CLA hétköznapokon használt autónak sem utolsó, hiszen utastere elég tágas, csomagtartója nagy, főleg az elektromos változaté, ahol elöl is találunk egy 100 literes dobozt, továbbá vezetni is könnyű, még akkor is, ha sportos stílusra váltunk. Utóbbi esetben élményautós arcát mutatja meg nekünk a CLA, amit sokan talán nem is gondolnának róla.
Ez utóbbit leginkább az összkerékhajtású elektromos kivitel tudja megvillantani, de azért a csak hátsókerék-hajtású elektromos változattal is jót lehet autózni kanyargós utakon, ráadásul ez még kevesebbet fogyaszt. Akinek pedig még nem jönnek be az elektromos autók, a CLA-ból választhat elsőkerék-hajtású lágyhibridet is, mert az új padlólemez alkalmas ilyen hajtáslánc befogadására is.
Hogy akkor miért nem tíz pont? Elsősorban az ára miatt, amely jelenleg minimum 19,5 millió forint Magyarországon. A CLA ebből a szempontból is tipikus Mercedes, amelynek megkérik az árát, még akkor is, ha a belépő modellek nem annyira drágák a fejlettségükhöz és a felszereltségükhöz képest. Ennek ellenére a CLA csak kevesebb autóvásárlónak elérhető, ellentétben néhány korábbi győztessel, amelyek közt bőven találunk olcsó, praktikus tömegautókat.
Az olcsó típusoknak is jár az elismerés
A széles körű elérhetőség is szerepel az Év Autója díj értékelési kritériumai között. Gyakori kritika, hogy drágán mindenki tud jó autót gyártani, ennél sokkal nagyobb mutatvány kevés pénzből kimagaslót kihozni. Márpedig a 2026-os döntőbe bejutott hét típus közül többen is ezt képviselik. Például a Stellantis-konszern Smart Car platformjára épülő és így a Citroën C3 és az Opel Frontera rokonságába tartozó Fiat Grande Panda.
Ennek benzinmotoros-kéziváltós változata az egyik legolcsóbb kisautó ma a piacon a maga 7,2 millió forintos indulóárával, miközben a maguk szintjén a hibrid és a tisztán elektromos kivitelek sem nevezhetők drágának. Ezért cserébe a Fiat egy jól használható, minden kivitelében takarékos és felettébb hangulatos kisautót kínál, amely négyméteres hossza ellenére elég tágas akár egy kisebb családnak és a poggyászának is, és a legfontosabb biztonsági és kényelmi extrák mindegyike elérhető hozzá.
Ezen indokok alapján tettem a saját listámon a második helyre a Fiatot 4 ponttal, holtversenyben az általam szintén 4 pontra értékelt Škoda Elroqkal. A VW ID.3-hoz, ID.4-hez, Škoda Enyaqhoz és más Volkswagen-csoportos típusokhoz hasonlóan a VW MEB elektromos platformjára épülő Elroq olyan képességeket mutat fel, amelyek alapján úgy láttam, nyugodtan lehetne a 2026-os választás győztese. Hiszen igazán mindent tudó, kompakt elektromos SUV, amely kívül se nem nagy, sem ne kicsi, belül ugyanakkor bőséges helyet kínál. Utastere gondosan kivitelezett, kényelmes és mindennel felszerelt, beleértve a legkorszerűbb információs, kényelmi és biztonsági technológiákat – és persze ne felejtsük el a rengeteg okos és praktikus kiegészítőt sem, amelyet a Škoda Simply Clever összefoglaló néven kínál hozzá.
Mindennek tetejébe az elektromos változaton belül is széles hajtáslánc-választék áll rendelkezésre, a gyerekek iskolába szállításához illő, kisebb teljesítményű és akkumulátorú kivitelektől az igazán sportosan vezethető, erős, összkerékhajtású RS-ig bezárólag. És mégis, végül az Elroq ugyanazon érv alapján került nálam 4 ponttal egy szintre a Fiat Grande Pandával, ami miatt a Mercedes CLA sem kapta meg a tíz pontot. Bár a maga kategóriájában az Elroq nem drága, árszínvonala magasabb, és ezért kevesebbeknek elérhető.
