Amikor te szökőkutat építettél, mi napelemet vettünk

Az éghajlatvédelem sokak számára elvont dolognak tűnik, és nem is feltétlenül működik jó hívószóként, de szerencsére számos olyan eleme van, amivel könnyen aktivizálni lehet a zöld dolgokat gyanúsan figyelő polgárokat. Amikor megspórolható pénzről van szó, borítékolható a cselekvés. Kezdetben Pápateszér is azért fordult a megújuló energiák felé, mert a kiadásait akarta csökkenteni, mindez később bővült a természeti erőforrásokkal való okosabb gazdálkodással és a táji értékek újrafelfedezésével. Az önfenntartás és a közösségépítés felé is forduló falu 2023-ban elnyerte a Klímasztár címet, és ha tevékenységük nem is másolható le egy az egyben, azért példaként állíthatóak más települések elé.

Az 1250 fős bakonyaljai falu elsőre nem ígér sokat, a szép porták, rendezett közterületek mellett itt is vannak düledező épületek, elhagyott kertek, Magyarország sok más településével behelyettesíthető lenne. A szűk tíz éve elindult programok viszont már egyedibbé teszik a falut.

A korábban önkormányzati képviselő Völfinger Béla kilenc évvel ezelőtt vált a falu polgármesterévé, és akkor szembesült vele igazán, hogy milyen óriási kiadásokkal kéne számolniuk. „A kasszában 3,5 millió forint volt, de százmilliós igényt nyújtottak be, a gyógyszertártól az iskoláig mindenki várta a segítő kezet. Össze kellett húzni a derékszíjat. Ekkor néztük át, hogy mik azok a területek, ahol spórolni lehet. Akkoriban az összes intézményünk a nyolcvanas évek szintjén állt energetikailag is, ehhez muszáj volt hozzányúlnunk. Bő harminc évvel ezelőtt mindenhol átálltak a gázra, kényelmes és olcsó volt, de már kilenc éve is óriási összegű gázszámláink voltak. Az óvoda havi 120–130 ezer forintot fizetett, de nem volt igazán meleg sem benne” – mondta a polgármester.

Minden egy kazánnal kezdődött

Az első ötletük az volt, hogy a gázról átállnak vegyes tüzelésre, amit a helyben megtalálható faaprítékkal akartak fűteni. Völfinger Béla egy közeli település kazángyárában csináltatott két új kazánt, így alkudni is tudott az árból, majd miután üzembe álltak, négy hónap alatt behozták a vételárukat, egy év alatt pedig körülbelül egymillió forintos kiadástól kímélték meg az önkormányzati költségvetést. A megmaradt pénzt pedig beforgatták a következő fejlesztésbe.

A fő fűtőanyagul szolgáló faaprítékot a közfoglalkoztatottak termelték ki. Pápateszérnek 40 kilométernyi külterületi útja van, az azok mellett futó fás, bokros sávokból nyerik ki a faanyagot, amit ők megújuló energiaforrásnak tekintenek. Ebben ugyan van tudományos vita, hogy tekinthető-e az elégetésekor szén-dioxidot kibocsátó fa megújulónak, az kétségtelen, hogy nem fosszilis energiahordozókra épít a falu. Az önkormányzat számításai szerint a külterületi utak faanyaga és a tulajdonukban lévő 10–12 hektárnyi erdő még 10–15 évre elegendő tüzelőt biztosít, és már most betáraztak a következő évre. Az erdő hosszabb távon is szolgálja a falu érdekeit, egy erdészeti szakirányító mérnök koordinálja a megújulást és az ütemtervet. A külterületi utak gyorsan növő fa- és cserjefajai, mint az akác, a bodza, a fűz vagy a mogyoró által alkotott fás területek is képesek lehetnek tíz év alatt megújulni, ha szakaszosan vágják azokat, így onnan is sokáig kinyerhető lesz a faanyag.

A polgármester azt mondta, később minden intézményfelújítási pályázaton úgy indultak, hogy napelemet is beterveztek, meg akarták termelni maguk a szükséges energiát, majd a hőszigetelés is hangsúlyt kapott. A faluhoz tartozó épületeken megcsinálták a födém- és a nyílászáró-szigeteléseket is. Ma már ott tart az önkormányzat, hogy áramból szinte teljesen önellátó, a szaldós elszámolással a villanyszámlájuk a nullát közelíti, és több épületük fűtését is maguk oldották meg napenergia segítségével.

