Felpöröghet a kereskedelmi űrverseny Jeff Bezos cégének sikeres rakétatesztje után

Felpöröghet a kereskedelmi űrverseny Jeff Bezos cégének sikeres rakétatesztje után
Felbocsátják a Blue Origin amerikai űripari vállalat New Glenn kétfokozatú űrrakétáját az első tesztútján a floridai Cape Canaveralban működő Kennedy Űrközpontból 2025. január 16-án – Fotó: John Raoux / AP / MTI

A leggazdagabb emberek mindig is támogatták az innovációt és a felfedezést – legyen szó távoli földek felfedezésének finanszírozásáról, múzeumok támogatásáról vagy az elektromos járművek terjesztéséről. Emögött állhat emberbarátság vagy akár új piacok kiaknázásának vágya is – sőt, valószínűleg különböző mértékben, de ezek keveréke állhat a legtöbb befektetés mögött.

Az elmúlt években a gazdagok új hobbija az űrutazás lett. Míg a kétezres évek elejéig leginkább kormányzati ügynökségek csengették ki a milliárdokat műholdak, űrállomások vagy leszállóegységek űrbe küldésére, ma egyértelműen a SpaceX az egyik, ha nem a legdominánsabb játékos az űrutazási iparban. Bár a cégnek eddig szinte egyeduralma volt a piaci alapú űrutazás és űrszállítmányozás terén – hála annak, hogy csak tavaly 134 rakétaindításuk volt – ez hamarosan megváltozhat.

Ugyanis csütörtökön Jeff Bezos űrcége, a Blue Origin sikeresen fellőtte a New Glenn rakétáját, ami – kis tologatások után – elsőre sikeresen felszállt és föld körüli pályára állt. A teszt szinte tökéletesen ment, azt leszámítva, hogy a hordozórakéta nem tudott leszállni az Atlanti-óceánra kiúsztatott platformra. Ettől függetlenül a fellövés sikeres volt, hiszen ez csak egy aranyozott cseresznye lett volna a föld körüli pályára állás tortáján. A cég New Shepard rakétája második próbálkozásra tudott leszállni, míg SpaceX csak a huszadik próbálkozás során érte el először, hogy a hordozórakétájuk sikeresen leszálljon.

Eddig nem voltak egy súlycsoport

Persze nem biztos, hogy fair a két céget egymáshoz hasonlítgatni. Az USA 2008 óta több mint 20 milliárd dollár értékben kötött szerződést a SpaceX-szel, míg a Blue Origin ennél jóval kevesebbet kapott, mivel nem ők az állam első számú szállítmányozói a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Arról nem is beszélve, hogy Musk és Donald Trump szoros kapcsolata további előnyökhöz juttathatja a SpaceX-et, bár Bezos ettől nem tart. A milliárdos optimista a második Trump-kormánnyal és annak űripari terveivel kapcsolatban.

A céget Bezos 2000-ben alapította, és az elején szinte csak a saját, leginkább az Amazonból származó vagyonából finanszírozta. Nem pontosan tudni, hogy az első években konkrétan mit is csináltak, miből lehetett bevételük, de az biztos, hogy 2006-ban fellőtték a Goddard rakétájuk első tesztpéldányát. 2009-ben kaptak egy közel négymillió dolláros támogatást a NASA-tól, hogy a kereskedelmi célú űrutazáson dolgozzanak, és 2010-re a cég a szerződés minden feltételét teljesítette is. 2011-ben a NASA újabb 22 millió dollárt ígért oda, és több hasonló NASA-szerződésből 2013-ig összesen 25,7 millió dollárt kaptak.

A Blue Origin gyártóüzeme a Kennedy Űrközpontban 2025. január 5-én – Fotó: Joe Skipper / Reuters
A Blue Origin gyártóüzeme a Kennedy Űrközpontban 2025. január 5-én – Fotó: Joe Skipper / Reuters

Szintén ebben az évben több másik céggel közösen megpályázták a Kennedy Űrközpont 39A indítóállását, amit megosztottak volna egymás között. Azonban a SpaceX önállóan pályázott, és a NASA Elon Musk cégének adta az indítóállás kizárólagos használati jogait. Ezt a Blue Origin megtámadta az állami könyvelőirodánál, ami visszadobta a kérvényt, így az űrsiklók korábbi indítóállását a SpaceX kapta meg, méghozzá húsz évre.