A Dacia is ismeri a siker receptjét
A döntőbe jutott hét típus közül azonban mégsem a Fiat Grande Panda az ár-érték bajnok, hanem a Dacia Bigster, amelynek a képességeit végül 3 ponttal értékeltem, azonosan a szintén 3 pontot kapott Kia EV4-el. De először maradjunk a Dacia Duster meghosszabbításával és átdolgozásával megszületett Bigsternél, amely tágas, praktikus, kényelmes, kompakt SUV, jól használható médiarendszerrel és széles körű hajtáslánckínálattal, hiszen kapható belőle enyhe hibrid, nagyon takarékos teljes hibrid, továbbá az elsőkerék-hajtású mellett összkerékhajtású változat is. Nincs viszont belőle teljesen elektromos kivitel. A Bigster legnagyobb ütőkártyája azonban az ára, a belépő modellje ugyanis alig kerül többe, mint egy kicsit jobban felszerelt kisautó.
Ha az Oscar-díjhoz hasonlóan Az Európai Év Autója díjon belül is léteznének különböző kategóriák, a legbátrabb autó díját az általam 3 ponttal értékelt Kia EV4-nek ítélném oda. Egy olyan európai piacon ugyanis, ahol minden tíz eladott autóból már hat SUV, előrukkolni egy hagyományos öt- és négyajtós (a Kia szerint fastback) karosszériájú típussal, már-már vakmerőséggel határos. Mindezt ráadásul úgy vagy talán éppen azért, mert a Kia lényegében ugyanarra a műszaki alapra építve két SUV-ot is kínál: a tavalyi választáson második helyen végzett, kiskategóriás EV3-at és a vadonatúj, kompakt méretű EV5-öt.
Mint a tavalyi választáson elért eredményén is látszik, az EV3 is nagyon jól sikerült típus, az új EV4 azonban egy-két szempontból nála is jobb. Egyrészt alacsonyabb felépítése és jobb alaktényezője miatt kisebb a légellenállása, aminek köszönhetően autópálya-tempónál tíz százalékkal kisebb a fogyasztása, vagyis ennyivel nagyobb a hatótávja. Laposabb formája ellenére hasonlóan tágas az utastere, és a csomagtartója is csaknem ugyanakkora, igaz, annak árán, hogy némileg hosszabb.
Az alacsonyabb felépítés egyben azt is jelenti, hogy az EV4-nek úgy lehet jobb az úttartása és a vezethetősége, hogy közben a rugózása is kényelmesebb. Több ponton javítottak a fedélzeti rendszerén és az utastér berendezésén, holott már az EV3-é is rendkívül könnyen használható és praktikus. Ami az EV4 árát illeti, elektromos autóként a kategórián belül kedvezőnek számít.
A következő hely a listámon a Renault 4 E-Tech electricé, amelynek két pontot adtam. Bár nagyon jól használható elektromos kisautónak tartom, valójában nem más, mint Az Év Autója 2025 címet elnyert, sármos Renault 5 E-Tech electric praktikusabb átirata. Igaz, az új R4-esnek tágasabb az utastere, nagyobb a csomagtartója, de hosszabb tengelytávjától és áthangolt rugózásától eltekintve műszakilag teljesen azonos az R5-tel. Kis túlzással azt is írhatnám, hogy egy karosszériaváltozat, de – nem utolsósorban a teljesen eltérő formaterv miatt – valamivel azért több annál. Egyébként ha csak karosszériaváltozat lenne, mint például egy típus kombija az ötajtóshoz képest, akkor nem is kerülhetett volna fel még Az Év Autója választás nevezettjeinek a listájára sem.
Saját listámon utolsó helyre tettem a Citroën C5 Aircrosst. Nagyvonalú térkínálatával, kényelmi és biztonsági szolgáltatásaival, modern médiarendszerével, valamint hazai útjaink állapotának ismeretében egyáltalán nem mellékesen puhára hangolt, a biztonságos úttartást mégis biztosító futóművével kiváló családi autónak tartom. Ráadásul az is mellette szól, hogy az enyhe hibridtől kezdve a konnektorról tölthető plug-in hibriden keresztül az elektromosig háromféle hajtáslánc is elérhető hozzá. Végül azért soroltam mégis a vele egy kategóriába tartozó, tehát közvetlen versenytársának számító Dacia Bigster mögé, mert bár a C5 Aircross ára sem nevezhető a valóságtól elrugaszkodottnak, a Bigster jóval olcsóbb nála, miközben minden mást hasonló szinten nyújt.
A döntéseimen nyilván lehet vitatkozni, de Az Év Autója zsűriben elfogadott, hogy mindenkinek lehet saját véleménye. Így az 59 közül akad olyan zsűritag, akinek a műszaki tartalom, akad, akinek a formaterv, másoknak pedig a sportos vezethetőség a legfontosabb szempont. A sok különböző véleményből áll össze a végeredmény, amelynek idén a Mercedesnél örülhetnek.
Szöveg: Gajdán Miklós, az autóMAGAZIN főszerkesztője, az Év Autója zsűri tagja