Azt régóta tudjuk, hogy a kibocsátások legnagyobb részéért, körülbelül harmadáért az épületek felelősek. A meglévők mélyfelújításával vagy az újak körültekintő kialakításával rengeteg energia megspórolható. Itthon ebben nagy a lemaradás, támogatásokat jobbára csak középületekre lehetett szerezni, de már az is nagy előrelépés, ha azoknál érvényesültek az energetikai szempontok. A közintézmények energetikai átalakítása jellemzően pályázati pénzből valósul meg, csak saját erőre kevesen támaszkodnak. Most látszik némi elmozdulás, idén nyáron indult el az az otthonfelújítási támogatás, ami 20 ezer lakóingatlan energiahatékonyságát is javíthatja. Ez a klímasemlegesség eléréséhez elenyésző mennyiség, de legalább a startvonalig eljutottunk.

A pápateszéri önkormányzat a megspórolt milliókat felhasználva 2018-ban óvodaépítésbe kezdett, most pedig orvosi rendelőt alakít ki.

„Amikor leülünk egy tervezővel egy intézmény miatt, a szakmai szempontok mellett nekem nagyon fontos, hogy hogyan tudjuk hosszú távon fenntartani az épületet. Nem csak szalagot akarunk átvágni, látni akarom, hogy öt-tíz év múlva sem terheli az épület költsége az önkormányzatot. Oldjuk meg ezt hőszivattyúval, napelemekkel. Amikor az óvoda épült, akkor arra is jóval nagyobb napelemet kértem, mint amivel a tervező számolt” – mondta Völfinger Béla.

Azt vallja, hogy amit az önkormányzat tesz, annak szemléletformáló, példamutató szerepe is van. Szerinte több lakóépületre emiatt került fel napelem Pápateszéren. Ebben aktív szerepet is vállaltak, miután egyre több lakos kezdett érdeklődni, hogy hogyan is működik a napelem. Néhány évvel ezelőtt lakossági égőcsereprogramot is szerveztek, sokan, közel száz háztartásban lecserélték akkor LED-esre az izzóikat.

„Már korábban is nézegettem ezt a napelem dolgot, de miután láttam, hogy az önkormányzatnál jól működnek, és tartottak tájékoztatást is, két és fél éve én is belevágtam” – mondta Ilkó Sándor. A házára tett napelemeket ő elsősorban faipari vállalkozása áramigényének biztosítására használja, a havi százezer forintos számlájának jó részét lefaragja vele.

Nem akarták kiüríteni a kasszát

„Van, hogy rácsodálkoznak más településvezetők, hogy magunknak termeljük az áramot, kérdezik, hogy csináljuk. Hát úgy, hogy amikor te szökőkutat építettél, vagy harmadszorra bővítetted a játszóteret, akkor mi napelemet vettünk, szoktam válaszolni. Persze nehéz, mert olyan dologgal tud népszerű lenni az ember, ami nagy tömegek számára látványos. Azt, hogy nekünk napelemeink vannak, és felelősen gazdálkodunk, talán tíz százalék értékeli pozitívnak. Ha kiürítenénk a kasszát, más programokra nem jutna pénz” – mondta a polgármester.

Az energetikai beruházások mellett az önkormányzat más környezettudatos lépéseket is tett. Tudatosan gyűjtik a csapadékvizet, amit vagy egy öntözőrendszerbe csatornáznak be, vagy olyan szikkasztóba vezetik, ahol fák és cserjék vízellátását biztosítják.

A Reflex Környezetvédő Egyesület az 1990-es évek elejétől működtet egy ökológiai oktatóközpontot a településhez tartozó Farkashegyen. Lajtmann Csaba, az egyesület egyik vezetője azt mondta, mindig is jó volt a kapcsolat a faluval, de Völfinger új utakat nyitott. „Látjuk, hogy nyitott a zöld gondolatokra, több önkormányzatnak is lenne lehetősége, hogy saját hatáskörben alkalmazzon ilyen intézkedéseket, mégsem mindig élnek ezzel. Az itt folyó tevékenység túlmutat azon, hogy faültetéssel próbálják kompenzálni a szén-dioxid-terhelést. Igaz, itt is voltak faültetések, és volt, hogy elpusztultak, de később komplexebb élőhelyet alakítottak ki.”

