Egy 18 éves holland diákot visz magával az űrbe Jeff Bezos, miután a 8,5 milliárd forintot kifizető eredeti utasnak halaszthatatlan teendője akadt

Egy 18 éves holland fiatalt, Oliver Daement viszi magával a július 20-án esedékes űrutazására Jeff Bezos, írja a New York Times. Ezzel Daemen lehet a legfiatalabb személy, aki valaha az űrbe jutott.

Az már korábban kiderült, hogy a Blue Origin New Shepard űrhajójának másik két utasa Jeff Bezos öccse, Mark és a 82 éves Wally Funk lesz. Utóbbi a világ legidősebb űrhajósává válik majd, ha sikeres lesz az utazás. Funk a NASA űrprogramjának első női tagjai közé tartozott, azonban végül sosem jutott az űrbe.

Az űrhajó negyedik üléséért, melyet végül a 18 éves holland foglalhat majd el jövő kedden, licitálni lehetett. Az aukciót egy meg nem nevezett személy nyerte még június elején, ő 8,5 milliárd forintnak megfelelő dollárt (28 milliót) ajánlott az ülésért.

A Blue Origin csütörtök esti közleményéből azonban kiderült, hogy a továbbra is anonim nyertesnek „nem volt megfelelő az időpont”, így végül nem lesz egyike a világ első, magánvállalat által űrbe juttatott űrturistáinak.

Így aztán a 18 éves Daemen utazik majd helyette. A holland tinédzser egy magántőke-befektetési társaság vezérigazgatójának a fia. Ő is licitált az aukción, ám végül elmaradt a győztes ajánlattól, így eredetileg csak a második utazásra kapott helyet.

Daemen tavaly fejezte be a középiskolát Hollandiában, és éppen kihagy egy évet a gimnázium és az egyetem között. Egyetemi tanulmányait ősszel kezdi majd meg az Utrechti Egyetemen.

„Ez egy valóra vált álom!” – nyilatkozta Daemen a családja által kiadott sajtóközleményben. „Egyáltalán nem számítottam erre, amíg a múlt héten meg nem érkezett az a meglepő telefonhívás a Blue Origintől. Ez annyira hihetetlenül király! A repülés az űrbe mindössze 10 percig tart, de már most tudom, hogy ez lesz életem legkülönlegesebb 10 perce”.

Richard Branson néhány nappal beelőzött. De járt az űrben?

Jeff Bezos június 7-én jelentette be, hogy július 20-án, az 1969-es holdra szállás évfordulóján, az űrutazás történetében elsőként civil űrturistákat fog az űrbe juttatni cégével, a Blue Originnal, sőt a New Shepard egyik első utasa ő maga lesz. (Civil űrturisták eddig is voltak – köztük a magyar származású Charles Simonyi, ám őket nem egy magánvállalat, hanem az orosz állami Szojuz-program repítette az űrbe.)

Erre aztán az utolsó pillanatban ígért rá Richard Branson, a Virgin Groupot vezető brit milliárdos. A két milliárdos közötti űrversenyről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Branson július elsején jelentette be, hogy kilenc nappal Bezos előtt, a bejelentése után mindössze másfél héttel, július 11-én öt utastársával együtt űrbe megy a Virgin Galactic nevű cégének űrhajójával. Ezt a küldetést múlt vasárnap sikerült is végrehajtania a Virgin Galactic VSS Unity nevű űrhajójának fedélzetén, amivel Branson új korszakot nyitott az űrturizmusban.

Ha pontosak szeretnénk lenni, se Bransoné sem Bezosé nem nevezhető hivatalosan űrutazásnak, hanem csak űrugrásnak. A kettő közötti leglényegesebb különbség, hogy az előbbinél a felbocsátott test elkezd keringeni a Föld körül, utóbbinál viszont nem teszi meg, csak feljut, majd visszaesik, és közben nem éri el a 7,9 km/s-os első kozmikus sebességet.

Branson és Bezos űrugrása között két fontos különbség van. A leglényegesebb, hogy míg Branson csak 80 kilométeres magasságig jutott múlt vasárnap, addig Bezos a 100 kilométert is átlépi majd a tervek szerint. Ez abból a szempontból lényeges, hogy a legszélesebb konszenzus szerint a világűr határát a Kármán Tódor nevét viselő Kármán-vonal jelenti, ami 100 km-es magasságban van.

Bransonnak az a szerencséje, hogy a NASA nem ugyanazt tekinti a világűr határának, mint például a Légi Sport Világszövetség (FIA) vagy ugye maga Kármán Tódor, hanem ők a tengerszint fölötti 80 km-nél húzzák meg ezt a határt. Leginkább persze azért, mert ha 100 km-re tennék ők is, akkor nem kis gondot okozna a különböző kémrepülőgépek vagy -műholdak bevetése. Ha ugyanis 80 km-nél kezdődik a határ, a kémműhold pedig 88 km-en repül, akkor az a világűrben van, nincs vele gond, de ha 100-nál húzzuk meg a határt, ugyanez a műhold légteret sért, és katonai agressziónak tekinthető a ténykedése.

A másik különbség a két repülés között az, hogy hogyan jutnak az űrbe az utasok. Branson VSS Unity-je egy szokatlan koncepción alakul: egy kéttörzsű repülőgép viszi fel 14 km-es magasságba, és innen indult útjára a rakétahajtású gép, ami a hangsebesség háromszorosára gyorsulva, nagyjából 160 másodperc alatt ér fel 80 km fölé.

Ezzel szemben az első amerikai űrhajós után elnevezett New Shepard egy klasszikus rakéta, vertikális kilövéssel, szűken 11 perces úttal, fékezőernyős landolással. Az út felfelé 3 percig tart majd, aminek a csúcsán Bezosék lebeghetnek majd a kabinban az öveiket kikapcsolva. Pár perc súlytalanság után, a kilövéstől számított nagyjából 10 percen belül pedig már landolnak is. (Bransonék mindennel együtt 90 perc alatt oldották meg a fel- és leszállást.)

Jeff Bezos, Mark Bezos, Wally Funk és Oliver Daemen űrugrásáról részletesen beszámolunk majd itt a Telexen július 20-án.