2020-ban a Lockheed Martinnal, a Northrop Grummannal és a Draperrel közösen elnyertek egy 579 millió dolláros pályázatot leszállóegység-fejlesztésre, de novemberben ismét megverte őket a SpaceX, mert a NASA Musk cégét kérte fel, hogy 2,9 milliárd dollárért fejlesszék ki a következő holdra szállás landolóegységét. Azonban az év nem csak a csalódásokról szólt Jeff Bezos űrcégének: két másik amerikai partnerrel 130 millió dollárt kaptak űrállomás-fejlesztésre, és ha ez nem lenne elég, pénisz alakú rakétájával Bezos és William Shatner (Kirk kapitány a Star Trekből) feljutottak az űr határáig.

Aztán 2021-ben összesen 275 millió dollárt kaptak leszállóegység fejlesztésére, szuborbitális kutatási projektekre és más űrkutatási feladatokra, 2023-ban pedig 3,4 milliárd dollárért a Blue Origint bízta meg a NASA, hogy kifejlesszék az Artemis–V leszállóegységét, ami a tervek szerint 2030 körül indulna el a Holdra.

Mindezek mellett Bezos korábban már bejelentette, hogy évente egymilliárd dollárt nyom a cégbe a saját vagyonából, de ezen kívül a saját befektetőcége is rengeteg pénzt rakott a Blue Originbe. Emellett kaptak fejlesztési támogatást a légierőtől is, 2020-ig közel 700 millió dollárt.

A cég bevételei nemcsak a kisebb űrszállítmányozó projektekből folynak be: rakétákat és hajtóműveket is gyártanak, amiket a NASA-nak és más űrkutatási cégeknek adnak el; fejlesztenek űrteherautót, űrállomást; valamint nukleáris meghajtású űrrakétákon és regolitból készült napelemeken is dolgoznak.

A nyúl és a teknős

A SpaceX és a Blue Origin láthatóan más mentalitással, más pályákon haladnak. Elon Musk az űrcége indításakor közel sem áll olyan jól anyagilag, mint mostanában, ezért hamar látványos eredményekre volt szüksége, hogy állami támogatásokat szerezzen. Ezt leginkább úgy tudta elérni, hogy olyan, veszélyesebb teszteket is bevállaltak, amiket egy hagyományosan működő cég nem biztos, hogy be mert volna. Úgy voltak vele, hogy a robbanásokból is rengeteget lehet tanulni, és úgy tűnik, hogy ez legalább részben igaz, hiszen a SpaceX a jelenlegi legsikeresebb űrutazós magáncég.

Jeff Bezos a New Shepard rakétahordozóról és a Crew Capsule-ról beszél a 33. Űrszimpóziumon az Egyesült Államokban, Colorado Springsben 2017. április 5-én – Fotó: Isaiah Downing / Reuters
Jeff Bezos a New Shepard rakétahordozóról és a Crew Capsule-ról beszél a 33. Űrszimpóziumon az Egyesült Államokban, Colorado Springsben 2017. április 5-én – Fotó: Isaiah Downing / Reuters

Ezzel szemben a Blue Origin egy hagyományosan működő cég. A mottója az, hogy „Gradatim Ferociter”, azaz „Lépésről lépésre, hevesen”, és a kabalaállatuk egy teknős. Ezért van az, hogy sokkal ritkábban indítottak tesztrakétákat, de cserébe aránylag talán kevesebb is ért olyan tüzes véget, mint sok SpaceX-kísérlet.

Ez azonban mintha változóban lenne. 2023 decemberében Bezos azt mondta, hogy azért mondott le az Amazon vezetéséről, hogy kicsit felpörgesse a Blue Origint, mert gyorsabban kell haladniuk, és talán több kockázatot kéne vállalniuk.

Bár még nem juttattak valós szállítmányt az űrbe, a cég szerint 2025-ben már elindítják a Holdra a Blue Moon Mark 1 leszállóegységüket. Ha ez tényleg sikerül, akkor ebben megvernék a SpaceX-et. A Mark 1 háromtonnányi rakományt bírhat el, és olyan kicsi lenne, hogy beférne a New Glenn orrába. A legtöbb rendszert és leszállóhajtóművet is beleszerelnék, hogy leteszteljék azokat a 2030-ra tervezett Artemis–V legénységgel együtt tervezett leszállása előtt. Ha valóban sikerül a 2025-ös gépi holdra szállás, meglátjuk, hogy Musk ugyanolyan szívélyesen gratulál-e, mint a New Glenn sikerének.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!