Július 20-án, kilenc nappal Richard Branson után Jeff Bezos is beszállt a milliárdosok űrversenyébe – az Amazon és a Blue Origin vezére, egyben a világ leggazdagabb embere saját cégének rakétáján emelkedett 100 km-es magasság fölé, az űrbe. A súlytalanságot elérve Bezos – ha minden igaz – egy lebegés közben végrehajtott hátra szaltóval ünnepelt, amiről már nagyjából 50 éve álmodott.
A New Shephard hordozórakétája 76 km-es magasságig emelte fel a kapszulát, ami itt vált le, hogy aztán egyedül, önerőből folytassa útját a Kármán-vonalon túlra. Eközben az újrahasználható rakéta visszatért Texasba, ahol nagyjából 3 km-re a felszállás helyétől sikeresen landolt. A kapszula az utasoknak biztosított pár perc lebegés után kezdte meg az ereszkedést, hogy aztán az út végén fékezőernyők segítségével landoljon a texasi sivatagban. Az egész nem sokkal több mint 10 percet vett igénybe – a kilövéstől számított szűk négy percen belül pedig már az űrben is voltak.
A kapszula landolása után percekkel már ott is volt a technikai személyzet a sivatagban, hogy kisegítse a négy űrugrót a kabinból, amivel az űrbe repültek. Elsőként Jeff Bezos szállt ki belőle, majd három társa követte. Az űrugrók és kíséretük rövid ünneplés és pezsgőzés után elhagyták a landolás helyszínét, hogy később sajtótájékoztatón számoljanak be a súlytalanságban szerzett élményeikről.
A repülést élőben közvetítette a Blue Origin.
Kik utaztak Bezosszal?
A világ leggazdagabb emberét öccse, Mark Bezos, az eredeti űrverseny egyik úttörője, a Mercury 13 program legígéretesebb női asztronauta-jelöltje, a 82 éves Wally Funk, illetve egy 18 éves holland diák kísérte el – utóbbi egy titokzatos licitáló helyére ugrott be, aki bár 28 millió dollárt (8,5 milliárd forintot) fizetett az űrugrás lehetőségéért, végül a sűrű programja miatt nem ért rá. Mark Bezos civilben önkéntes tűzoltó, az Amazon egyik első befektetőjeként szintén elég gazdag, illetve a saját magántőke-befektetési társaságát vezeti, valamint több jótékonysági szervezet vezetőségében is ott van.
A két Bezos melletti két másik utassal a Blue Origin egyből két rekordot is döntött:
- a holland Oliver Daemen lett a valaha volt legfiatalabb személy, aki az űrbe jutott,
- Wally Funk pedig a 82 évével a legidősebb űrig jutó személy rekordjárt döntötte meg.
Daemen egyébként egy magántőke-befektetési társaság vezérigazgatójának a fia, ő is licitált az aukción, ám végül elmaradt a győztes ajánlattól, így eredetileg csak a második utazásra kapott helyet, de most előre vették.
Bár most csak négyen mentek az űrbe, a Blue Origin rakétája normál esetben hat főt is képes befogadni. A raktéka korábban 15, személyzet nélküli repülést hajtott végre, ez volt az első útja utasokkal a fedélzetén – a július 20-i repülés abból a szempontból is történelmi, hogy ez volt az első teljesen automatizált repülés az űrbe tisztán civil legénységgel, jelen esetben utasokkal.
Bár sokan, főleg Amerikában úgy tekintik, hogy Branson nyerte a milliárdosok szűk körén belüli űrversenyt, a helyzet nem ilyen egyszerű. Nézzük, hogy mit ért el kedd reggel, magyar idő szerint kedd délután nem sokkal 3 után Bezos, és az hogyan viszonyul Branson szűk másfél héttel ezelőtti repüléséhez.
Branson július 11-én a Virgin Galactic rakétahajtású repülőjén, a VSS Unityn repült körülbelül 86 km-es magasságba, ahol társaival együtt megtapasztalhatták a súlytalanságot, hogy aztán rövid időn belül visszatérjenek a földre. A probléma, hogy az űr határát csak a NASA, az amerikai hadsereg és a Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) tekinti 80 km-nek, a világ minden más szervezete az úgynevezett Kármán-vonalnál húzza meg az űr határát, ami 100 km-es magasságban van. Bezosék ezt bőven átlépték, nagyjából 107 km-ig emelkedtek.
Vagyis nemzetközi tekintetben Branson nem érte el az űrt, az 57 éves Bezos viszont igen. Űrutazással viszont egyikük sem kérkedhet, ahhoz Föld körüli pályára is kellett volna állni, Bezosék viszont a Blue Origin rakétájával csak kikukkantottak a Kármán-vonalon túlra, majd nagyjából négy perc lebegés után visszatértek Texasba.
A magasság mellett fontos különbség Branson és Bezos próbálkozása között az utazás módja is. Bransonék egy hordozórepülőről indított másik repülővel törtek fel az égbe, és ezt is kínálják majd a jövő űrturistáinak 250 ezer dolláros, mintegy 75 millió forintos áron, Bezos cége viszont a klasszikus rakétaélményt kínálja. Nem elhanyagolható az sem, hogy a New Shepard rakéta kabinján az eddigi űreszközökhöz mérten óriási ablakok vannak, amiken keresztül kiválóan lehet bámészkodni a Föld felé.
Arról egyelőre nincs hír, hogy a Blue Origin mennyiért árulja majd a jegyeket a New Shepharddal történő utazásra, jelenleg csak annyit tudunk, hogy a titokzatos licitáló 28 millió dollárt fizetett azért, hogy az első járat utasai között lehessen – hogy aztán lemaradjon az útról. A 28 millió dolláros ár egyébként nagyjából pont félúton van a Branson-féle Virgin Galactic által kért 250 ezer dollár, illetve a SpaceX által felszámolt 55 millió dollár között – utóbbiér viszont a Crew Dragon egyenesen a Nemzetközi Űrállomásra viszi azt a szerencsést, akinek van felesleges 17 milliárd forintja.
