Július közepén két milliárdos is az űrbe jutna saját űrcégével – Richard Branson a Virgin Galactic repülőjével, Jeff Bezos pedig a Blue Origin rakétájával. Előbbi lehet, hogy el sem éri az űr határát, utóbbi viszont biztos megteszi ezt, bár űrutazás helyett csak űrugrást hajt majd végre. Elon Musk közben röhög a markába – igaz, mindhárman nagyot nyerhetnek az űrturizmus berobbantásával.
Régóta nagy vágya az emberiségnek az űrbe jutás. Ez máig csak pár kiváltságosnak sikerült, a szűk elit viszont hamarosan rohamosan bővülhet, persze egyelőre azokkal, akik elég vastag pénztárcával rendelkeznek. Az űrturizmus viszont a tudományt is előre röpítheti majd – nem csoda, hogy Sid Meier legendás, Civilization nevű számítógépes játéksorozatában már az első, 1991-es kiadásban is az jelentette a tudományos győzelmet, ha az ember űrrakétát épít.
A Telex működését olvasóink támogatásaiból finanszírozzuk. Legyél te is a rendszeres támogatónk!
Nos, erre a tudományos győzelemre ketten is ráhajtanak júliusban, ugyanis két dollármilliárdos, Richard Branson és Jeff Bezos is a saját űrcégével menne a világűrbe – előbbi július 11-én, utóbbi július 20-án, már ha minden jól megy.
Az időpontválasztás persze nem véletlen, előbb Bezos jelölte ki a céldátumot, majd Branson ígért alá, csak azért, hogy elmondhassa, ő előbb hajtotta végre a nagy tettet, mint riválisa. Nem kell magyarázni, ez is az űrverseny egyik szelete, ahol a világ leggazdagabbjai élik ki gyerekkori vágyaikat, mert megtehetik.
Az űrutazás egyiknek se jön össze
Nem mindegy persze, hogy ki, mivel és meddig jut az űr megcélzásakor – ezek nagyjából mind különböznek Branson és Bezos esetében. Egy dolog viszont közös: az egész űrbe vágyódás eredete, ami nem más, mint az 1969-es amerikai holdra szállás.
A most 70 éves Branson akkor 19, a most 57 éves Bezos akkor 5 éves volt, és mindketten áhítattal nézték, ahogy csúcsára ér az Apollo-program. Ezt a gyerekkori vágyat váltanák most valóra, amit a világ leggazdagabbjainak egyikeként meg is tehetnek. A gyerekkori vágyat felidézve Bezos arról beszélt, hogy „Ha az űrből látod a Földet, az megváltoztatja az embert. Megváltozik a kapcsolatod ezzel a bolygóval, az emberiséggel. Ez az egy Földünk van. Ez az egy kalandunk.”
Branson szintén a gyerekkorát emlegette fel a július 11-i űrutazás bejelentésekor: „Anyukám arra tanított, hogy soha ne adjam fel, és hogy mindig próbáljam elérni a csillagokat.” Sajnos nem hogy a csillagokat, de a világűr határát sem fogja elérni, legalábbis a legtöbb nézőpont szerint.
A legszélesebb konszenzus szerint a világűr határát a Kármán Tódor nevét viselő Kármán-vonal jelenti, ami 100 km-es magasságban van. Ez persze nem egy teljesen éles vonal, a földi légkört nem egy késsel vágják el, de ez az a magasság, ahol egy légi jármű már nem tud a felhajtóerő segítségével repülni, és el kell érnie az első kozmikus sebességet (7,9 km/s) a fennmaradáshoz.
Itt kezdődik a probléma, Branson ugyanis csak valamivel 80 km-es magasság fölé emelkedik majd. De gond egy szál se, a NASA ugyanis nem ugyanazt tekinti a világűr határának, mint például a Légi Sport Világszövetség (FIA) vagy ugye maga Kármán Tódor, hanem ők a tengerszint fölötti 80 km-nél húzzák meg ezt a határt. Leginkább persze azért, mert ha 100 km-re tennék ők is, akkor nem kis gondot okozna a különböző kémrepülőgépek vagy -műholdak bevetése. Ha ugyanis 80 km-nél kezdődik a határ, a kémműhold pedig 88 km-en repül, akkor az a világűrben van, nincs vele gond, de ha 100-nál húzzuk meg a határt, ugyanez a műhold légteret sért, és katonai agressziónak tekinthető a ténykedése.
Branson persze nem jelent problémát Kínának – legalábbis most –, úgyhogy nyugodtan repkedhet, és a NASA tanúsítja is majd, hogy szerintük a világűrben járt, igaz, mások nem biztos, hogy elismerik majd ezt neki. Ez persze aligha zavarja a nagyjából 600 embert, aki már kifizette az egyenként közel 75 millió forintos jegyet Branson cégének valamelyik járatára – a vevők között Angelina Jolie, Justin Bieber és Leonardo DiCaprio is ott van a hírek szerint.