Amikor egy település egy beépítésre szánt területet zöldfelületnek minősít vissza, akkor vagyonvesztés történik, ha csak a pénzt nézzük. Pápateszér nem félt meglépni egy ilyet, a település központjában egy mini örökerdőnek jelölt ki helyet, ami egyelőre nem látványos, de már nőnek benne a fák – magyarázta Lajtmann.

Néhány évvel ezelőtt a Magyar Nemzeti Bank egy nemzetközi konferenciájának szén-dioxid-kibocsátásait szerette volna ellentételezni egy erdő telepítésével, és a WWF segítségével ehhez keresett partnereket. Farkas Viktor Mátyás, a WWF éghajlatvédelmi programjának szakértője azt mondta, ehhez nem nagyon találtak önkormányzatokat, nem akart senki területet felajánlani, de aztán kapcsolatba kerültek Pápateszérrel. „A polgármesteren érezhető volt, hogy motivált, szívén viselte a dolgot. Példaértékű az, hogy egy település nem felparcellázza a területét, hanem olyan élőhelyet alakít ki, ami a mikroklíma szabályozásában is fontos lehet. A mélyen fekvő részen pedig még vizet is vissza lehet tartani” – mondta Farkas Viktor Mátyás.

A területről idegenhonos fajokat távolítottak el, és egyelőre még sorokban állnak a fák, de 2050-re már természetes erdő képét mutathatja majd.

Pápateszérnek valószínűleg az ilyen intézkedések nélkül sem nagyon kéne aggódnia a szénelnyelő képessége miatt, a néhány utcás falu belsejében is sok a nagy kiterjedésű porta, kert, amik zöldhálózati elemként is felfoghatók.

Vízimalmok hajthatják a turizmust

A falu egyedülálló értéke az a 25 vízimalom, ami arra a három patakra települt, amik a Bakony több száz forrásának vízét gyűjtik össze. A több száz éves vízimalmoknak, amik a kisalföldi gabona egy részét őrölték, az 1950-es évek erőszakos szocialista nagyiparosítása tett be, még a patakmedrek megváltoztatásával is próbálták ellehetetleníteni azokat. Nagyjából 15 éve kezdték újrafelfedezni a malmokat, családi vállalkozások újították fel az épületeket, és négy ma szálláshelyként is üzemel. Völfinger Béla úgy látja, kitörési pontot jelenthetnek a malmok, a Covid után élénkebben kezdtek érdeklődni irántuk a turisták. Az önkormányzat is felújít egy malmot, a többit pedig a megközelítőutak fejlesztésével segíti. A turizmusból származó bevételek egyelőre a helyi vállalkozásoknál jelentkeznek, de a település tervezi, hogy a nem annyira távoli jövőben majd idegenforgalmi adót vezet be.

Az egyik vízimalmot felújító és szálláshelyként üzemeltető Schwarz Sándor éppen malomtava mellett bővítette az egyik kerti lakot, és szaunaházat épített, hogy még jobban ki tudja szolgálni a vendégeit. Azt mondta, ő először csak egy tavat akart magának, aztán a többi jött magától. A malmot idilli környezet veszi körbe, a vizet ligetes erdő övezi, míg ott voltunk, énekesmadarak cikáztak a korán jött tavaszban. A birtokon baromfiudvar is van, az ott megtermelt tojásokból a vendégek is fogyasztanak. Schwarz, aki borászkodik is, úgy véli, hogy néhány tíz kilométeren belül megtermelt termékkel egész napra el lehetne látni a vendégeket, de úgy érzi, hogy még szemléletformálásra van szükség. Bár egyre több ember fedezi fel a meghitt malmokat is, sokan még mindig a hipermarketben vásárolt élelmiszereket hoznak magukkal, hiába kapnának sok esetben olcsóbb helyi terméket.

A falu maga is törekszik az önellátásra, de ott is részben a hagyományok felélesztéséről van szó. A közeljövő egyik terve az, hogy az önkormányzati malomban saját gabonát őröljenek, amit aztán a helyi pékség használna fel. A polgármester hisz a rövid ellátási láncban, és úgy látja, van is igény ilyen helyi termékekre, de ebben a faluban is sokaknak az az egyszerűbb, ha a multiktól szerzik be a zöldséget, gyümölcsöt.

„Itt is vannak olyanok, akik egyfajta városi létet próbálnak megvalósítani, de én nem tartom jónak, hogy egyiptomi krumplit együnk, amikor két faluval odébb krumplitermő vidék volt” – mondta a polgármester, de azt is megemlítette, hogy azért vannak, akik újra termelni kezdtek. Az elmúlt kilenc év alatt közel kétezer gyümölcsfát osztottak ki a lakosok között, és van, aki azóta is gondozza a fáit. „Drágább a saját zöldség és gyümölcs, mint a multié, de amikor megtermeli és megkóstolja, akkor rájön, hogy jobb az íze, és valószínűleg a beltartalmi értéke is” – mondta Völfinger Béla. Az önkormányzat maga is megvásárolt korábbi szőlőterületeket és pincét, ahol aztán gyümölcsöst is telepítettek. A példa ragadós volt, helyi lakosok is követték őket ebben.

Ilkó Sándorék is kaptak a csemetékből, 15–20 gyümölcsfát nevelnek kertjükben. „Gyorsan elfogy az a 100–300 csemete, amit minden évben kioszt az önkormányzat. A párom a szilva, meggy egy részét befőzi, de azért marad annyi, hogy pálinkát is készítsünk” – mondta Ilkó.

A falu egyik külterületi részén, Zsörkön egy pár szinte egyedülálló gyümölcsöst gondoz, jó harminc éve nem láttak vegyszereket a fák, a nehéz megközelíthetőség miatt a szocializmus időszakában is szinte érintetlen maradt ez a terület. Emiatt is tudnak ott gondozásmentesen teremni a gyümölcsfák, és ősi fajták visszaszaporítására is jó adottságú a terület, ami az ökoturizmus célállomásává válhat. Az ökológiai gazdálkodás és az agrárerdészet iránt érdeklődők már ismerhetik a gyümölcsöst, Zsörkön már rendeztek gyümölcsoltó tanfolyamot is. A Reflex Egyesület is népszerűsíti a hagyományos gazdálkodást, ökológiai központjukban és erdei iskolájukban az oktatási tevékenység mellett őshonos állatokat is tenyésztenek.

Pár egyszerű ötlet és elhivatottság kell

Lajtmann azt mondta, Pápateszéren hagyományokon alapuló jövőt lát, és van jó néhány dolog, amiről nem is igazán kell győzködni a helyieket, amire meg elsőre nem hajlanak, pedig a javukat szolgálja, azt sokszor, fáradhatatlanul kell újra és újra elismételni. A környezetvédő úgy látja, ezt a polgármester meg is teszi.

A faluban többször tartottak például tájékoztatókat a napelemek előnyeiről szakértőkkel, rendszeres a gyümölcscsemeték osztása, de fontos elemnek látszik, hogy önkéntes akciók szervezésével is erősítik a közösséget. Rendszeresek a szemétszedő napok, a malmokat megközelítő utak környezetének rendezése, de munkáért cserébe például faanyagot is elvihetnek az arra jelentkezők önkormányzati területről. Az így bevont embereket pedig már könnyebb lehet meggyőzni.

Lajtmann szerint sok mindenhez jó adottsága van a falunak, de az ott folytatott tevékenység jó részét rosszabb környezeti feltételek mellett, szegényebb településeken is meg lehet ismételni. Az onnan nem is olyan messze lévő Kajárpéc is kapott Klímasztár kitüntetést korábban, de ott a természeti értékek és a hagyományok, valamint a települési zöldfelületek fejlesztései voltak jobban fókuszban. Jó példaként említhető a már a Telexen is bemutatott Püspökszilágy, ahol elsőként a villámárvizekre összpontosítva alakítottak ki vízmegtartó rendszert. Egyiknél sem történtek hatalmas beruházások, csak néhány egyszerű ötletre, elhivatott településvezetőre és tevékeny civilekre, olykor nagyobb szervezetekre volt szükség.