A Virgin Galactic által elért 80 km-es magasságban egyébként valamennyire már látszik a Föld görbülete, illetve részben érezhető a súlytalanság is. Bezosék viszont ennél is tovább mennek a Blue Origin rakétájával, ők 100,5 km-es magasságot céloznak meg. Az út felfelé 3 percig tart majd, és a csúcsán valóban lebeghetnek majd a kabinban az öveiket kikapcsolva. Pár perc súlytalanság után, a kilövéstől számított nagyjából 10 percen belül pedig már landolnak is.
Bezosék július 20-i repülése persze nem véletlenül lesz aznap, az 1969-es holdra szállás évfordulóján érnének az űrbe. De ez sem lesz űrutazás, csak űrugrás lesz – a kettő közötti leglényegesebb különbség, hogy az előbbinél a felbocsátott test elkezd keringeni a Föld körül, utóbbinál viszont nem teszi meg, csak feljut, majd visszaesik, és közben nem éri el a 7,9 km/s-os első kozmikus sebességet.
Nem ma kezdték
A dollármilliárdos vagyon és az életközepi válság sok furcsaságot eredményezhet, örüljünk, hogy a Virgin- és Amazon-vezér csak az űrt vette célba, és nem – mondjuk – világjárványt szabadított ránk csak azért, hogy 5G-vezérlésú nanorobotokat fecskendezhessen belénk, mint – mondjuk – Bill Gates tette tavaly unalmában (természetesen viccelünk.)
Branson és Bezos persze kiváltságos helyzetben vannak, hiszen nyilván nem ők ketten voltak csak, akik a holdra szállást látva arra gondoltak, egyszer ők is szeretnének eljutni az űrbe, most viszont, hogy évtizedek munkájával dollármilliárdosok lettek, megvalósíthatják azt, ami sokak számára továbbra is csak álom.
Branson 1992-ben 1 milliárd dollárért adta el a Virgin Records zenei kiadóját az EMI-nak (ami már az Universal Music Group része). Fő cége, ami alá a Virgin Records is tartozott, az 1970-es években alapított Virgin Group, amihez nagyjából 400 ilyen-olyan cég köthető.
Ezek között van a 2004-ben alapított Virgin Galactic űrcég, amivel majdnem két évtizedig küzdött azért, hogy elérje a világűrt. Az út nem volt könnyű, elég csak a VSS Enterprise 2014. október 31-i tragikus balesetére gondolni, amiben Michael Alsbury pilóta meghalt, társa, Peter Siebold pedig súlyos sérüléseket szenvedett.
2018. december 13-án a VSS Unity végrehajtotta a cég első szuborbitális repülését két pilótával, akik 82,7 km-es magasságba emelkedtek. 2019 februárjában három fővel ismételték meg ugyanezt, ekkor már 89,9 km-es magasságig érve – a harmadik fő az utasfülkében lebegett, amíg a pilóták irányították a repülőgépet.
A Virgin ugyanis egy szokatlan koncepcióval tör a magasba. Az egész rendszer alapja a White Knight Two nevű kéttörzsű, négy hajtóműves repülő, ami egyrészt a világ legnagyobb, teljesen kompozit anyagokból épült repülőgépe, másrészt pedig ez a SpaceShipTwo hordozója – a rakétahajtású gépet erről, már a levegőből indítják. Hasonló, légi indítású elven alapul egyébként Branson másik űrvállalkozása, a Virgin Orbit is, ami egy Boeing 747-esről indítja a rakétáját. Ez nem az űrturizmusban, hanem a kisebb műholdak pályára állításában törne be a piacra.
Visszatérve a Virgin Galacticre, a cég már kész a VSS Unity jóval erősebb utódjával, a VSS Imagine-nel, de a mostani repülést még nem ezzel végzik majd. A repülésen Branson mellett öt további fő vesz majd részt, ők a milliárdos vállalkozóhoz hasonlóan mindenféle kísérleteket hajtanak majd végre az utazás során, de eközben Branson lényegében lemeózza, milyen élményt is nyújt a saját cége a privát űrutazásra vágyóknak, tehát egyfajta minőségellenőr is lesz. Kell is ez a munkakör, 2021. június 25-én ugyanis kereskedelmi engedélyt kapott a Virgin Galactic, tehát hivatalosan is beindulhat az űrturizmus a cégnél.
A Branson után kilenc nappal repülő Bezos egészen másfajta eszközzel juthat a világűrbe. A Blue Origin a New Shepard nevű rakétával tervezi az űrutazást. Bezos mellett a bátyja, Mark Bezos, a csak nőkből álló Mercury 13 program egyik legkiemelkedőbb alakja, a most 82 éves Wally Funk, illetve egy titokzatos licitáló lesz még a fedélzeten, aki 28 millió dollárt, majdnem 8,5 milliárd forintot fizetett az űrutazásért – na ő biztosan nem örült neki, hogy a Virgin Galactic kilenc nappal beelőzi őket. Funk egyébként a 82 évével messze a legidősebb ember lesz, aki az űrbe jut, az eddigi rekorder John Glenn volt, aki 77 évesen volt ott a Discovery űrsikló fedélzetén 1988-ban.