A Reflex Egyesület is sokat tesz a faluközösségért, malomkutató táborokat tart, partnerként részt vesz az évente akár ötszáz embert is vonzó élő betlehem megrendezésében vagy a helyi, egyre több előadást tartó színjátszó kör működtetésében. Népszerű a Patakmalom Fesztivál is.

Az önkormányzatnak is van körülbelül tízhektárnyi termőföldje, amin élelmiszert is termelnek, paradicsomot, paprikát, krumplit és babot, amit falun belül értékesítenek. Korábban nagyobb volumenben tudták ezt megtenni, mert több mint harminc közmunkásuk volt erre. Mióta három-négy van, azóta nem tudnak ilyen sokat vállalni, de az pozitív, hogy a munkaerőt felszívta a piac.

A helyi és a közeli települések áruit, kézműves termékeket egy havonta megrendezett piacon értékesítik, de emellett a lakossági igényeket kiszolgálva kialakult egy heti kispiac, ahol zöldséget, gyümölcsöt, helyi élelmiszert, nélkülözhetetlen iparcikkeket árusítanak.

Készülni kell a rosszra is

„Fontosnak tartom, hogy ne legyünk kitettek. Ha megfelelő a törvényi háttér, akkor kivitelezhető az önellátás, persze kellenek az olyan helyi adottságok, mint az erdő és az abból kijövő faanyag, de azért ilyen is sok helyen van. Persze itt a környéken is van egy csomó Bakony-nyal kezdődő településnév, tehát fának is kéne lenni, de olyan fűtési rendszerük van, hogy nem tudnak átállni rá, a gázszámlát viszont nem tudják kifizetni. Minket nem veregetett senki hátba, amikor átalakítottuk a fűtésünket. Amikor az energiaválság volt, az országgyűlési képviselőnk kérdezte, hogy van-e baj. Mondtam, nincs, mert az az épület, amit átadtál, annak napeleme és hőszivattyúja is van. Ha az ember kicsit előrelátó, készül a rosszra is” – mondta Völfinger Béla. A polgármester azt látja előnyüknek, hogy hamarabb kezdtek bele sok mindenbe, mint más települések. A siker másik összetevőjének azt tartja, hogy rengeteget pályáznak, húsz–harminc állami vagy uniós pályázatot is futtatnak, és harmincszázalékos eséllyel nyernek. Úgy véli, van, amikor szerencséjük van, de emellé rengeteg munka is társul.

A polgármester a falu egyik megtartó erejének az óvodájukat tartja. Ő maga sem gondolta, hogy ez ilyen fontos. A Pápateszérre betelepülők külön megnézik, hogy a gyereküket hová tudják beadni, és mivel a városi szintet is megüti az intézmény, nagy vonzerőt jelent. Mára olyan sok gyerek van, hogy már bővíteniük kell a 2018-ban átadott óvodát. Míg sok falu azzal küzd, hogy egyáltalán megtartsa a népességét és vele együtt a működőképességét, addig Pápateszér növekedni is tud.

„Minden falunak meg kell találni az adottságait és a szerepét. Ezt a szerepet nem szabad túlgondolni, mert abból jönnek a problémák. Látok olyat, hogy valaki csinál egy intézményt, és viszonylag felelőtlenül felülről is odaadják a fejlesztési forrást rá. Aztán nincs gyerek az óvodában vagy a tornateremben, vagy nincs háziorvos a rendelőben. Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy két háziorvosunk van, a szomszéd településekről is ide jönnek a betegek. Ezért is gondolunk magunkra gesztortelepülésként, olyan kisebb falvaknak is segítünk, amik nem tudnak fenntartani saját intézményeket” – vallja a pápateszéri polgármester.

Völflinger Béla szerint amit csinálnak, az hosszú távon fenntartható környezeti szempontból, nincs okuk rá, hogy másképp cselekedjenek. „Ez nem egy új út. A nagyszüleink mai szóhasználattal ökológiailag még kis lábnyommal éltek. Nekünk csak vissza kell találni erre a régi, jól kitaposott útra. Nyilván élni kell, ötvözni kell a mai kor lehetőségeivel. Igazából ha jól belegondolunk, nincs, nem lehet más út.”

A cikk a Transitions nevű szervezettel együttműködésben, egy megoldásközpontú újságírást támogató program részeként készült.