Ahogy a VSS Unity, úgy a New Shephard is teljesen újrahasznosítható elemekből áll. Ráadásul a klasszikus rakétaélményt kínálja, vertikális kilövéssel, szűken 11 perces úttal, fékezőernyős landolással – Bransonék mindennel együtt 90 perc alatt oldják meg a fel- és leszállást.
Az Amazon vezetését rövidesen átadó Bezos irtózatos összeget ölt a projektbe, 2017-től kezdve minden évben egymilliárd dollárnyi Amazon-részvényt adott el, hogy azt mind a Blue Originbe öntse. Persze mintegy 200 milliárd dolláros vagyonnal (ez kb. a 36-szorosa Branson vagyonának) ezt megteheti. Bezos a Wall Streeten kezdte, majd 1994-ben remek érzékkel szimatolta ki, hogy az interneté a jövő. Átköltözött Amerika keleti partjáról a nyugatira, és egy évvel később egy garázsból beindította az online könyvesboltját, az Amazont, ami 2020. július elején 1,7 ezermilliárd dollárt ért.
Az álma az űr elérésével persze még nem teljesedik be, Bezos már az érettségi beszédében is egy olyan jövőről beszélt, amiben az emberek a Földet elhagyva űrkabinok kolóniáiban élnek. Nem csoda, hogy a távoli jövőben komplett űrvárosokat szeretne létrehozni a Blue Originnel.
A klasszikus milliárdos űrturizmus persze nem Bransonnal vagy Bezosszal kezdődik majd. 2001-ben Dennis Tito, 2002-ben Mark Shuttleworth, 2005-ben Gregory Olsen, 2006-ban Anousheh Ansari, 2007-ben pedig Charles Simonyi is turistaként, saját zsebébe nyúlva jutott az űrbe, majd 2008-ban Richard Garriott, és végül eddigi utolsó űrturistaként 2009-ben Guy Laliberté követte a példájukat – mindannyian az orosz Szojuz-programnak köszönhetően jártak az űrben.
A különc ebben is különc
Valahol mélyen egészen vicces, hogy a különcségéről ismert, visszafogottnak egyáltalán nem nevezhető Elon Musk kimarad ebből az őrületből, ráadásul nagyon. Cége, a SpaceX már rutinszerűen juttat űrhajósokat a Nemzetközi Űrállomásra, a Starship-tesztprogram rövidesen az újabb fázisába lép a sokkal erősebb hajtóművekkel, a SpaceX pedig elég komoly szerződést nyert el a NASA-tól, ők építhetik ugyanis a Holdra visszatérő Artemis-program egységeit – már persze, ha Bezos cége nem tud sikerrel fellebbezni a döntés ellen.
Ha akart volna, Musk már rég megjárta volna az űrt a saját űrrakétájával, ám a techvilág különcét nem vonzza a dolog. Korábban azt mondta, hogy a Marson akar meghalni, csak épp nem a becsapódás közben, de ez is inkább marketingfogás volt, hogy feltuningolja az egyszer majd a Marsra készülő SpaceX értékét.
Az űrturizmusból persze nem marad ki ő sem, még 2021-ben Föld körüli pályára küldenek egy kabint négy teljesen civil utassal. Mind a négy helyet Jared Isaacman vállalkozó vette meg, de nem árulta el, hogy mennyiért. Isaacman a négy hely egyikét a memphisi St. Jude gyerekkórház egyik dolgozójának adja, egyet pedig a kórház árverezhet majd el.
Akinek van sok milliója, annak lesz hely
Branson szerint egyébként akár 20 cég is megélhet az űrturizmus piacán. „Minél több űrhajót tudunk építeni, annál jobban csökken majd az űrutazás ára, és így ki tudjuk majd elégíteni az igényeket a következő években” – fejtegette a CNBC-nek. Branson cége korábban úgy számolt, hogy nagyjából 2 millió embert érdekelné a dolog az első években, függetlenül a mostani 75-150 millió forintos áraktól.
Kétmillió ember persze nem kevés, Budapest erősen felfelé kerekített lakosságáról beszélünk. Az nem kérdés, hogy az űrturizmus már nem a jövőnk, hanem a jelenünk, és már az sem kell, hogy saját űrcégünk legyen, hogy a Kármán-vonal fölé juthassunk. A balatoni nyaralást viszont egy ideig még nem váltja fel a SpaceX, ahogy az űrbnb-szabályozással sem kell még tervezni.